
Hiánypótló mesterség: szépségszalonjában nem tudtak segíteni egyes eseteken, így továbbtanult, hogy segítséget tudjon nyújtani
Fotó: Borbély Fanni
Szívvel, lélekkel, alázattal hozzáállni azokhoz az esetekhez is, amiket évekig szégyelt a páciens. Olti Mária Magdolna gyógyászati pedikűrössel beszélgettünk a szakma szépségéről, és arról, hogy mit is csinál egy gyógypedikűrös.
2025. április 14., 16:572025. április 14., 16:57
Pedikűr alatt alapvetően lábápolást értünk. Ennek két ágazata van: az esztétikai és a gyógyászati pedikűr. A legtöbben az esztétikai ágazatát ismerik, a szakember szerint ez az a jelenség, amikor a szép lábakból még szebbeket varázsolnak. Ezzel szemben a gyógyászati pedikűr a problémás lábakkal foglalkozik, legyen szó bőr- vagy köröm-rendellenességről. Az esztétikai pedikűrrel sokan foglalkoznak, általában a manikűr-pedikűr alapképzésen elsajátított tudás elég hozzá, míg a gyógyászati pedikűrt kifejezetten csak egészségügyi végzettséggel rendelkezők végezhetik. Ez lehet asszisztens, vagy akár orvos is, de mindenképpen elengedhetetlen az orvosokkal való együttműködés, legyen szó családorvosról, vagy egyéb szakorvosról.
A gyógyászati pedkiűrös szerint a leggyakoribb probléma a körömgomba, amit sokan évekig nem kezeltetnek
Fotó: Pixabay
A csíkszeredai Olti Mária Magdolna, közegészségügyi asszisztens, mesteroktató, vizsgáztató és gyógyászati pedikűrös a szakmára úgy tekint, mint amivel segíteni tud másokon. Nem gondolta volna azonban, hogy valaha is ezzel fog foglalkozni, mint mondta, hirtelen jött az egész. „Egy szépségszalont működtetek, ahol nagyából tíz éve szembesültünk a kollégáimmal azzal a problémával, hogy több esettel nem tudunk foglalkozni, mert nem értünk hozzá” – fogalmazott. Ekkor fogalmazódott meg benne, hogy a szalonból valakinek mindenképpen el kellene végeznie egy gyógyászati pedikűrös továbbképzést, akkor viszont „nem volt gusztusa” senkinek hozzá. Elvégezte tehát ő maga, azonban hangsúlyozta, egy diploma ehhez nem elég, folyamatosan fejlesztenie kellett magát.
– tette hozzá. Ugyanis míg a gyógyászati pedikűrös az esztétikai pedikűrössel szemben problémákkal is foglalkozhat, nem orvos, így a belső kezelést igénylő esetek kapcsán szakorvosi segítséget kell kérjenek.
Nem szabad körömlakkal elfedni a problémás körmöket, ugyanis halogathatjuk a panszt, de az idő nem fogja megoldani
Fotó: Pixabay
Sokszor maga a megoldás öt percet vesz igénybe, ilyen például a tyúkszem, mégis évekig halogatják az emberek, hogy szakvéleményt kérjenek. „Ez az, amiben tudok segíteni az embereken. Úgy hiszem, hogy ez Istentől kapott tehetség, amit, hogyha hagyok elveszni, vagy ha nem alkalmazom, akkor az egy vétek az emberekkel szemben. Kevesen tudják űzni ezt a szakmát.”
A leggyakoribb panasz, amivel Olti Mária Magdolnát felkeresik, az a „van valami a lábamon”. Ez amiatt van, hogy az emberek nem tudják milyen problémák lehetnek egy lábon, a szakember szerint a mai napig tabutémaként van kezelve a láb és annak a betegségei.
– osztotta meg tapasztalatát, majd hozzátette, szinte ugyanolyan méretű betegséggé nőtte ki magát a körömgomba, mint a cukorbetegség. Lassan népbetegség. Gyakori panasz azonban még a tyúkszem, a benőtt köröm, bőrkeményedések, vagy repedt sarok, bütykök. „A legyakoribb panasszal, a körömgombával az a baj, hogy sokszor bőrgombával társul” – hívta fel a figyelmet a problémára, illetve arra, hogy egyre több gyerek is megfordul nála. A szemölcs nagyon gyakorivá vált, kifejezetten gyerekeknél. „Régebb nem volt ez a sok wellness, uszoda, nem volt ez a sok műanyag harisnya, cipő, zokni. A gyerekek leggyakrabban az uszodában kapják el a vírusos eredetű szemölcsöt, ahol mezítláb járkálnak” – magyarázta Olti Mária Magdolna a gyakori szemölcsök eredetéről. Ezt uszodai szemölcsnek is nevezik, ahogy ő mondta, „modern korunk betegsége”.
Olti Magdolna gyógyászati pedikűrös szerint ezt a szakmát csak alázattal lehet művelni
Fotó: Borbély Fanni
A legnagyobb gond azzal van, hogy a lábunk egészsége tabutéma. Emiatt sokan nem akarnak tudomást venni a problémájukról, hiába jelentkeznek a tünetek. Inkább befestik, vagy befestetik a gombás körmüket, minthogy kezeltessék. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy elmenekülni nem lehet a probléma elől, legfeljebb halogatni. Viszont minél tovább rejtegetjük, annál nagyobb lesz a baj később. A körömgomba péládul több évtizedig is képes élősködni a lábakon, magától nem múlik el. Ebben az estben már orvosi beavatkozást igényel, ezt pedig jobb megelőzni.
– vallja a gyógyászati pedikűrös, aki arra biztat mindenkit, hogy a kérdéseikkel szakembert keressenek, ne próbálják meg házilag megoldani a problémát, ugyanis sokszor nem is tudják, hogy mi okozza a fájdalmat.
„Fontos az is, hogy ismernünk kell a páciensek kórtörténetét. Hogy van-e cukorbetegsége, szed-e vérhígítót, hogy epilepsziás-e” – emelte ki. Ez azért fontos, mert ennek függvényében kell megoldást találni a problémára. Ha történik valami a kezelés alatt, segítséget kell tudjon nyújtani a szakember, ezért olyan fontos, hogy egészségügyi ismeretekkel rendelkezzen.
Olti Mária Magdolna a diákjainak azt szokta tanítani, hogy „legyenek többek, mint más”. Elveit szeretné átadni a tanítványainak, miszerint nem a pénzt kell látni ebben a szakmában, hanem az embereket, akiken segíteni tudnak. „Tiszta szívvel segítsenek” – ezt üzenné azoknak, akik gyógyászati pedikűrösnek készülnek.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
szóljon hozzá!