Már csak az urbanisztikai engedélyre van szükség ahhoz, hogy a magyarországi vállalkozó megnyissa a kászonimpéri kőbányát. Ám ennek az engedélynek a kiadására egyelőre várni kell: az érintettek idejüket addig is saját igazuk bizonygatásával töltik.
2011. június 14., 13:322011. június 14., 13:32
2011. június 14., 15:492011. június 14., 15:49
Papp László: reméltem, hogy a leendő munkahelyekkel egy elöregedőben lévő falu lakóin segíthetek
Kászonimpéren évek óta téma az impéri közbirtokosság bányanyitási elképzelése: 2008 óta többször is cikkeztünk a közbirtokosság vezetőinek tervéről, hogy egy magyarországi vállalkozóval közösen kőbányát nyissanak a falu közelében. Az elképzelések a civil ellenállás miatt csak tervek maradtak, ugyanis néhány kászoni lakos – összefogva a kolozsvári Zöld Erdély Egyesülettel – a bányanyitás ellen aláírásgyűjtésbe kezdett. Összesen több mint ezerkétszáz személy látta el kézjegyével a bányanyitást ellenző íveket, melyeket eljuttattak a hivatali szervekhez. Egy hónappal ezelőtt a hatóságok behívattak néhány tucat, az állásfoglaló íveket aláíró kászonimpérit, hogy kiderítsék, a három évvel ezelőtt aláírt állásfoglalást a valós személyek látták-e el kézjegyükkel.
A kőbányanyitás körüli hercehurcáról az elmúlt esztendőkben kivétel nélkül a közbirtokosság vezetői, illetve a nyitást ellenzők nyilatkoztak, most viszont a magyarországi vállalkozó, Papp László gondolta úgy, ő is elmondja álláspontját.
2007: a felek találkozása, avagy a kezdetek
2007-ben az impéri közbirtokosság tagjai úgy döntöttek, tanulmányt készíttetnek a szarvaskői bányaként ismert kőlelőhelyről. Céljuk az volt, hogy felmérjék, van-e lehetőség arra, hogy a valamikor működő bányát újranyissák. A tanulmányból kiderült, a kő minősége nem a legjobb, ráadásul a bányanyitáshoz sokkal nagyobb összegre van szükség, mint azt előzetesen számolták.
„Ez idő tájt Kászonimpérben jártam, ahol hallottam a bányanyitási elképzelésekről, és a közbirtokossági vezetőknek felajánlottam, amennyiben rábólintanak, beszállok én is az üzletbe. Elfogadták ajánlatomat, így írtunk egy szerződést, amit közjegyző előtt hitelesíttettünk” – emlékszik vissza a kezdetekre Papp László vállalkozó.
2008: a fordulat éve
Az említett hitelesítést követően hónapokon át nem történt semmi. „A következő esztendő elején, a szokásos kászoni bikaütési ünnepség emelkedett hangulatában megígértem, a bányanyitás után a település mellékutcáit megszórjuk kővel, a helyi néptánccsoportot pedig anyagilag támogatom: ha kérik, vásárolok nekik egy rend új ruhát.”
2008 márciusában Papp László Kászonimpérbe szállította a bányagépeket. „Ekkor tudtam meg, hogy a faluban aláírásokat gyűjtenek a bányanyitás ellen. Leginkább az lepett meg, hogy olyan emberek lettek az ellenzők hangadói, akik azelőtt épp a nyitást szorgalmazták” – meséli Papp László. Elmondta, az összegyűjtött mintegy 1200 aláíró nevének és aláírásának szemrevételezésekor arra lett figyelmes, hogy „voltak olyan személyek, akiknél nem feltételeztük, hogy a név mellett szereplő aláírás a sajátja lenne, ezért jogászunkon keresztül még abban az esztendőben panaszt tettünk a helyi hatóságoknál.”
2011: kitisztul a kép
A helyi hatóságok gyors reakcióképességét bizonyítja, hogy a három esztendővel ezelőtt iktatott panaszt idén tavasszal kezdték vizsgálni. „Úgy tűnik, az ügyészség a gyanúnkat megalapozottnak vélte, és ezért indított eljárást. Egyébként véleményünk szerint ezeken az aláírásokon is múlott, hogy Kászonaltíz polgármesteri hivatala nem állította ki a bányanyitáshoz szükséges urbanisztikai engedélyt” – állítja a magyarországi üzletember.
Időközben a közbirtokossági tagok új vezetőséget választottak, és a pár hónappal ezelőtti gyűlésükön úgy döntöttek, semmisnek nyilvánítják a 2007-ben a közbirtokosság és a magyarországi üzletember között kötött szerződést. Az új vezetőség jogi úton meg is támadta azt a szerződést, amit az előző közbirtokossági vezetőség kötött, az ügyben egyelőre nem született döntés.
Papp László a helybéliek tiltakozása ellenére sem mondott le a bányanyitás tervéről. Számításai szerint a bányagépek megvásárlása és Kászonba szállításuk megközelítőleg 300 ezer eurót emésztett fel. „Én mindeddig nem pereltem, mivel nem tudtam pontosan, hogy mit is akar a közbirtokosság. Mostanra viszont világossá vált: semmissé akarják nyilvánítani azt a szerződést, ami a két fél között kötődött. Amennyiben jogi útra terelem a panaszom, akkor nem csak a 300 ezer eurót, hanem egyéb költségeket is felszámolok. Korai lenne arról beszélni, hogy mit értek egyéb költségek alatt, idővel majd az is kiderül” – összegezte álláspontját Papp László.
Az utolsó csomagokat is elpakolta kedden a Városi Művelődési Házból a Hargita Székely Néptáncszínház, ezzel befejeződött az együttes költözése. Csíkszeredában több intézmény is ideiglenes helyszínen folytatja a középületek felújítási munkálatai miatt.
Közös táncban csúcsosodott ki az Ezer Székely Leány Napja szombaton a csíksomlyói nyeregben. A rendezvényre a nagy hőség ellenére is sokan kilátogattak, ki gyalog, ki lovas szekérrel, ki népviseletben, ki anélkül.
Az elmúlt harminc év szakmai munkásságát ismerte el Csíkszereda önkormányzata András Mihálynak, a Hargita Székely Néptáncszínház vezetőjének. A Pro Urbe díjat szombaton adták át a csíksomlyói nyeregben.
Folyamatban van a szerkezetépítés a csíkszentkirályi tanuszodánál, amelynek alapozását tavaly ősszel kezdte el a kivitelező. A munkával jól haladnak, így tarthatónak tűnik a határidő, amelynek értelmében idén el kell készülnie a létesítménynek.
Elkezdődött szombaton reggel az Ezer Székely Leány Napja a találkozó első állomása a csíkszeredai Szabadság téren zajlott, ahol szép számban gyűltek össze a székely népviseletbe öltözött leányok és legények.
Szombaton ismét székelyruhás fiatalok serege népesíti be Csíkszerda főterét, illetve a somlyói nyerget. Az Ezer Székely Leány Napját először 1931. június 7-én tartották meg ugyanitt – nézzük, miként vezették fel, értékelték a korabeli sajtóban.
Az Ezer Székely Leány Napjának biztonságos megszervezése érdekében szombaton reggel útlezárásra lehet számítani két csíkszeredai utcában.
Noha hét éve megvásárolta a csíkdánfalvi önkormányzat a volt kerámiagyártó műhelyeket, illetve az egykori szövödét, ezek azóta is használatlanul, bezárva állnak, mert felújításuk érdekében nem sikerült pályázati támogatást szerezni.
Johann Sebastian Bach zeneszerző életműve köré épül az idei Csíkszeredai Régizene Fesztivál: július 5–13. között 17 koncert, 250 fellépő és templomi terekben megszólaló mesterművek várják a közönséget – a h-moll mise lesz az egyik fénypont.
Teljesen átalakul Csíkszereda legnagyobb általános iskolájának udvara, a munkálatok egy részét iskolakezdésig szeretnék elvégezni. Több sportpálya, futópálya készül, de szabadtéri tanórák megtartására alkalmas tereket is kialakítanak.
szóljon hozzá!