Az augusztus végén lezúdult jégeső által jelentősen megrongált tetőszerkezet cseréjét kezdték el a szépvízi öregotthonnál. A több ezer lejes értékű munkálatok során a hullámlemezeket cserepeslemezek váltják. A kivitelező cég munkásai szerint, ha nagyobb dőlésszöge lett volna a tetőszerkezetnek, valószínű a jégdarabok nem okoztak volna ilyen nagy kárt.
2011. október 10., 17:102011. október 10., 17:10
2011. október 10., 18:572011. október 10., 18:57
Strapabíróbb lemezek borítják majd a jég által tönkretett tetőt
Teljesen meglyuggatta a tetőt a jég, a lemezek cseréje elkerülhetetlen volt – fogalmazott az elkezdett munkálatokról Balázs János. A kivitelező Modesta-Com Kft. munkatársa elmondta, a tető alacsony dőlésszöge nem teszi lehetővé, hogy cserepet tegyenek fel, hiszen ennek súlyát nem bírná meg a szerkezet. Véleménye szerint az alacsony dőlésszög miatt történhetett, hogy a korábbi fedőlemez ilyen nagy mértékben károsodott. Balázs azt is elmondta, a beruházást október 23-ig kell elvégezzék.
„Az igaz, hogy ha a tető dőlésszöge nagyobb lett volna, kisebb kár keletkezik” – jelentette ki Pătraşcu János, az öregotthon igazgatója. Hozzátette, a négy éve átadott ingatlan építéskor mind a tervező, mind pedig a kivitelező megfelelőnek találta a tetőszerkezetet, az eltelt időszak alatt nem is volt semmilyen probléma e tekintetben. Az illetékestől megtudtuk, a cserepes lemezek felszereléséből álló munkálatok értéke 136 ezer lej, a beruházásra szükséges összeget a megyei tanács biztosítja.
Jól jönne a bővítés
Az öregotthon ötven férőhelyes, jelenleg telt házzal működünk – említette az intézmény vezetője. Elmondása szerint éves költségvetésük megközelíti a 1,5 millió lejt. Ennek nagy részét a megyei önkormányzat állja, a lakók hozzájárulása megközelíti az évi 150 ezer lejt. Az igazgató kifejtette, a törvény szerint az otthon az eltartott jövedelmének nyolcvan százalékát használhatja fel, ám ez az összeg nem haladhatja meg a havi 602 lejt. A szépvízi intézmény esetében viszont nagyon sok a szociális eset, a bentlakók mintegy felének sem jövedelme, sem első fokú hozzátartozója nincs, így ők nem tudnak hozzájárulni a költségekhez.
„Nagy az igény a szolgáltatásunkra, jó lenne, ha nyolcvan férőhelyesre tudnánk bővíteni az intézményt” – magyarázta Pătraşcu. Az igazgató úgy tudta, a Hargita megyei tanács Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatósága részéről létezik is egy ezzel kapcsolatos elképzelés, ám egyelőre a gyergyószentmiklósi öregotthon, illetve a gyergyótölgyesi rehabilitációs központ felújítása elsőbbséget élvez. A szépvízi otthont egyébként 2007-ben avatták fel. PHARE-pályázatból építették, 600 ezer eurós támogatásból.
Tizenöt éve indult útjára a Kaszáló Kaláka, amely idén is háromnapos eseménysorozattal várja a kézi kaszálás, a népi hagyományok, a közösségi lét és az értékőrző szórakozás iránt érdeklődőket Csíkszentkirályra.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
szóljon hozzá!