A mesterséges intelligenciát a gépi tanuláshoz hasonlítják, de azért ennél többről van szó – fejti ki a marosvásárhelyi W. Szabó Péter mesterségesintelligencia-fejlesztő. A szakember a gépi tanulást az az emberi tanuláshoz hasonlítja, hiszen a gép is abból tanul, ha valamit hibaként azonosít, amin javítani akar.
2025. március 17., 16:112025. március 17., 16:11
Az előre tanított nagy modellek működéséről is beszélt a szakember: leegyszerűsítve úgy működnek, hogy van egy nagy mennyiségű adat, és van egy hiba – amit mi hibafüggvénynek nevezünk –, és ez a hiba megmondja, hogy milyen ne legyen a kimenet. Utána ez a mély-neurális háló megpróbálja megjósolni, hogy mi az, amit mi szeretnénk látni.
A nagy modellek – mint amilyen az OpenAI – tanítása bárhol megtörténhet, nem csak az Amerikai Egyesült Államokban. Szerinte előnyben vagyunk mi az EU-ban, mert van egy megállapodás a tagállamok között, hogy világszínvonalú szuperszámítógépeket építhessenek.
Mi az a Humanity’s Last Exam?
A nagy nyelvi modellek képességeinek értékelésére szolgáló mérce, azt méri, milyen közel vagyunk ahhoz, hogy legyen egy olyan nagy modell, amely bármilyen tudományterületen eléri azt a szintet, amelyet egy azon a területen specialista kutató is elért. Ettől most még messze vagyunk: 26,6 százalékot mért ez a mutató januárban, bár az elmúlt egy évben nagyot ugrott, hiszen tavaly még tíz százalék alatt voltak a modellek.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
szóljon hozzá!