Fotó: Boda L. Gergely
Ezt mondja Kádár Annamária a Mesepszichológia című könyv születéséről. A marosvásárhelyi pszichológus első könyvét Budapest után Marosvásárhelyen is bemutatták. A kötet különlegessége, hogy magyarországi kiadók sikerlistáin szerepel, s egyszerre tanít és szórakoztat.
2012. június 12., 16:212012. június 12., 16:21
2012. június 12., 16:382012. június 12., 16:38
A marosvásárhelyi könyvbemutatók általában nem arról híresek, hogy nem fér be a közönség a terembe. Vagy egy városszerte ismert szerző, vagy egy pikáns, esetleg botrányos téma, s egyéb „ínyencség” kell ahhoz, hogy ez megtörténjen. Hétfő délután a Mesepszichológia bemutatóján azonban alig kaptam állóhelyet is a helyszínnek kinevezett – amúgy nem kicsi – kávézóban. Pedig Kádár Annamáriának eddig még nem volt könyvbemutatója, pszichológusként, egyetemi oktatóként azonban nem ismeretlen, sőt egy ideje az Erdély FM hullámhosszán hetente egyszer műsort vezet valamilyen lélektani témában Csirák Dalmával közösen. A könyvbemutatóra is a rádiós kolléganőt hívta, s úgy beszélgettek, mint a Pszichotrillák című rádióműsorban: nevetgéltek és személyes történetekkel tűzdelték meg beszélgetést.
Anna, Lilla és Tündérbogyó
Rögtön a bemutató elején kiderül számomra is, hogy Kádár Annamária izgalmas meséket és hasznos tanácsokat tartalmazó könyvének főszereplője Lilla, igazából maga a könyv szerzője, aki Tündérbogyóval „kalandozik” s ebből állnak össze a mesék. A könyv egyik fele ugyanis elmélet a mesékről, és a gyermekek érzelmi intelligenciájának fejlesztéséről, a másik fele pedig Kádár Anna által írt meséket tartalmaz.
A szerző elmondta, még egyetemista korában döntötte el, hogy szakdolgozatában a mesékkel foglalkozik, s bár oktatói hevesen tiltakoztak a „könnyed téma” ellen, kapott is ezért hideget-meleget tőlük, mégsem tágított a mese témájától. Így utólag mi is úgy gondoljuk, jól tette. Anna közben tovább ismerkedett a mesékkel, volt zsűritag olyan versenyen, ahol több mint ezer gyerekek által írt mesét kellett elolvasson, akkor találkozott pattanásos királykisasszonnyal és olyan gazdasszonnyal, aki Maggi tyúkhúslevest főzött a férjének. Kádár Anna ilyen stílusban kezdte megírni saját gyerekkori történeteit is: Lilla a pszichológusnő gyerekkori történeteit éli át a mesék során, amelyek úgy jöttek fel, hogy a benne lévő felnőtt faggatta a benne lévő gyereket.
Tündérbogyó nem oktat ki, és nem mondja meg, hogy mit csinálj
A pszichológusnő könyvének nem titkolt célja volt, hogy az empátiát fejlessze a gyerekekben. Így Tündérbogyó, aki Lilla képzeletbeli társa a mesékben, segít a főszereplőnek az érzések kifejezésében megértésében és elfogadásában. „Nem oktat ki, nem mondja meg, mit kell tenni, csupán ott van Lillával örömében, bánatában, magányában, együtt érez vele, ha szomorú, és soha nem kéri tőle azt, hogy ne sírjon, vagy menjen be a szobájába és csak akkor jöjjön ki, amikor már lenyugodott” – sorolja a példákat a szerző.
Első könyvének fogadtatása érthető izgalommal járt. „Nem tudtam, hogy vajon fogják-e élvezni a mai gyerekek az én régi történeteimet. Izgalmas-e számukra az, amikor én hazavittem egy döglött egeret, anyukám meg kidobta” – mondta el kezdeti kétségeit a szerző a könyvbemutatón. Pedig a fogadtatás igazán jó volt: sőt magyarországi könyvesboltok sikerlistán szerepel, ami első szerzősként nem kis teljesítmény. A könyv a Nyitott Akadémia-sorozatban jelent meg, így a marosvásárhelyi bemutató előtt volt egy budapesti is. Az Uránia Színházban a szerzővel Vekerdy Tamás beszélgetett, Kádár Annamária pedig arra a legbüszkébb, hogy Müller Péter – akit sokan csak mesterként emlegetnek pszichológusi körökben – is elment a könyvbemutatóra. Müller Péter mellett számos helyi anyukának és apukának van meg már a könyvből, így esténként Lillával és Tündérbogyóval fekszenek, meg a boszorkánnyal, aki a talpukat csiklandozza. S bár titok: állítólag még a kisfiúk is szeretik Lilla történeteit.
Múlt év szeptemberében Földes László Hobo megígérte a hálás marosvásárhelyi közönségnek, hogy minden előadását elhozza nekik. Így nem csoda, hogy pár hónap után ismét a Spectrum Színház vendége a Kossuth-díjas előadóművész.
Egressy Zoltán Portugál című darabját tűzte műsorára március végére az évad harmadik nagyszínpadi bemutatójaként a Csíki Játékszín. Az előadást Victor Ioan Frunză rendezi, akivel a Portugálban megmutatott világról beszélgettünk.
A migráció jelenségét feldolgozó új előadását mutatja be szombaton a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház. A teátrum a produkcióval egy kulturális unikumot teremtene.
Székelyföldi turnéra érkezik a budapesti Nemzeti Színház a Vidnyánszky Attila rendezte Tamási Áron Vitéz lélek című előadással. A négyállomásos turné utolsó állomása Csíkszereda, itt március 23-án 19 órától lehet megtekinteni az előadást Csíkszeredában.
Kettős lehetőségre nyílik alkalom egy projekt kapcsán Ferencz Zoltán (Bütyök) számára. A szárhegyi Művészeti és Kulturális Központ művészeti vezetője partnerkapcsolatokat épít, és Litvániában alkot európai képzőművésztársaival április 2–30. között.
Az köztudott, hogy a színházi előadást fotózni nem szabad, de a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház most mégis várja azokat a felvételeket, amelyeket a nézők az előadás alatt készítettek.
A kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság életműdíjjal tüntette ki Albert Ernő sepsiszentgyörgyi néprajzkutatót, a társaság tagját.
Nincs már messze az a pillanat, amikor a Gránátalma Egyesület munkájának eredményét, az úrihímzést hungarikummá nyilvánítják.
Zsúfolásig telt érdeklődővel pénteken este a gyergyószentmiklósi városi könyvtár emeleti nagyterme, ahol Orosz Annabella grafikus illusztrációkiállítását nyitották meg, illetve három, általa illusztrált könyvet is bemutattak.
A Prisma fotóklub női tagjainak alkotásaiból nyílt kiállítás csütörtök délután a Nagy István Művészeti Iskola aulájában Nők fókuszában címmel.
szóljon hozzá!