Négyezer méteren pizzáztak a hegymászók

Az Erdély FM-nek adott telefonos interjúban Tulit Zsombor elmondta, hogy az alaptáborig való utazásuk egészen kellemes volt, a logisztikát biztosító cég terepjárókkal szállította őket a kínai határtól Nyalamon és Tingrin keresztül az alaptáborig, a csomagjaik is szerencsésen megérkeztek. Az időjárás nagyon változó, van, amikor sűrűn havazik, máskor erősen süt a nap.

Az alaptáborban kettesével laknak egy-egy kisebb sátorban, ugyanakkor van egy közösségi sátor is, egy konyhasátor, ahol az idejük nagy részét töltik. Nem unatkoznak, hisz Katmanduban más nemzetiségű hegymászók is csatlakoztak hozzájuk: Finnországban élő lengyel hegymászó, kanadai, amerikai, olasz, svájci, írországi stb.

Zsombor arra a kérdésre, hogy mennyire performánsabb a más országbeliek felszerelése, azt válaszolta, hogy semmivel sem „cucossabb”, hisz ugyanúgy, ahogy a székely hegymászók, pár felszerelést ők is Katmanduban szereztek be. „Azért a mi felszerelésünk olyan, hogy biztonságosan mászni tudunk vele, úgyhogy, ha valamire áldozunk, az az egészségünk és a biztonságunk” – mondta Zsombor. Sőt, még a más nemzetiségűek vannak hátrányban, mivel nekik nincs székely zászlójuk és szalonnájuk.

Érdekességként említette, hogy visszaálltak a nepáli időre, az időeltolódás így ismét 2 óra 45 perc. „Változatlanul a nepáli időt használjuk, és változatlanul nem tudjuk, hogy miért pont 2 óra 45 perc az eltérés. Ha most tőlem azt kérdeznéd, hogy milyen nap van, hát fogalmam nincs.”

Az alaptáborban már egy Dorge Lama nevű nepáli főszakács főz nekik, akiről Zsombor elárulta, hogy régebb szakácssegéd volt, de most előretört, és főszakáccsá lépett elő, és olyan ételekkel örvendezteti meg a székely hegymászókat, mint a fölismerhetően pizzára hasonlító kaja, szalmakrumpli, valami virsliszerű „dolog”, mindez murok- és káposztasalátával.

Az expedíció tagjai az alaptábor és az előretolt alaptábor közötti intermediáris táborba indulnak csütörtök reggel, amely 5300 méter magasan van. „Ott úgyszintén el fogunk tölteni két éjszakát, fokozatosan kell szoktassuk a szervezetünket a magassághoz, és ebben nemzetenként sincsen semmilyen különbség, mert pont úgy fáj a feje egy finnországi lengyelnek, mint egy székelyföldi magyarnak.”