Fotó: Kristó Róbert
Utolsó erejével küzdött a tél, szitált a hó, fújt a szél a csíkcsobotfalvi téltemetők arcába, azok viszont ügyet sem vetettek a zord időre, és vidám muzsika meg énekszó mellett vonultak végig az utcákon. A csobotfalvi hagyományőrzők és a Csobod Örökség Egyesülete szervezésében vasárnap, március 6-án farsangtemetést tartottak az említett városrészen is.
2011. március 06., 21:162011. március 06., 21:16
2011. március 07., 14:442011. március 07., 14:44
Csobotfalván a farsangtemetés hagyományát 1997-ben elevenítették fel, azóta minden évben így búcsúztatják a telet a falu lakói. „Azt, hogy milyen volt itt a farsangtemetés, három idős ember mesélte el, kettő még él közülük, Váta Béla bácsi és Ambrus Karcsi bácsi, valamint volt még Kasza Gyula bácsi, akit az Isten nyugtasson. Még akkor magyar világ volt, és ők az 1930-as évekből vették elé a farsangtemetést az emlékezetükből. Béla bácsi azért, mert őt az édesanyja nevelte, és el tudott szökni. Abban az időben a gyermekeket nem engedték ki a kapun, de ő elszökött. Kedves Péter bácsi volt a Szalmás, ő vezette az egészet, ő volt a főnök, és ezt a mostani farsangtemetést annak alapján építettük fel” – mesélte Antal Imre szervező.
A falu körbejárása után a csobotfalvi kultúrház előtt sor került a befejező szertartásra, ahol a Pap könyörgései után (mint például „ments meg minket a templomi csiperkegombáktól” – utalván a gombásodó templomukra) a csobotfalvi farsangolók lelőtték a Kecskét és elégették a Szalmást.
„A mi farsangtemetésünknek a legfontosabb figurája a Szalmás. Én nem is láttam ilyesmit a vidékünkön, hogy a szalma kívül kerül, és abba öltözik bele a Szalmás, és a legvégén élő embert égetnek el úgymond. Ezenkívül voltak nyársak, mert annak idején úgy volt, hogy ahol megfordultak a farsangolók, kihoztak az udvarról egy kicsi szalonnát, kolbászt, amit aztán feltűztek a nyársra, illetve egy kicsi pánkót is, ami a böjtöt jelentette, vagy egy kicsi savanyú káposztát, hagymát, ilyesmit.
Aztán ebből kitaláltuk a Szent Mihály-lovát, a paripát, amelyik a húst el tudja vinni, mert menet közben mindig elvesztek a nyársak és nem volt, amire tűzni a húst. Aztán kialakult lassanként a kecskének is a szerepe. Régen is volt kecske, csak nem tudtuk, hogy mit csináltak vele, aztán kitalálták itt az emberek, hogy meglőtték a kecskét, és ez nagyon mulatságos volt. Így kecskét lövünk, megérkezik a paripa, arra rárakjuk a húst, most van még egy „égig érő” faszulykafa, amire ráaggatjuk a böjtös dolgokat, mert az a böjtöt, az Istenhez vezető utat jelenti, majd jön a pap, az mindig a helyi sérelmeket, aktualitásokat foglalja a beszédébe.
És akkor a legvégén, amikor minden asztalt végigjártunk, akkor elégetik a Szalmás embert, és az a teljes végét jelenti a farsangnak – hála a Jóistennek, mert elég sokat mentünk és ettünk-ittunk, úgyhogy megteltünk egészen. Aztán böjtben egyáltalán nem zenélünk, nem mulatunk, esetleg vannak gyakorlások, próbák ahol felkészülünk a húsvéti ünnepkörre” – tájékoztatott Antal Imre.
A mostani farsangtemetésre is a farsangolókon kívül számos érdeklődő érkezett. Igaz, a Szalmás égetésére kicsit várni kellett, mivel az egyik szekér elé befogott ló megette az elégetésre szánt szalmát, de addig sem unatkozott senki: volt, aki a kultúrházban ropta a táncot, mások az autókat leállító és a sofőröktől pénzt kolduló maszkurákon mulattak.
„A farsang elégetése nagyon fontos a faluban, mert az emberek, attól függetlenül, hogy kihez tartoznak politikailag vagy gazdaságilag, érzelmileg, az elvek szempontjából vagy szociálisan, nem számít, így össze tudnak fogni, és mindenki jól érzi magát, amikor összegyűlünk. És ezt gyakorolni kell, mert a falunak mindig van egy rendje, és ezt a rendet meg kell tartani, ebben nincs válság. A Jóisten ingyen indítja el a füvek növekedését, a nap mindig felkel, és ha a fű kezd megnőni, akkor már lehet megnyírni a juhokat, ha vannak bárányok és tele a pincéd meg a csűröd, akkor nincsen félnivalód. Ezt várjuk a tavasztól!” – hangsúlyozta a szervező.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
Teljesen átalakul Csíkszereda legnagyobb általános iskolájának udvara, a munkálatok egy részét iskolakezdésig szeretnék elvégezni. Több sportpálya, futópálya készül, de szabadtéri tanórák megtartására alkalmas tereket is kialakítanak.
Családokat, népviseletbe öltözötteket és „civileket” is várnak szombaton, az Ezer Székely Leány Napján Csíkszeredába és Csíksomlyóra. Az egész napot felölelő program alatt a néptánc, a népviselet, a népi hagyományok lesznek főszerepben.
szóljon hozzá!