A konfliktust kezelni kell, nem pedig szőnyeg alá söpörni. Ezt jól tudják azok az emberek, akik nap mint nap azért dolgoznak, hogy igazi közösséggé kovácsolódjon a falu, ahol élnek. Ehhez pedig elengedhetetlen az erőszakmentes konfliktuskezelés és a kaláka életben tartása. A Romániai Falugondnokságok Szövetsége szervezésében ezek jelentőségéről értekezett több szakember, falugondnok és polgármester az elmúlt hétvégén.
2011. szeptember 15., 14:552011. szeptember 15., 14:55
2011. szeptember 16., 10:392011. szeptember 16., 10:39
A közös munka nem csak fizikai segítséget jelent, hanem közösségformáló ereje is van
Falvainkban megjelenő konfliktusok erőszakmentes megoldásainak keresése illetve A kaláka hagyományának felélesztése és népszerűsítése volt a témája annak a kétnapos munkaértekezletnek, amelyet a Romániai Falugondnokságok Szövetsége szervezett a Hargita megyei Homoródkarácsonfalván szeptember 8–10. között. A megbeszélésen 49 személy vett részt: a falugondnokok, polgármesterek, lelkészek és különböző szervezetek képviselői Hargita, Maros, Kovászna és Brassó megyéből érkeztek – tudtuk meg Balázs Sándortól, a Romániai Falugondnokságok Szövetségének elnökétől, aki a Maros megyei Szentgerice unitárius lelkipásztora is egyben. „A szentgericei Tiboldi Alapítvány szervezésében indult be legelőször a falugondnokság 2000 januárjában, azóta is óramű pontossággal végezzük a munkát. Jelenleg 32 falugondnokság működik az országban, ezek ernyőszervezete a Romániai Falugondnokságok Szövetsége” – tudtuk meg az elnöktől.
Tartalmas előadások
A rendezvényt megtisztelték jelenlétükkel Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök és Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke is. Az értekezlet Pap Mária lelkész-esperes „Életünk tüzes szekerei” című előadásával vette kezdetét szeptember 9-én reggel. Pap Mária egy ószövetségi történettel nyitott, amelyben azt hangsúlyozta, hogy Isten a békesség, a türelem és a megbocsátás lelkét adta nekünk – mondta az előadásról a szervezet elnöke. Jakabházi Béla Botond nyomáti lelkész és pszichoterapeuta az erőszakmentes konfliktusmegoldás kapcsán értekezett, őt követte Andrási Erika, a Gondviselés segélyszervezet munkatársa esetmegbeszélésekkel, majd Székely Kinga Réka, az Unitárius Lelkészek Országos Szövetségének (ULOSZ) elnöke a kettős állampolgárság kapcsán fejtette ki érveit, miszerint hatalmas erkölcsi elégtétel lenne az, ha az idős, háborút és fogságot megjárt embereket, hadi özvegyeket minél hamarabb hozzájuttatnák a magyar állampolgársághoz.
A programban szereplő Székely István, az RMDSZ főtitkárhelyettese helyett Sándor Kálmán, az udvarhelyszéki RMDSZ ügyvezető elnöke szólt a résztvevőkhöz a népszámlálás jelentőségéről. Kiss Zsuzsa, a Backamadarasi Polgármesteri Hivatal részéről a falugondnokság elengedhetetlen „eleméről” az adómentes gépjárműről és a szentgericei jól felszerelt orvosi rendelőről illetve gyógyszertárról beszélt a jelenlévőknek. A székelyudvarhelyi Civitas szervezet képviselője pedig a díjmentes képzésekről tájékoztatta az egybegyűlteket – tudtuk meg Balázs Sándortól.
Az együtt dolgozás jelentősége
Szombaton a székely falvak legfontosabb erőforrásának, azaz a kaláka hagyományának felélesztése vette át a főszerepet a homoródkarácsonfalvi kultúrotthonban. Bár látszólag különbözik az erőszakmentes konfliktusmegoldás és a kaláka témája, mégis szorosan kapcsolódik egymáshoz: a kaláka ugyanis a kölcsönös segítségről, az együtt dolgozásról szól, amely számos konfliktust megelőzhet illetve orvosolhat.
Szombatfalvi József lelkész, a Gondviselés segélyszervezet elnöke történelmi visszatekintéssel kezdte a kalákáról szóló előadását, majd a régi kalákák szellemét idézték fel azok az idős emberek, akik a Nyárád, Küküllő, Kis- és Nagy-Homoród mentéről valamint a csángó Háromkútról érkeztek.
„Szentgericén bár pislákolva, de még él a kaláka hagyománya, amely ma is fontos, hogy ne savanyodjon be az ember egyedül a munkájába, hanem jókedvvel, kölcsönös segítséggel végezze azt” – világított rá a téma lényegére Balázs Sándor (fotó).
Főként a roma-magyar konfliktusokra és azok megoldásának lehetőségeire tértek ki az előadók az elmúlt hétvégén. A roma közösségek képviselői nem voltak jelen, ugyanis nem az volt a cél, hogy most oldják meg a komolyabb konfliktusokat, hanem az, hogy kigondolják előbb a megoldásokat, és majd azután üljenek asztalhoz a roma közösségek közvélemény-formálóival, vezéregyéniségeivel, akikre hallgatnak társaik – tudatta velünk a szövetség elnöke.
A falugondnok közösségformáló ereje
Az elmúlt 11 évben számos pozitív változáson ment keresztül a falugondnokság országszerte. Legfontosabb teendői közé tartozik a falu közösségi életének fejlesztése, a rászorulók megsegítése. Szentgericén az iskolabusz megérkezése jelentette a fordulópontot, ugyanis az nem csak a falu gyerekeit mentette meg a hosszas és fárasztó gyaloglástól, hanem a közösség számos szállítási problémájára is megoldást jelentett. Tehát az, ami egy szociális programként indult, ma már egy szépen fejlődő közösségformáló erővé nőtte ki magát Szentgericén, ahol jelenleg Szőcs Mihály látja el a falugondnoki teendőket – számolt be a kezdetekről Balázs Sándor unitárius lelkész.
Különleges esemény előzte meg a SepsiClassic komolyzenei fesztivál nyitónapját: negyven lelkes kerékpáros gyűlt össze és vonult végig a város utcáin klasszikus dallamok kíséretében. A stílusos kezdést kulturális és zenei programsorozat követi.
Jelentős gazdasági bűncselekmény gyanújával nyomoz a Kovászna megyei ügyészség. Hétfőn több házkutatást is végrehajtottak, amelyek során okiratokat és informatikai eszközöket foglaltak le.
A tartós szárazság egyre aggasztóbb vízhiányt idéz elő Háromszéken. A legtöbb településen felszólítással próbálják szabályozni az ivóvízfogyasztást, máshol időszakosan korlátozzák az ellátást, ezzel megelőzvén a nagyobb bajt.
Főként visszaváltható üvegekre vadászva feszítik fel az okoskonténereket Sepsiszentgyörgyön. A TEGA igazgatója a lakosság segítségét kéri a vandalizmus megfékezésében.
Nagyon sok mozgássérültnek a sepsiszentgyörgyi Máltai Szeretetszolgálat által szervezett nyári tábor jelenti az év egyik kiemelkedő eseményét, ez idén június 29-től július 6-ig zajlott Mikóújfaluban.
Hat település között osztotta szét a Galac megyétől kapott egymillió lej értékű gyorssegélyt hétfői ülésén Kovászna Megye Tanácsa. Bíznak benne, hogy rövidesen az árvíz sújtotta községek fertőtlenítésére igényelt kormánytámogatás is megérkezik.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület fennállásának 35. évfordulójára készült dokumentumfilmet, hétfőn 17 órától mutatják be a kovásznai Csoma Emlékközpont és Népfőiskola székházában.
A sepsiszentgyörgyi rendőrséget riasztotta szombaton késő este egy nő, hogy 37 éves fia öngyilkosságot fontolgathat a vasútállomás környékén.
Elérkezett egy nemzedékről nemzedékre testálódott álom megvalósulásának ideje a kovásznai unitárius leányegyházközség számára: széleskörű közösségi összefogásnak köszönhetően saját gyülekezeti otthonuk lett.
Fokozott légköri instabilitásra figyelmeztető elsőfokú (sárga jelzésű) riasztást adtak ki a meteorológusok szombaton az ország tíz megyéjére.
szóljon hozzá!