
„Emberségesebbé” válik a vadkártörvény. Kártérítést kaphatnak a vadtámadások elszenvedői, és mulasztás esetén a közútkezelő fizet a vadak által okozott baleseti károkért. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Az ember elleni vadtámadások, illetve a vadak által okozott közlekedési balesetekre is kártérítést ír elő az új vadkártörvény. Hatékonyabbá és biztosabbá válik a kártérítés-igénylés az új szabályozásnak köszönhetően, véli az általunk megkérdezett mezőgazdász, a vadgazdálkodási szakember szerint előrelépés ugyan az új szabályozás, de a fő problémát nem oldja meg.
2023. január 09., 13:462023. január 09., 13:46
2023. január 09., 14:262023. január 09., 14:26
Új határozatot fogadott el a kormány nemrég a vadkárok megtérítésére vonatkozóan. A környezetvédelmi tárca javaslatára a kabinet által elfogadott határozat szabályozza a mezőgazdasági termények, erdei kultúrák, háziállatok és gépjárművek tulajdonosainak jogait és kötelezettségeit, valamint a vadállomány kezelőinek kötelezettségét és felelősségét, valamint a kártérítések megítélését és kifizetését.
de a határozat értelmében a környezetvédelmi tárcának hatvan napon belül még ki kell adnia egy rendeletet ezzel kapcsolatban. „Az áldozatoknak járó kártérítés fedezi a kórházi kezelési költségeket és a jövedelemkiesést arra az időszakra, amelyre a sérült munkaképtelenné vált, valamint az erkölcsi kártérítést.
– jelentette ki Tánczos Barna RMDSZ-es környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter.
„A vadkárok méltányos és gyors megtérítését, világos jogokat és kötelezettségeket előíró jogszabályt dolgoztunk ki. Mandátumom kezdetétől prioritásként kezeltem ezt a kérdést, hiszen a károsultak jogos kérése a kártérítés, legyen szó embert ért támadásról vagy a terményekben, jószágokban, járművekben keletkezett kárról. Több éves munkáról van szó, hiszen először meg kellett szüntessük a kifizetések körüli káoszt. Mostanra
– fogalmazott a tárcabezető.
Újdonságot jelent a frissen elfogadott törvényben az ember elleni vadtámadások esetére előírt kártérítési kötelezettség, illetve a vadak által okozott közlekedési baleseti károk megtérítése, noha az egyik ezek közül már egy korábbi törvényben is szerepelt – mondta el megkeresésünkre Benke József, a Zeteleka és Társai Vadásztársaság vezetője.
Emlékeztetett, hogy a 2020/13-as törvény is rendelkezett a kártérítési kötelezettségről az ember elleni vadtámadások esetén, de abban is az szerepelt, hogy kilencven napon belül egy kiegészítő rendeletet kell kiadjon a szakminisztérium, amire nem került sor. Ebben a megközelítésben nagyon sokat, több mint két és fél évet késett a szabályozás, remélhetőleg ezúttal valóban megjelenik hatvan napon belül az említett rendelet – mondta a vadgazdálkodási szakember.
Ami még újdonság – ami csak megemlítve volt a régi törvényben, de nem volt részletesen leszabályozva –, az az erdészeti vadkár.
– eddig ez nem lehetett kártérítést kérni erre” – magyarázta Benke József.
A vadak által okozott közúti balesetekben keletkező károk megtérítésére vonatkozó szabályozás szintén újdonság, de a vadgazdálkodási szakember elővigyázatosságra inti a gépkocsivezetőket. Az ilyen jellegű károk megtérítése a közútkezelő vállalat kötelessége lesz, de csak abban az esetben, ha elmulasztotta kitenni a vadveszélyre figyelmeztető közúti táblákat a vadátvonulási helyeken.
Ezt jó észben tartani, mert a közútkezelő is feleszmélt és kihelyezte a vadveszélyre figyelmeztető táblákat – hangsúlyozta Benke József, megjegyezve, hogy korábban többször is felkereste ez ügyben a vállalatot, de három-négy évbe is beletelt, mire kikerültek a táblák a környéken található vadátvonulási helyszíneken.
Egyszerűbb és hatékonyabb lesz a kártérítés-igénylés. Képünk illusztráció
Fotó: Erdély Bálint Előd
A kötelezettségeket illetően elmondta, a vadgazdák – azaz többnyire a vadásztársaságok – három előírásnak kell megfeleljenek: a vonatkozó előírásoknak megfelelően etetniük és itatniuk – víz biztosítására inkább csak az ország déli megyéiben van szükség – kell a vadakat, illetve a gazdák írásbeli kérésére vadriasztást kell végezzenek ott, ahol erre szükség van. Ellenkező esetben a vadásztársaság kell megtérítse a vadászati törvény 1-es mellékletében felsorolt vadfajok által okozott károkat. Ebbe tartozik lényegében minden vadfaj, kivéve a védett fajokat, például a medvét vagy a farkast – utóbbiak esetében a kártérítést a szakminisztérium fizeti.
Noha a törvénynek vannak hasznos újdonságai, Benke József kitart korábbi álláspontja mellett és továbbra is úgy véli, hogy
A vadkároknak legalább a felét a medvék okozzák, és amíg nem születik megfelelő törvény az állomány szabályozására, nem lesz nagy előrelépés e tekintetben – véli a vadgazdálkodási szakember, aki szerint az is nagy gondot jelent, hogy közhasznú feladatok ellátásra kötelezi az állam a vadásztársaságokat. „Az állam nem követelheti privát jogi személyektől olyan szolgáltatások elvégzését, amelyek közhasznú jellegűek, megfelelő kompenzáció nélkül”, magyarán ők
Jóváhagytak ugyan egy országos, 140 egyedre kiterjedő prevenciós kilövési kvótát, leosztva ezt az önkormányzatoknak a medvék által okozott vadkárok száma alapján, de csak a vadőrök lőhetik ki ezeket a medvéket, nem értékesíthetik a kilövési engedélyeket a vadásztársaságok – nehezményezte Benke József.
A szakember az új törvény kapcsán megemlítette azt is, hogy nem látott a határozatban olyan előírást, hogy a károsult gazdák mindenféle számlát – például vetőmag- és műtrágyaszámlát – kellene mellékeljenek a kártérítési kérelemhez, ami hasznos, főként az olyan megyék esetében, mint amilyen Hargita megye, ahol sok a kisgazda.
A mezőgazdaságban keletkező vadkárok megtérítését illetően a gazdák számára kedvező módosításként értékeli az új törvényt Romfeld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője. A gazdák érdekeit szolgálják az új előírások, illetve a vonatkozó EU-s szabályok átvétele, egyszerűbb és hatékonyabb lesz a kártérítés-igénylés, minden módosítás ezt a célt szolgálja – mondta.
– fogalmazott, de hangsúlyozta, várják, hogy megjelenjenek az új törvény alkalmazási normái, addig még korai lenne mélyebben belemenni a szabályozás elemzésébe. A határozat lényegében nem tartalmaz nagy újdonságokat a mezőgazdaságban előforduló vadkárok megtérítését illetően, de pontosabbá, tisztábbá vált a szabályozás.
Nyomok háztáji medvejárás után. A jövőben várhatóan hamarabb érkezik a kártérítés. Képünk illusztráció
Fotó: Erdély Bálint Előd
A vadkárok felmérésének, illetve a kártérítés igénylésének a folyamata eddig is hasonlóan történt, a terményt ért károk esetében például már korábban sem volt szükség különböző költségszámlákra – például vetőmagszámlára – a károsult gazda részéről, csak abban az esetben, ha nem értett egyet a kárfelmérő bizottság által megállapított kár értékével, azaz szerinte nagyobb kár érte, mint amennyit a bizottság megállapított – magyarázta kérdésünkre a mezőgazdasági szakember.
Romfeld Zsolt érdeklődésünkre arról is beszámolt, hogy a kártérítés-igénylések alapján
A termőföldek esetében ez változó: tavasszal, a pityókaültetést követően a szarvasok okozzák a legtöbb kárt, a silókukorica-földeken a medvék, az őszi vetésekben pedig az őzek és szarvasok.
Egyelőre nem születhet döntés a minimálbér összegéről, mert az annak megállapítását megalapozó jelentés csak október 20-áig készül el – közölte Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter kedden.
Az állatok bántalmazásától az elhanyagolásig számos ügyben intézkedtek a Hargita megyei állatvédelmi rendőrök az év első hét hónapjában. 24 büntetőeljárás indult, 217 kihágást állapítottak meg, és 12 veszélyben lévő állatot helyeztek menhelyre.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el kedden az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) közel 20 megyében.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A figyelmeztetések Hargita, Kovászna és Maros megyére is érvényesek.
Az Oroszország Ukrajna elleni háborújának nyomán az idén januártól július végéig a Tulcea megyei lakosságnak a Katasztrófavédelmi Főfelügyelőség által kiküldött RO-Alert riasztások száma megközelíti a 2023 és 2025 között kiküldött riasztások számát.
A szakszervezetek a korábbi bértörvény-tervezetet kifogásolva a bérszámfejtés alapjául szolgáló referenciaérték növelését kérték, de helyette egy még kisebbet kaptak. Az érdekvédelmi tömbök közösen utasítják el az új tervezetet. Az idő vészesen fogy.
Közepes erősségű, 4,4-es magnitúdójú földrengés történt kedd hajnalban a Vrancea–Buzău szeizmikus térségben. A földmozgás epicentruma mintegy 57 kilométerre volt Sepsiszentgyörgytől.
Újabb jelentkezési lehetőség nyílik keddtől a 2026-os roncsautóprogramban azoknak, akik korábban lemaradtak. Több mint 93,7 millió lejt osztanak újra, a támogatás járműtípustól függően 10 és 18,5 ezer lej között alakul.
Medve jelenlétét jelezték hétfőn este Csíksomlyón, a Sarkadi Elek utca 93 szám alatt.
szóljon hozzá!