Csobotfalván is elbúcsúztatták a telet

•  Fotó: Kristó Róbert

Fotó: Kristó Róbert

Utolsó erejével küzdött a tél, szitált a hó, fújt a szél a csíkcsobotfalvi téltemetők arcába, azok viszont ügyet sem vetettek a zord időre, és vidám muzsika meg énekszó mellett vonultak végig az utcákon. A csobotfalvi hagyományőrzők és a Csobod Örökség Egyesülete szervezésében vasárnap, március 6-án farsangtemetést tartottak az említett városrészen is.

Péter Beáta

2011. március 06., 21:162011. március 06., 21:16

2011. március 07., 14:442011. március 07., 14:44



Tekintse meg fotógalériánkat!

Csobotfalván a farsangtemetés hagyományát 1997-ben elevenítették fel, azóta minden évben így búcsúztatják a telet a falu lakói. „Azt, hogy milyen volt itt a farsangtemetés, három idős ember mesélte el, kettő még él közülük, Váta Béla bácsi és Ambrus Karcsi bácsi, valamint volt még Kasza Gyula bácsi, akit az Isten nyugtasson. Még akkor magyar világ volt, és ők az 1930-as évekből vették elé a farsangtemetést az emlékezetükből. Béla bácsi azért, mert őt az édesanyja nevelte, és el tudott szökni. Abban az időben a gyermekeket nem engedték ki a kapun, de ő elszökött. Kedves Péter bácsi volt a Szalmás, ő vezette az egészet, ő volt a főnök, és ezt a mostani farsangtemetést annak alapján építettük fel” – mesélte Antal Imre szervező.

A falu körbejárása után a csobotfalvi kultúrház előtt sor került a befejező szertartásra, ahol a Pap könyörgései után (mint például „ments meg minket a templomi csiperkegombáktól” – utalván a gombásodó templomukra) a csobotfalvi farsangolók lelőtték a Kecskét és elégették a Szalmást.

„A mi farsangtemetésünknek a legfontosabb figurája a Szalmás. Én nem is láttam ilyesmit a vidékünkön, hogy a szalma kívül kerül, és abba öltözik bele a Szalmás, és a legvégén élő embert égetnek el úgymond. Ezenkívül voltak nyársak, mert annak idején úgy volt, hogy ahol megfordultak a farsangolók, kihoztak az udvarról egy kicsi szalonnát, kolbászt, amit aztán feltűztek a nyársra, illetve egy kicsi pánkót is, ami a böjtöt jelentette, vagy egy kicsi savanyú káposztát, hagymát, ilyesmit.

Aztán ebből kitaláltuk a Szent Mihály-lovát, a paripát, amelyik a húst el tudja vinni, mert menet közben mindig elvesztek a nyársak és nem volt, amire tűzni a húst. Aztán kialakult lassanként a kecskének is a szerepe. Régen is volt kecske, csak nem tudtuk, hogy mit csináltak vele, aztán kitalálták itt az emberek, hogy meglőtték a kecskét, és ez nagyon mulatságos volt. Így kecskét lövünk, megérkezik a paripa, arra rárakjuk a húst, most van még egy „égig érő” faszulykafa, amire ráaggatjuk a böjtös dolgokat, mert az a böjtöt, az Istenhez vezető utat jelenti, majd jön a pap, az mindig a helyi sérelmeket, aktualitásokat foglalja a beszédébe.

És akkor a legvégén, amikor minden asztalt végigjártunk, akkor elégetik a Szalmás embert, és az a teljes végét jelenti a farsangnak – hála a Jóistennek, mert elég sokat mentünk és ettünk-ittunk, úgyhogy megteltünk egészen. Aztán böjtben egyáltalán nem zenélünk, nem mulatunk, esetleg vannak gyakorlások, próbák ahol felkészülünk a húsvéti ünnepkörre” – tájékoztatott Antal Imre.

A mostani farsangtemetésre is a farsangolókon kívül számos érdeklődő érkezett. Igaz, a Szalmás égetésére kicsit várni kellett, mivel az egyik szekér elé befogott ló megette az elégetésre szánt szalmát, de addig sem unatkozott senki: volt, aki a kultúrházban ropta a táncot, mások az autókat leállító és a sofőröktől pénzt kolduló maszkurákon mulattak.

„A farsang elégetése nagyon fontos a faluban, mert az emberek, attól függetlenül, hogy kihez tartoznak politikailag vagy gazdaságilag, érzelmileg, az elvek szempontjából vagy szociálisan, nem számít, így össze tudnak fogni, és mindenki jól érzi magát, amikor összegyűlünk. És ezt gyakorolni kell, mert a falunak mindig van egy rendje, és ezt a rendet meg kell tartani, ebben nincs válság. A Jóisten ingyen indítja el a füvek növekedését, a nap mindig felkel, és ha a fű kezd megnőni, akkor már lehet megnyírni a juhokat, ha vannak bárányok és tele a pincéd meg a csűröd, akkor nincsen félnivalód. Ezt várjuk a tavasztól!” – hangsúlyozta a szervező.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 04., kedd

Vízszünet várható több csíkszeredai háztartásban

Átmenetileg nem lesz víz több csíkszeredai háztartásban szerdán javítási munkálatok miatt – tájékoztat a Harvíz Rt. közleményben.

Vízszünet várható több csíkszeredai háztartásban
Hirdetés
2025. november 04., kedd

Hosszabb távra terveznek a román nacionalisták Úzvölgyében? Időtállóbb fakeresztekre cserélték az elkorhadtakat

Több elkorhadt, megrongálódott fakeresztet cseréltek ki a Nemzet Útja (Calea Neamului) ultranacionalista román egyesület tagjai a múlt héten az úzvölgyi katonatemetőben. Ugyanannyi kereszt van most is, mint eddig – derült ki a helyszínen.

Hosszabb távra terveznek a román nacionalisták Úzvölgyében? Időtállóbb fakeresztekre cserélték az elkorhadtakat
2025. november 03., hétfő

Nem lesz több digitális hulladékgyűjtő sziget Csíkszeredában

A tervekkel ellentétben nem fog bővülni Csíkszeredában a digitális hulladékgyűjtő szigetek száma. Nem az elképzelések változtak meg, csak a pénz hiányzik ezekre – az Országos Helyreállítási Program (PNRR) erre vonatkozó finanszírozását leállították.

Nem lesz több digitális hulladékgyűjtő sziget Csíkszeredában
2025. november 02., vasárnap

Sípos orgona szól már a poklondfalvi kápolnában – érseki áldás november 15-én

Poklondfalván az ideiglenes elektromos orgonát felváltotta egy Németországból vásárolt sípos orgona. A hangszert már beszerelték és behangolták, ünnepélyes megáldását november 15-én, a búcsú napján tartják, Kovács Gergely érsek is jelen lesz.

Sípos orgona szól már a poklondfalvi kápolnában – érseki áldás november 15-én
Hirdetés
2025. november 01., szombat

Jövőre készülhet el a büdösfürdői kápolna

Építik a büdösfürdői kápolnát: jelenleg a tetőszerkezeten dolgoznak. Még idén be szeretnék födni, leszigetelni és a harangot felhelyezni. A tervek szerint jövőben készülne el a fürdőtelep új szakrális épülete.

Jövőre készülhet el a büdösfürdői kápolna
2025. október 31., péntek

Most már engedéllyel épül az ortodox temető Csíkszeredában

Utólagosan bár, de megszerezte az ortodox egyház a temető építéséhez szükséges engedélyeket, így folytatják az építkezést Erdőalján. A csíkszeredai önkormányzati képviselők októberi ülésén érdeklődött erről Tőke Ervin EMSZ-es tanácsos.

Most már engedéllyel épül az ortodox temető Csíkszeredában
2025. október 31., péntek

Késsel sebesítettek meg egy férfit Csíkszeredában

Késsel sebesítettek meg egy fiatal férfit egy csíkszeredai vendéglátóegységben a közelmúltban, a támadót rövid időn belül azonosította a rendőrség.

Késsel sebesítettek meg egy férfit Csíkszeredában
Hirdetés
2025. október 31., péntek

Novemberben indulhatnak el a gázüzemű buszok Csíkszeredában

Megkapták a töltőállomás működtetetéséhez az engedélyt, így célegyenesben vannak az előkészületek a csíkszeredai tömegközlekedést kiszolgálni hivatott gázüzemű buszok beüzemelésére. A buszok telephelye is nemsokára teljesen elkészül.

Novemberben indulhatnak el a gázüzemű buszok Csíkszeredában
2025. október 30., csütörtök

Saját pénzből nem tudják finanszírozni a szociális épületek felújítását Csíkszeredában

Külső forrásokat keres a csíkszeredai önkormányzat a szociális rendeltetésű ingatlanjai, azaz a Gyermeksétány 9. szám alatti, részlegesen a Suta sétány 11. szám alatti tömbház, valamint az Akác utcai 1. szám alatti épület felújítására.

Saját pénzből nem tudják finanszírozni a szociális épületek felújítását Csíkszeredában
2025. október 29., szerda

Vízvezeték-építés forgalmi akadályokkal

Több hónapja tart a vízhálózat korszerűsítése Csíkszentkirály egyik részén, és ennek hatását az áthaladó autósok is érzik, mert gyakran kell várakozniuk az útlezárások miatt. A munkálatokat jövő nyár elejére kell befejezni, de a kifizetések késnek.

Vízvezeték-építés forgalmi akadályokkal
Hirdetés