Gyümölcsoltó Boldogasszony: Jézus fogantatásának ünnepe

„Ez az ünnep Isten Fiának Mária szűzi méhében történt fogantatásának ünnepe. Ha az ünnep hagyományos nevét tanulmányozzuk, azt láthatjuk, hogy a gyümölcs az maga Jézus Krisztus, az oltó Isten – Gábor angyalon keresztül –, a Boldogasszony pedig nem más, mint Szűz Mária. A hagyományos név onnan is eredeztethető, hogy a gazdák ebben az időszakban oltják be a fákat” – magyarázta Farkas Zsombor. A csíkbánkfalvi születésű diakónus hozzátette, ezt az ünnepet általában március 25-én ünnepli a katolikus egyház, de idén április 4-én tartják, ezért is nevezik áttett ünnepnek.

Miért éppen negyedike?

Mint beszámolt róla, ezt az ünnepet mindig a nagyböjti időszakban ünnepeljük, ezért húsvét napjától függően mozoghat. Ebben az évben nagypéntekre esett 25-e, emiatt tették át április 4-ére Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepét – hiszen nagypénteken csak az előírt szentmise végezhető. A pappá szentelés előtt álló fiatal hozzátette, azért nem húsvét utáni hétfőn pótolták az ünnepet, mert az egyház előírja, hogy húsvét nyolcadában ne végezzenek más szentmisét, csak az előírtakat. Ezáltal a hívek tekintetüket hangsúlyosan az üres sírra szegezhetik, a Föltámadt Krisztusra. Érdeklődésünkre Farkas Zsombor elmondta, hogy habár a hívek nagyon fontosnak tartják ezt az ünnepet, mivel többnyire hétköznapra esik – és nem állami munkaszüneti nap –, ezért nem tudnak olyan nagy létszámban jelen lenni az ünnepi szentmiséken.

Az „Igen ünnepe”

„A gyulafehérvári szemináriumban lévő kápolnánknak ez a búcsúünnepe, ilyenkor mindannyian tudatosan készülünk, ráhangolódunk a szentmisére, amelyre mindig vendégszónok hivatalos. Sokat jelent számunkra ez az ünnep, hiszen minden nap ebbe a kápolnába térünk be közösen és egyénenként is, hogy az Úrral együtt legyünk. Ezen ünnep alkalmával mindig szóba kerül, hogy minket is meghívott az Úr az Ő szolgálatára, ahogyan Szűz Máriát is. Erről beszélgetve öröm tölti el a szívünket, hogy Szűz Máriához hasonlóan mi is igent mertünk mondani a hívó szóra” – avatott be abba, hogy mit is jelent ez az ünnep a Gyulafehérvári Szemináriumban élő és tanuló kispapok számára. Elárulta azt is, hogy egymás között ezt az ünnepet az Igen ünnepének is nevezik. Meglátása szerint azonban, ez az ünnep nem csak a kispapoknak kell az Igen ünnepe legyen, hanem minden egyes katolikus emberé, és azoké is, akik Istent kereső életet élnek. Az Isten ugyanis ma is sokféle módon szól az emberekhez és vár a megszólítottak válaszára. Hangsúlyozta, ez az ünnep arra akar mindenkit ösztönözni, hogy figyeljék az Úr hangját és Szűz Máriához hasonlóan merjék bátran kimondani: „történjék velem szavaid szerint\" (Lk1, 38).

Népi hiedelmekről
A magyar vallásos néphagyományban Gyümölcsoltó Boldogasszony az oltás, a szemzés napja. Régebb Csíkszentsimon, Csicsó, Jenőfalva és Ajnád székelysége az oltott gyümölcsfákra igézet ellen piros szalagot kötött. A csíkszentmártoniak az ünnepen szedik az oltóágakat; s úgy tartják, hogy ahány nappal szólal meg ünnep előtt a pacsirta, utána még annyi nappal elhallgat. Menaságon azt tartják, jó jel, ha Gyümölcsoltókor már nincs hó a vetéseken. Azt is hiszik, ha ezen a napon megszólalnak a békák, akkor még 40 napig hideg lesz.