
A vonatkozó törvény ugyan 30 napos határidőt ír elő a kártérítésre, ez jócskán hosszabbra nyúlt a tavalyi vadkárok egy része esetében. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Az elmúlt évben 2,15 millió lej kárt okoztak a védett vadak – legnagyobb számban medvék – a Hargita megyei gazdaságokban és a földeken, ám ebből múlt hónapig csak kevesebb mint egymillió lejt térített meg a károsultaknak az állam. Aztán szinte egyik pillanatról a másikra rendezte az összes elmaradást – a jövőre nézve mindössze az jelenthet gondot, hogy az idei költségvetésből törlesztették a tavalyi tartozást.
2024. március 24., 20:522024. március 24., 20:52
Megkapták a Hargita megyei károsultak a múlt évre járó kártérítési összegeket a vadkárok után: összesen több mint egymillió lejt utalt számukra a környezetvédelmi minisztérium a közelmúltban. Az elmaradás jelentős volt, ugyanis a 2,15 millió lej összértékű tavalyi vadkárból csak 973 ezer lejt térített meg múlt hónapig a jogosultaknak az állam.
– tudtuk meg Domokos László Józseftől. A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója elmondta: a tavalyról maradt tartozásnál valamivel nagyobb összeget kaptak a szaktárcától.
– hívta fel a figyelmet.
A tavalyi vadkároknak az idei költségvetésből történő kifizetése azért okozhat gondot a későbbiekben, mert így idén is idő előtt elfogyhat az erre elkülönített pénz, és megcsúszhat az idei károk egy részének a kifizetése.
A megyei környezetvédelmi ügynökség egyébként a múlt hónap második felére készített a témában egy jelentést a prefektusi hivatal kérésére. Abban még arról számoltak be, hogy a 2,15 millió lejes összértékű tavalyi vadkárokból csak 973 ezer lejt tudtak kifizetni a károsultaknak.
– áll a jelentésben. Mindaddig a tavalyi 502 kártérítési követelésből 283-at tudtak csak teljesíteni.
Tavaly 538 vadkárról kapott bejelentést a megyei környezetvédelmi ügynökség, ezek közül 502 esetben teljesültek a kártérítéshez szükséges feltételek.
Megoszlásukat tekintve a háziállat-állományban keletkezett veszteségek voltak a gyakoribbak, a medvék által a mezőgazdasági terményekben okozott károk száma kisebb ugyan, de a kárértéket tekintve azok a jelentősebbek. 321 alkalommal összesen több mint 700 állatot öltek meg a nagyvadak, legnagyobb számban juhokat (323), háziszárnyasokat (243), de 154 szarvasmarhát is zsákmányul ejtettek, valamint 10 sertést, 5 lovat is elpusztítottak, és 122 méhkaptárt is tönkretettek. Ezek összértéke nagyjából egymillió lej, a terméskároké pedig 1,14 millió. A termést 513 hektáron tették tönkre, 4,46 hektáron pedig gyümölcsösökben garázdálkodtak a medvék.
A múlt évben négy, ember elleni medvetámadást jegyeztek a megyében.
Együttműködési megállapodást írt alá pénteken Csíkszeredai Városháza és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. A dokumentumot Sógor Enikő alpolgármester és Pap Levente dékán látta el kézjegyével.
Lezárult az Erdélyi Mentorprogram negyedik évada, pénteken díjazták azokat az erdélyi vállalkozókat, akik részt vettek benne. A cél az volt, hogy az elmúlt egy évben a tapasztalt erdélyi magyar nagyvállakozók átadják a tudást a kezdő vállalkozóknak.
A parlament csütörtökön szavaz a 2026-os büdzsétervezetről.
A kézdivásárhelyi tanács pénteken rendkívüli tanácsülésen megszavazta a helyi adók és illetékek módosítását, amelynek értelmében több adótípus csökkenhet. Az önkormányzat a fogyatékkal élő személyek terheit is igyekszik enyhíteni.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy a kormány figyelemmel kíséri az üzemanyagárak alakulását, hogy „bizonyos módon enyhítse azok hatását”, de hangsúlyozta, hogy az áremelkedést nem áll módjában szabályozni.
Ambrus Pál birkózóbajnok és aranydiplomás ügyvéd szobrát leplezték le szülővárosában, Szentegyházán pénteken. A felszólalók a jeles személyiség eredményeit, tartását, küzdeni akarását és becsületét méltatták.
Állami kitüntetéseket és művészeti díjakat adott át pénteken a Pesti Vigadóban Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter a március 15., a nemzeti ünnep alkalmából.
A március 15-i ünnepségsorozat zavartalan lebonyolítása okán útlezárásra és forgalomkorlátozásra számíthatunk Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön.
Hamis nyilatkozattétellel és bigámiával vádolnak egy nőt, miután másodszor is megházasodott, anélkül hogy elvált volna az első férjétől. A nő az anyakönyvvezető előtt azt állította, hogy semmilyen jogi akadálya nincs a második házasságnak.
Európában – így Romániában is – strukturális gázolajhiány tapasztalható, ezért a térség jobban függ az importtól, mint a benzin esetében.
3 hozzászólás