Pislog még a kaláka lángja

A közös munka nem csak fizikai segítséget jelent, hanem közösségformáló ereje is van

Falvainkban megjelenő konfliktusok erőszakmentes megoldásainak keresése illetve A kaláka hagyományának felélesztése és népszerűsítése volt a témája annak a kétnapos munkaértekezletnek, amelyet a Romániai Falugondnokságok Szövetsége szervezett a Hargita megyei Homoródkarácsonfalván szeptember 8–10. között. A megbeszélésen 49 személy vett részt: a falugondnokok, polgármesterek, lelkészek és különböző szervezetek képviselői Hargita, Maros, Kovászna és Brassó megyéből érkeztek – tudtuk meg Balázs Sándortól, a Romániai Falugondnokságok Szövetségének elnökétől, aki a Maros megyei Szentgerice unitárius lelkipásztora is egyben. „A szentgericei Tiboldi Alapítvány szervezésében indult be legelőször a falugondnokság 2000 januárjában, azóta is óramű pontossággal végezzük a munkát. Jelenleg 32 falugondnokság működik az országban, ezek ernyőszervezete a Romániai Falugondnokságok Szövetsége” – tudtuk meg az elnöktől.

Tartalmas előadások

A rendezvényt megtisztelték jelenlétükkel Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök és Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke is. Az értekezlet Pap Mária lelkész-esperes „Életünk tüzes szekerei” című előadásával vette kezdetét szeptember 9-én reggel. Pap Mária egy ószövetségi történettel nyitott, amelyben azt hangsúlyozta, hogy Isten a békesség, a türelem és a megbocsátás lelkét adta nekünk – mondta az előadásról a szervezet elnöke. Jakabházi Béla Botond nyomáti lelkész és pszichoterapeuta az erőszakmentes konfliktusmegoldás kapcsán értekezett, őt követte Andrási Erika, a Gondviselés segélyszervezet munkatársa esetmegbeszélésekkel, majd Székely Kinga Réka, az Unitárius Lelkészek Országos Szövetségének (ULOSZ) elnöke a kettős állampolgárság kapcsán fejtette ki érveit, miszerint hatalmas erkölcsi elégtétel lenne az, ha az idős, háborút és fogságot megjárt embereket, hadi özvegyeket minél hamarabb hozzájuttatnák a magyar állampolgársághoz.

A programban szereplő Székely István, az RMDSZ főtitkárhelyettese helyett Sándor Kálmán, az udvarhelyszéki RMDSZ ügyvezető elnöke szólt a résztvevőkhöz a népszámlálás jelentőségéről. Kiss Zsuzsa, a Backamadarasi Polgármesteri Hivatal részéről a falugondnokság elengedhetetlen „eleméről” az adómentes gépjárműről és a szentgericei jól felszerelt orvosi rendelőről illetve gyógyszertárról beszélt a jelenlévőknek. A székelyudvarhelyi Civitas szervezet képviselője pedig a díjmentes képzésekről tájékoztatta az egybegyűlteket – tudtuk meg Balázs Sándortól.

Az együtt dolgozás jelentősége

Szombaton a székely falvak legfontosabb erőforrásának, azaz a kaláka hagyományának felélesztése vette át a főszerepet a homoródkarácsonfalvi kultúrotthonban. Bár látszólag különbözik az erőszakmentes konfliktusmegoldás és a kaláka témája, mégis szorosan kapcsolódik egymáshoz: a kaláka ugyanis a kölcsönös segítségről, az együtt dolgozásról szól, amely számos konfliktust megelőzhet illetve orvosolhat.

Szombatfalvi József lelkész, a Gondviselés segélyszervezet elnöke történelmi visszatekintéssel kezdte a kalákáról szóló előadását, majd a régi kalákák szellemét idézték fel azok az idős emberek, akik a Nyárád, Küküllő, Kis- és Nagy-Homoród mentéről valamint a csángó Háromkútról érkeztek.

„Szentgericén bár pislákolva, de még él a kaláka hagyománya, amely ma is fontos, hogy ne savanyodjon be az ember egyedül a munkájába, hanem jókedvvel, kölcsönös segítséggel végezze azt” – világított rá a téma lényegére Balázs Sándor (fotó).
Főként a roma-magyar konfliktusokra és azok megoldásának lehetőségeire tértek ki az előadók az elmúlt hétvégén. A roma közösségek képviselői nem voltak jelen, ugyanis nem az volt a cél, hogy most oldják meg a komolyabb konfliktusokat, hanem az, hogy kigondolják előbb a megoldásokat, és majd azután üljenek asztalhoz a roma közösségek közvélemény-formálóival, vezéregyéniségeivel, akikre hallgatnak társaik – tudatta velünk a szövetség elnöke.

A falugondnok közösségformáló ereje

Az elmúlt 11 évben számos pozitív változáson ment keresztül a falugondnokság országszerte. Legfontosabb teendői közé tartozik a falu közösségi életének fejlesztése, a rászorulók megsegítése. Szentgericén az iskolabusz megérkezése jelentette a fordulópontot, ugyanis az nem csak a falu gyerekeit mentette meg a hosszas és fárasztó gyaloglástól, hanem a közösség számos szállítási problémájára is megoldást jelentett. Tehát az, ami egy szociális programként indult, ma már egy szépen fejlődő közösségformáló erővé nőtte ki magát Szentgericén, ahol jelenleg Szőcs Mihály látja el a falugondnoki teendőket – számolt be a kezdetekről Balázs Sándor unitárius lelkész.