
A vonatkozó törvény ugyan 30 napos határidőt ír elő a kártérítésre, ez jócskán hosszabbra nyúlt a tavalyi vadkárok egy része esetében. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Az elmúlt évben 2,15 millió lej kárt okoztak a védett vadak – legnagyobb számban medvék – a Hargita megyei gazdaságokban és a földeken, ám ebből múlt hónapig csak kevesebb mint egymillió lejt térített meg a károsultaknak az állam. Aztán szinte egyik pillanatról a másikra rendezte az összes elmaradást – a jövőre nézve mindössze az jelenthet gondot, hogy az idei költségvetésből törlesztették a tavalyi tartozást.
2024. március 24., 20:522024. március 24., 20:52
Megkapták a Hargita megyei károsultak a múlt évre járó kártérítési összegeket a vadkárok után: összesen több mint egymillió lejt utalt számukra a környezetvédelmi minisztérium a közelmúltban. Az elmaradás jelentős volt, ugyanis a 2,15 millió lej összértékű tavalyi vadkárból csak 973 ezer lejt térített meg múlt hónapig a jogosultaknak az állam.
– tudtuk meg Domokos László Józseftől. A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója elmondta: a tavalyról maradt tartozásnál valamivel nagyobb összeget kaptak a szaktárcától.
– hívta fel a figyelmet.
A tavalyi vadkároknak az idei költségvetésből történő kifizetése azért okozhat gondot a későbbiekben, mert így idén is idő előtt elfogyhat az erre elkülönített pénz, és megcsúszhat az idei károk egy részének a kifizetése.
A megyei környezetvédelmi ügynökség egyébként a múlt hónap második felére készített a témában egy jelentést a prefektusi hivatal kérésére. Abban még arról számoltak be, hogy a 2,15 millió lejes összértékű tavalyi vadkárokból csak 973 ezer lejt tudtak kifizetni a károsultaknak.
– áll a jelentésben. Mindaddig a tavalyi 502 kártérítési követelésből 283-at tudtak csak teljesíteni.
Tavaly 538 vadkárról kapott bejelentést a megyei környezetvédelmi ügynökség, ezek közül 502 esetben teljesültek a kártérítéshez szükséges feltételek.
Megoszlásukat tekintve a háziállat-állományban keletkezett veszteségek voltak a gyakoribbak, a medvék által a mezőgazdasági terményekben okozott károk száma kisebb ugyan, de a kárértéket tekintve azok a jelentősebbek. 321 alkalommal összesen több mint 700 állatot öltek meg a nagyvadak, legnagyobb számban juhokat (323), háziszárnyasokat (243), de 154 szarvasmarhát is zsákmányul ejtettek, valamint 10 sertést, 5 lovat is elpusztítottak, és 122 méhkaptárt is tönkretettek. Ezek összértéke nagyjából egymillió lej, a terméskároké pedig 1,14 millió. A termést 513 hektáron tették tönkre, 4,46 hektáron pedig gyümölcsösökben garázdálkodtak a medvék.
A múlt évben négy, ember elleni medvetámadást jegyeztek a megyében.
Hivatalos látogatást tesz Romániában március 12-én, csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, amelynek során Nicușor Dan elnökkel találkozik – értesült a Digi24 hírportál.
A 2026-os állami költségvetés tervezete 127,7 milliárd lejes, GDP-arányosan 6,2 százalékos deficitre épít – derül ki a pénzügyminisztérium által kedden közzétett dokumentumból, amely szerint 2027-re a GDP 5,1 százalékára csökken a deficit.
Jelentős zavarokat okozhat az országos próba-képességvizsgák és a próbaérettségi lebonyolításában, hogy több mint 73 ezer tanügyi alkalmazott nem vesz részt a megszervezésükben.
Tűz ütött ki kedden egy lakóházban Libánfalván, a Fő utcában. Az épületből két gázpalackot hoztak ki a tűzoltók, és fennállt a veszélye annak, hogy a lángok két közeli lakóházra is átterjednek.
Megkezdődött a fakó keselyű romániai visszatelepítése: az első madarak március kilencedikén érkeztek meg a Fogarasi-havasokba. A Spanyolországból hozott példányokat az akklimatizációs időszak után fokozatosan engedik szabadon.
A romániai polgárok mintegy 80 százaléka idén nagyobb figyelmet fordít az árakra az online vásárlásoknál, és 57,8 százalékuk lemond a nem nélkülözhetetlen termékekről – derül ki a Cargus futárcég kedden közzétett felméréséből.
Bemutatta új modelljét a Dacia: a Striker egyfajta átmenet a kompakt kombik és az SUV-ok között, tekintve, hogy formavilága mindkettőből ötvöz valamennyit.
Évről évre csökken a tarlótüzek száma a Hargita megyei Natura 2000-es területeken, ám az egy általános probléma, hogy éppen a védett területek felégetőit nehéz felelősségre vonni. A legtöbb ilyen tarlóégetési ügy eredménytelenül zárul.
A tanügyi szakszervezetek szerint bizonyos iskolaigazgatók és főtanfelügyelők nyomást gyakorolnak a tanárokra, hogy vegyenek részt az országos próbavizsgákon, miután egy belső referendumon ezek bojkottja mellett foglaltak állást a pedagógusok.
A közel-keleti konfliktusok miatt válságos irányba fordult energiapiaci helyzetre jelentik be válaszaikat a környező európai országok, de a polgárok is.
3 hozzászólás