Fotó: Fülöp Lóránt
Egy héttel hamarabb érkeztek a fagyosszentek idén, május 12., 13., 14. helyett a hónap első hetében volt az évszakhoz képest hideg idő. Erdély egyes részein fagypont alá süllyedt a hőmérő higanyszála, néhol havazott is. A meteorológusok szerint Pongrác, Szervác és Bonifác már nem hoz hideget.
2011. május 10., 14:572011. május 10., 14:57
2011. május 10., 18:592011. május 10., 18:59
Sok bort hoz ám a három ác, ha felhőt egyiken se látsz – vallja a népi jövendölés. A fagyosszentek a magyar néphagyomány szerint Pongrác, Szervác, Bonifác (május 12., 13., 14.), valamint Orbán napjának (május 25.) a közös elnevezése.
Évszázados megfigyelések
Évszázados vidéki tapasztalat szerint ebben az időszakban a melegedő időjárás hirtelen hűvösre fordul, sőt sokszor fagyot is hoz, amely a sarjadó rügyeket, vetéseket tönkreteheti. Egyes források szerint Krisztus után a 3-4. században élt három szentéletű férfi: Pongrác, Szervác és Bonifác, akik a keresztény hitért haltak mártírhalált, míg más források alapján mindhárman halálra fagytak, mert ruháikat a szegényeknek adták. A magyar néphit szerint Pongrác a subájában fagyott meg a kánikulában, Szervác a Tiszába fulladt, Bonifácot pedig agyoncsípték a szúnyogok. Ezért megharagudtak ránk és bosszúból évről-évre visszajárnak, hogy fagyot hozzanak és tönkretegyék a termést. Felmentésükre, hogy azért időnként – ha nem jön be a néphit – jóságosak is tudnak lenni, mert ha kisüt a Nap, akkor bő termést ajándékoznak a szőlősgazdáknak.
A hőmérséklet csökkenése az év során máskor is előfordul; a májusi fagyok valószínűleg azért kaptak különös figyelmet, mert a zsenge növényzet ilyenkor sínyli meg legjobban a fagyot. Ezért a kényesebb növényeket (uborka, paradicsom, bab) csak a fagyosszentek után ültették.
Mit mond a tudomány?
A kutatások eredményei azt mutatják, hogy ez a népi bölcsesség egyáltalán nem légből kapott állítás. Május elején megnő a valószínűsége annak, hogy a sarkvidéki hideg légtömegek betörnek a Kárpát-medencébe, ami az erős éjszakai lehűléseket okozza. A múlt tapasztalatai alapján ilyenkor többször fordul elő erős lehűlés. Mivel ez a hiedelem nagyon régi keletű, valószínűleg az 1582-es naptárreform előtt keletkezett, így egyáltalán nem biztos, hogy pontosan erre a három napra hűl le a levegő. 1582-ben tértek át a ma is érvényes Gergely-naptárra, ami 10 nap eltolódást mutat a korábbi, Julius Caesartól származó naptárhoz viszonyítva. Ezért történhetett meg idén is, hogy a „fagyosszentek korán érkeztek”.
20 Celsius-fok felett
A meteorológusok szerint fagyosszentekkor már biztosan nem lesz fagy, bár szerdán még változóan felhős égboltra számíthatunk, és időnként esőre is, Pongrác napján azonban már szép idő lesz. A hét második fele hoz igazi változást, és az évszaknak megfelelő időjárást: 20 fok feletti hőmérsékletre és kellemes tavaszi időjárásra számíthatunk. Havazás már csak a hegyvidéken, 2000 méter feletti magasságban várható.
szóljon hozzá!