Nyárádmagyaróson ünnepli jubileumát Kozma Imre atya

A szeretetszolgálati útjai keretében Erdélybe gyakran ellátogató Kozma atya 2005-ben érzett rá a helyiek katolikusok lelki hontalanságára, hogy csaknem száz esztendeje vágynak arra, hogy a faluban imádságos helyen gyűlhessenek össze. A látogatását tervezés, lelkes adományok és tettek követték, támogatásával 2009-ben megkezdődött a nyárádmagyarósi templom építése, amelynek átadására és felszentelésére 2011 novemberében került sor az atya papi jelmondata jegyében, ami ötven esztendeje így szól: „Isten embere tökéletes és minden jócselekedetre kész legyen.”

A Betegápoló Irgalmasrend magyarországi vezetője, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke úgy véli, minden egyes magyar, éljen bár az országhatárokon kívül, a nemzethez tartozik. Ezért a szomszédos országokban élő magyar testvérek számára bármilyen együttműködés a lelki egységet szolgálja, nagyban erősíti a Kárpát-medencében egy tömbben élő magyarok összetartozását.

„Amióta eszmélek, tudom, hogy magyarnak lenni elhivatottság is, ami magától értetődő felelősséggel jár. Nem véletlenül születik az ember egy nemzet családjába, hanem azért, hogy a nemzeti sajátosságok felismerésével, azok tudatosításával és elsajátításával szolgálja saját nemzetét, s az egész emberiség javát. S mert hívő és az Isten szolgálatába szegődött ember is vagyok, azt is tudom, hogy amikor az Úr életet ad, nemcsak feladatot rendel hozzá, hanem felülről származó segítséget is ad. Ha az ember vállalja a Teremtő által kijelölt és felismert életutat, ezt a segítséget mindvégig tapasztalja. Máltaiként s szerzetes papként is erről szól az életem” – fogalmazott Kozma atya, a Szent Imre tiszteletére ajánlott bekecsalji kápolna építtetője.

„A kérdés, mire számított Isten, amikor meghívott minket? Arra, hogy elfogadjuk hívását és elhisszük, hogy kegyelmi támogatásával minden gyengeségünk ellenére reményt kelt az általunk hirdetett isteni szó, amit fenntartások nélkül odaadott életünk igazol. Nehéz az igehirdető, a tanúságtévő élete egy olyan világban, amely mindent, ami valódi, cinizmussal fogad és hiteltelennek tart” – mondta hivatásáról Imre atya, aki úgy érzi, nem is találhatott volna méltóbb helyet arra, hogy aranymisés évét zárja.