Óriásbábuk a felnőttekről

Az óriásbábuk különlegesnek számítanak, nem csak azért, mert különleges látványt jelentenek, hanem azért is, mert nem mindennap láthatunk ilyent Marosvásárhelyen. A tömegrendezvényeken, az utcai színházakban azonban nagyon szívesen használják ezt a technikát, mert igen látványos, sőt vannak olyan társulatok is, amelyek kifejezetten az óriásbábukra alapoznak.

Fizikai megerőltetés a mozgatás is

A szombati premier a II. éves magiszteri bábszínész szakos hallgatók komplex szakmai képzésének eredménye – tudjuk meg az évfolyamvezető tanártól, Kozsik Ildikótól, aki egyben az előadás rendezője is. A hallgatók ugyanis a bábtechnikaórán saját maguk készítették az óriásbábukat, a bábszínészmesterség órán megtanulták mozgatni azokat, míg a beszédtechnikán a karakterek hangját építették. „Jó tapasztalat volt már a készítés folyamata is, ugyanis ha a diákok valamit nem csináltak meg jól, akkor nem mozdult úgy a bábu, ahogy kellett volna, s javítani kellett rajta” – avatott be a részletekbe Kozsik Ildikó. Hozzátette: a hallgatóknak nagy kihívás már a bábuk mozgatása is, ugyanis a két méteres bábokat három-három ember mozgatja, akik sok-sok gyakorlás révén jutottak el odáig, hogy ne zavarják, hanem segítsék egymást a mozgásban. „Ezek a bábuk hatalmasak, mégis azt az illúziót kell megteremteni, hogy könnyen mozognak” – tette hozzá Kozsik Ildikó.

Vajon mit gondolnak a gyerekek a felnőttekről?

A bábjátékban egy kisfiú meg egy kislány elevenedik meg a hat bábjátékos összehangolt együttműködése, sok-sok leleménnyel és kézügyességgel megkomponált játéka során. Egy park játszóterén a két óriási kisgyerek ismerkedik, játszik és beszélget az élet nagy kérdéseiről és apró-cseprő dolgairól, olyan természetességgel, mintha nem is felnőtt bábosok mozgatnák őket; mintha nem is ők beszélnének, énekelnének, labdáznának, hintáznának a bábuk mögött… Megtörténik a csoda: a gyerekek óriásokká nőnek; a felnőttek kicsinek, csaknem észrevétlennek tűnnek mögöttük. A történet irodalmi hátteréül Janikovszky Éva Ha én felnőtt volnék című könyve szolgált, ugyanakkor Ágai Ágnes, Kiss Ottó, László Noémi, Ingrid Sjöjstrand, Siv Widerberger szövegei is bekerültek az előadásba.

Bár a 45 perces előadást gyerekeknek tervezték, Kozsik Ildikó melegen ajánlja a felnőtteknek is. „Én biztatom a felnőtt korosztályt is, hogy nézze meg az előadást, főleg az, aki kicsit is kíváncsi, hogy mit gondolnak a gyerekek rólunk, felnőttekről” – ajánlja a rendező. A II. éves magiszteri bábszínész szakos hallgatók előadását február 23-án 17 órától mutatják be a Levél utcai bábstúdióban.