de a határozat értelmében a környezetvédelmi tárcának hatvan napon belül még ki kell adnia egy rendeletet ezzel kapcsolatban. „Az áldozatoknak járó kártérítés fedezi a kórházi kezelési költségeket és a jövedelemkiesést arra az időszakra, amelyre a sérült munkaképtelenné vált, valamint az erkölcsi kártérítést.

– jelentette ki Tánczos Barna RMDSZ-es környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter.

„A vadkárok méltányos és gyors megtérítését, világos jogokat és kötelezettségeket előíró jogszabályt dolgoztunk ki. Mandátumom kezdetétől prioritásként kezeltem ezt a kérdést, hiszen a károsultak jogos kérése a kártérítés, legyen szó embert ért támadásról vagy a terményekben, jószágokban, járművekben keletkezett kárról. Több éves munkáról van szó, hiszen először meg kellett szüntessük a kifizetések körüli káoszt. Mostanra

– fogalmazott a tárcabezető.

Újdonságok

Újdonságot jelent a frissen elfogadott törvényben az ember elleni vadtámadások esetére előírt kártérítési kötelezettség, illetve a vadak által okozott közlekedési baleseti károk megtérítése, noha az egyik ezek közül már egy korábbi törvényben is szerepelt – mondta el megkeresésünkre Benke József, a Zeteleka és Társai Vadásztársaság vezetője.

Emlékeztetett, hogy a 2020/13-as törvény is rendelkezett a kártérítési kötelezettségről az ember elleni vadtámadások esetén, de abban is az szerepelt, hogy kilencven napon belül egy kiegészítő rendeletet kell kiadjon a szakminisztérium, amire nem került sor. Ebben a megközelítésben nagyon sokat, több mint két és fél évet késett a szabályozás, remélhetőleg ezúttal valóban megjelenik hatvan napon belül az említett rendelet – mondta a vadgazdálkodási szakember.

Ami még újdonság – ami csak megemlítve volt a régi törvényben, de nem volt részletesen leszabályozva –, az az erdészeti vadkár.

– eddig ez nem lehetett kártérítést kérni erre” – magyarázta Benke József.

A közútkezelő és a vadásztársaság csak mulasztás esetén fizet

A vadak által okozott közúti balesetekben keletkező károk megtérítésére vonatkozó szabályozás szintén újdonság, de a vadgazdálkodási szakember elővigyázatosságra inti a gépkocsivezetőket. Az ilyen jellegű károk megtérítése a közútkezelő vállalat kötelessége lesz, de csak abban az esetben, ha elmulasztotta kitenni a vadveszélyre figyelmeztető közúti táblákat a vadátvonulási helyeken.

Ezt jó észben tartani, mert a közútkezelő is feleszmélt és kihelyezte a vadveszélyre figyelmeztető táblákat – hangsúlyozta Benke József, megjegyezve, hogy korábban többször is felkereste ez ügyben a vállalatot, de három-négy évbe is beletelt, mire kikerültek a táblák a környéken található vadátvonulási helyszíneken.

A vadkároknak legalább a felét a medvék okozzák, és amíg nem születik megfelelő törvény az állomány szabályozására, nem lesz nagy előrelépés e tekintetben – véli a vadgazdálkodási szakember, aki szerint az is nagy gondot jelent, hogy közhasznú feladatok ellátásra kötelezi az állam a vadásztársaságokat. „Az állam nem követelheti privát jogi személyektől olyan szolgáltatások elvégzését, amelyek közhasznú jellegűek, megfelelő kompenzáció nélkül”, magyarán ők

Jóváhagytak ugyan egy országos, 140 egyedre kiterjedő prevenciós kilövési kvótát, leosztva ezt az önkormányzatoknak a medvék által okozott vadkárok száma alapján, de csak a vadőrök lőhetik ki ezeket a medvéket, nem értékesíthetik a kilövési engedélyeket a vadásztársaságok – nehezményezte Benke József.

A szakember az új törvény kapcsán megemlítette azt is, hogy nem látott a határozatban olyan előírást, hogy a károsult gazdák mindenféle számlát – például vetőmag- és műtrágyaszámlát – kellene mellékeljenek a kártérítési kérelemhez, ami hasznos, főként az olyan megyék esetében, mint amilyen Hargita megye, ahol sok a kisgazda.

A gazdák érdekeit szolgálják az új előírások

A mezőgazdaságban keletkező vadkárok megtérítését illetően a gazdák számára kedvező módosításként értékeli az új törvényt Romfeld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. A gazdák érdekeit szolgálják az új előírások, illetve a vonatkozó EU-s szabályok átvétele, egyszerűbb és hatékonyabb lesz a kártérítés-igénylés, minden módosítás ezt a célt szolgálja – mondta.

– fogalmazott, de hangsúlyozta, várják, hogy megjelenjenek az új törvény alkalmazási normái, addig még korai lenne mélyebben belemenni a szabályozás elemzésébe. A határozat lényegében nem tartalmaz nagy újdonságokat a mezőgazdaságban előforduló vadkárok megtérítését illetően, de pontosabbá, tisztábbá vált a szabályozás.

A termőföldek esetében ez változó: tavasszal, a pityókaültetést követően a szarvasok okozzák a legtöbb kárt, a silókukorica-földeken a medvék, az őszi vetésekben pedig az őzek és szarvasok.