Jócskán meghaladja a félmillió lejt a vadak által az év eleje óta okozott károk értéke Hargita megyében. Mindeddig jórészt a háziállat-állományt tizedelték a nagyvadak – elsősorban medvék –, terméskárokra az elkövetkező időszakban lehet számítani.
Tavaly 2,15 millió lej kárt okoztak a védett vadak a Hargita megyei gazdaságokban és a földeken, ám ebből múlt hónapig csak kevesebb mint egymillió lejt térített meg az állam. Aztán szinte egyik pillanatról a másikra rendezte az összes elmaradást.
A mezőgazdaságban okozott vadkárok becsült értéke a múlt évben meghaladta a kétmillió lejt Hargita megyében – számolt be hétfőn a Hargita megyei környezetvédelmi ügynökség.
Városszéli ingatlannal rendelkezni sokak által vágyott állapot, de nem biztos, hogy igaz ez Székelyföld esetében is. Sepsiszentgyörgyön rókák, medvék, vaddisznók látogatják az erdőhöz közeli utcákat, a vadállatok a központhoz is egyre közelebb tűnnek fel.
Lakott területtől távolabb található tanyára tört be egy medve kedden este a Kiruly völgyében, ahol egy mangalicát sebzett meg.
Az időjárás miatt idén kissé késve kezdődött a legeltetési szezon Hargita megyében, és ez a tényező is hozzájárult ahhoz, hogy egyelőre nincs sok feljegyzett vadkár a megyében. A háztáji gazdaságokban azonban jó néhány vadgarázdálkodás történt.
Az ember elleni vadtámadások, illetve a vadak által okozott közlekedési balesetekre is kártérítést ír elő az új vadkártörvény. Hatékonyabbá válik a kártérítés-igénylés az új szabályozásnak köszönhetően, véli az általunk megkérdezett mezőgazdász.
Az eddigi évekhez képest idén a legnagyobb a bejelentett vadkárok száma a Gyergyószentmiklóshoz tartozó területeken. Tavaly óta megduplázódott, a 2019-es évhez képest több mint négyszeresére nőtt az esetek száma.
Nyikómalomfalván több mint negyven juh, Kecsetben huszonegy birka, Zetelakán tizenhat – ez a mérlege az elmúlt hetekben történt néhány, medvék által okozott vadkárnak. Ezúttal viszont még sürgősségi esetben sem kaphatnak rendkívüli ártalmatlanítási engedélyt a vadásztársaságok.
Drasztikusan megfogyatkoztak a medvék által okozott károk, és kilövési engedélyt is mindössze néhány veszélyes egyedre kértek az utóbbi időben a Hargita megyei vadásztársaságok. A jelenség oka, hogy a nagyvadak természetes élelemforrást találtak távolabb.
A felső-háromszéki erdőkben vizsgálódnak a hatóságok, mert egy juhász rendszeresen feleteti a juhokkal a vadásztársaság által a vadaknak kihordott takarmányt.
Nagyon szép fejlődéstörténetet tudhat a magáénak a kézdivásárhelyi Dr. Csiha Kálmán Református Kollégium, amely a közelmúltban ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját.
Habár egyre elterjedtebb probléma Csíkszéken, hogy rókák pusztítják a háziszárnyasokat, kártérítés igényléséért mégis alig fordulnak a gazdák a helyi önkormányzatokhoz. A vadásztársulatok csak a lakott területeken kívül vadászhatják a rókákat.
Többek között a vadkárok megtérítésének szabályozásáról, illetve annak módosítási elképzeléseiről számolt be Korodi Attila parlamenti képviselő, valamint Tánczos Barna szenátor pénteken az RMDSZ csíkszeredai székházában.
Az utóbbi időszakban egyre több vad és gépjármű ütközéséről szóló hírt lehet olvasni. Jelen viszonyok között a vad–gépjármű ütközések kapcsán a vadászatra jogosultak felelősségre vonása és a vadban bekövetkezett kár követelése egyaránt a valóságtól elrugaszkodott.
Meghaladta a vadkárok száma a tavalyit Hargita megyében. A vadak, elsősorban a medvék főleg a termőföldeken garázdálkodnak, de szinte minden napra jut kárfelmérés az elpusztított háziállatok miatt is. Van olyan gazda, aki nem mer bemenni saját kukoricásába.
Általános egyetértés lehet abban, hogy bárminemű előrelátható kár megelőzése célszerűbb, mint az utólagos felmérése, értékelése, valamint felelősségek és kártérítési kötelezettségek megállapítása. Mit tehet a gazda a megelőzésért, és mit, ha kárvallottá válik?
28 juhot ölt meg a feltételezések szerint egy farkas keddre virradóra a gyergyócsomafalvi Tőke Lőrinc gazdaságában – tájékoztat közleményben Hargita Megye Tanácsának sajtószolgálata.