Beiskolázási számok és az oktatási rendszer jövője Erdélyben

Tanévnyitó Csíkszentdomokoson 2018-ban. Addig van magyar diák, amíg van magyar iskola

Fotó: Gecse Noémi

Közel harminc év alatt majd 54 ezerrel lett levesebb a magyar diák Erdélyben, ami 37 százalékos csökkenést jelent 1990-hez képest, ám országosan a magyarok száma növekedett. Hogy áll Erdély a beiskolázási számok és az oktatási rendszer jövőjét illetően? Ezt járja körül a Székelyhon napilap melléklete, a Kilátó.

Liget

2020. január 06., 13:222020. január 06., 13:22

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

1990-ben országos szinten 47 600 magyar gyereket írattak óvodába. Ez a szám 2018-ban ugyan lecsökkent 33 000-re, viszont az arányokat tekintve alig történt elmozdulás. Míg 1990-ben 6,33 százalékot tett ki a magyar gyerekek aránya a romániai óvodások létszámán belül, addig 2018-ban – dacára a jelentős népességfogyásnak – még mindig 6,31 százalékon állt a magyar óvodások országos aránya, pedig létszámukat tekintve mintegy harminc százalékos fogyás figyelhető meg.

Az elemi és középiskolák erdélyi magyar adatait vizsgálva megállapítható, hogy míg 1990-ben 142 459 magyar iskolás iratkozott be az oktatási intézményekbe, 2018-ra ez a szám az elsőre megdöbbentően alacsonynak tűnő 88 811. Ugyanakkor országos arányait tekintve az 1990-es 5,22-ről 2018-ra 5,45 százalékra nőtt az elemi és általános oktatásban részt vevő magyar diákok országos aránya.

Székelyföldön a beiskolázási arányokat illetően az óvodába járókon belül a magyar nyelven tanulók aránya stabilan nyolcvan százalék körüli, ami enyhén meghaladja az óvodáskorú népességen belüli etnikai arányt – az Erdélystat szerint a különbség a gyerekeiket magyar óvodába írató, de népszámláláskor romának feltüntetett személyek számából következik.

Az elemi és általános oktatás esetében az 1997 és 2017 közötti húsz esztendőben enyhén növekedett a magyarul tanulók aránya, 76-ról 79 százalékra, és nagyjából megegyezik az etnikai aránnyal, amely szintén emelkedett a vizsgált periódusban. A középfokú képzés esetében van hangsúlyosabb lemaradás: a 79 százalékra becsült magyar anyanyelvű népességhez képest 77 százalékos a magyar tannyelvű líceumi és szakiskolai osztályokba járók aránya.

Milyen jelenségei vannak az oktatási rendszer torzulásának, és mi derül ki a középiskolák az Erdélystat által is közölt rangsorából? Milyen, a rendszert alapjaiban megváltoztató reformokat kellene megvalósítaniuk az erdélyi magyar oktatással foglalkozó szakembereknek? Megtudhatják a Kilátó január 6-i lapszámából.