Találkozás a Bolíviában raboskodó Tóásó Előddel

A vetítés után a közönségnek – a börtönben lévő nyilvános telefonról kihangosítva – Toásó Előd maga számolt be legfrissebb börtönélményeiről. Meglepetésként Előd keresztanyja – a Skype segítségével – élőben mondhatta el karácsonyi jókívánságait rég nem látott keresztfiának, akinek biztatásába a közönség is beszállt egy hatalmas tapssal.

A raboskodó fiatalember hangja nyugodt és bizakodó volt. Közölte, ott éppen nyár van, délután két óra és esik az eső, aminek örül, mert ha süt a nap, annyira éget, hogy öt percnél tovább nem tanácsos a napon tartózkodni. A több mint 4000 méterrel tengerszint felett fekvő börtönben most éppen karácsonyfát díszítettek, sorsot húztak, és ki akit kihúzott azt megajándékozhatta, ugyanis egy rab minden társának nem tudna ajándékot adni. Főznek is ilyenkor valami kiadósat. Előd épp zakuszkát főzött – a közönség derültsége közepette megjegyezte, hogy nehéz volt beszereznie a „borkányt” – ami a bolíviaiknak annyira tetszett, hogy összevesztek azon, kinek mennyi juthat a zakuszkából. Legutóbb a magyar kajának volt még ekkora sikere, amikor csülköt készített pékné módra.

Természetesen, minden ételét megosztja közvetlen rabtársaival, mert az állam nem biztosítja a rabok élelmezését. Azt fogyaszthatják, amit a rokonok, hozzátartozók visznek a börtönbe. Elmondta, hogy számára nagyon hiányzik a tejföl, a paprika, a mákos bejgli.

Érdekes fejlemény, hogy különböző korrupciós ügyek miatt az ügyében eljárók közül már többen is ugyanabba a börtönbe kerültek. Valószínűsíthető, hogy az Előd ellen vádat emelő egyik ügyészt is hamarosan letartóztatják.

A beszélgetés végén Tóásó Előd boldog karácsonyt kívánt az udvarhelyieknek, mert még Szovátánál is közelebb áll szívéhez a város, hiszen a családja innen származik, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy győz végre az igazság és szabadon hazajöhet szülőföldjére.

Az alkotók engedélyével bemutattuk Székelyhon.ron is  a dokumentumfilm rövidített változatát,