Egy évtizede külön utakon

Csíkcsicsó közigazgatásilag 1952-ig volt önálló település, abban az évben Madéfalvához csatolták.

Népszavazás érdekes mellékzöngével

2003-ban két alkalommal is megtartották a nagyközségben a népszavazást, mivel az első érvénytelen lett. A második referendumon több mint 61 százalékos volt a részvétel az akkor még egy közigazgatási egységet alkotó Csíkrákos, Madéfalva, Csíkcsicsó különálló községgé válása érdekében kiírt népszavazáson. A község falvaiban Göröcsfalva kivételével mindenhol meghaladta a részvétel az ötven százalékot – Csíkrákoson 59,3, Madéfalván 54,9, Csíkcsicsóban 71,4 százalékban adták le voksukat a polgárok. A szavazatukat leadók 96,2 százaléka az új községek létrehozása mellett voksolt.

Érződött, hogy szakadás lesz a vége

„Tanácsosként emlékszem vissza ezekre a dolgokra, csicsói képviselőként voltam benne a nagyközség önkormányzati testületében” – elevenítette fel az akkori eseményeket Becze Attila. Csíkcsicsó község jelenlegi polgármestere szerint már nagyon érződött, hogy előbb-utóbb szétválik a nagyközség. „Tarthatatlan állapotok voltak, mindig rivalizálást tapasztalhattunk a települések önkormányzati képviselői között. Volt egy próbálkozás még 2003 elején a népszavazásra, akkor talán nem volt meg a kellő szándék az emberekben, és azért nem bizonyult sikeresnek, ezt már nem tudhatjuk. Végül csak szétváltunk, és úgy látjuk, hogy ez mindenik községnek a hasznára vált” – nyugtázta az elöljáró.

Megfelelő személyzet kell jól működő községházához

Becze kiemelte, kezdetben még székháza sem volt a hivatalnak, ahová beköltözzön. A kultúrotthon félig kész helyiségeit kellett rendbe tenni erre a célra. Következett egy másik fontos mozzanat, a községháza személyzetének alkalmazása. „Egy községvezető csak úgy tud hatékonyan dolgozni, ha hozzáértő személyzet segíti őt ebben. Az első kihívás: megfelelni annak az elvárásnak, amiért az egész népszavazás zajlott. Azaz, hogy igazi községközpont legyünk a lakosok számára. Úgy látom, ennek sikerrel megfeleltek az akkori vezetők.”

Beérő elképzelések

„Azt is lehetne mondani, most kezdenek beérni azok az elképzelések, amelyek az uniós csatlakozás után születtek” – fejtette ki a polgármester. Mint hangsúlyozta, hosszú, több éves előkészület után most készül a településen a szennyvízcsatorna, amit a remények szerint jövő év végére be is lehet fejezni. „Nagy előrelépés ez a csicsóiak számára, rengeteg problémát is okoz ugyanakkor. A lakosság részéről naponta két-három panaszos is jön hozzánk ezzel kapcsolatban.”

Ezenkívül több, az elmúlt években megvalósult, a régi községvezetéshez köthető infrastrukturális munkálatot is megemlített a településvezető: sportteremépítés, a helyi sportpálya felújítása, a csaracsói kulturális központ létrehozása, községi út aszfaltozása.

Megvetnék a lábukat Hargitafürdőn

A községvezető elmondta, külön stratégiát dolgoznak ki Hargitafürdő Csicsóhoz tartozó részével kapcsolatban. Első lépésként százezer eurós pályázatból építenek egy turisztikai menedékházat. „A Csicsóhoz szakadt hargitafürdőiekkel szeretnénk rendezni viszonyunkat, az ottani lakosságnak szeretnénk segíteni.”

Nehéz kérdés a legeltetés

„A községnek nincsen saját legelője, a területek legnagyobb részét az egyének és a közbirtokosság birtokolja. A legnagyobb legelőtestekkel az utóbbi rendelkezik, ezért rájuk bíztuk, hogy rendezzék saját területeiken a legeltetést, saját belátásuk szerint” – magyarázta a polgármester. Megjegyezte, ez nem azt jelenti, hogy az önkormányzat nem tesz semmit, hiszen a jogszabályok is a legeltetés kérdésének rendezésére kötelezik.

Közösen segítik a civil kezdeményezéseket

„Bejegyeztettük a Csíkcsicsóért Egyesületet, amely tömöríti a falu többi kis egyesületét. Ennek egyfajta koordináló szerepe van. Egyelőre nagy eredményeink nincsenek, ám átláthatóbbá tettük a problémákat ezen a téren, így együtt tudjuk meghozni a szükséges döntéseket. Az ernyőszervezetben a község, a közbirtokosság, az egyház, az iskola is képviselteti magát. Reméljük, így anyagilag is hozzá tudunk járulni ahhoz, hogy az egyesületek ki tudják vitelezni jó elképzeléseiket, hiszen utóbbiakból nincsen hiány” – fejtette ki az elöljáró.

A jövőkép

„Azt mondja mindenki, hogy cégeket, vállalkozásokat kell a községbe vonzani, hiszen így lehet munkahelyeket teremteni. Ám ezt nem lehet megvalósítani, amíg nincs megfelelő infrastruktúra” – jelentette ki Becze. Meglátása szerint ennek okán is a következő években arra fektetnék a hangsúlyt, hogy teljesen felújítsák a községi úthálózatot, valamint a mezei és erdei utakat, hiszen ez az első lépése annak, hogy vonzóvá tegyék a települést a vállalkozók számára.