
A vonatkozó törvény ugyan 30 napos határidőt ír elő a kártérítésre, ez jócskán hosszabbra nyúlt a tavalyi vadkárok egy része esetében. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Az elmúlt évben 2,15 millió lej kárt okoztak a védett vadak – legnagyobb számban medvék – a Hargita megyei gazdaságokban és a földeken, ám ebből múlt hónapig csak kevesebb mint egymillió lejt térített meg a károsultaknak az állam. Aztán szinte egyik pillanatról a másikra rendezte az összes elmaradást – a jövőre nézve mindössze az jelenthet gondot, hogy az idei költségvetésből törlesztették a tavalyi tartozást.
2024. március 24., 20:522024. március 24., 20:52
Megkapták a Hargita megyei károsultak a múlt évre járó kártérítési összegeket a vadkárok után: összesen több mint egymillió lejt utalt számukra a környezetvédelmi minisztérium a közelmúltban. Az elmaradás jelentős volt, ugyanis a 2,15 millió lej összértékű tavalyi vadkárból csak 973 ezer lejt térített meg múlt hónapig a jogosultaknak az állam.
– tudtuk meg Domokos László Józseftől. A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója elmondta: a tavalyról maradt tartozásnál valamivel nagyobb összeget kaptak a szaktárcától.
– hívta fel a figyelmet.
A tavalyi vadkároknak az idei költségvetésből történő kifizetése azért okozhat gondot a későbbiekben, mert így idén is idő előtt elfogyhat az erre elkülönített pénz, és megcsúszhat az idei károk egy részének a kifizetése.
A megyei környezetvédelmi ügynökség egyébként a múlt hónap második felére készített a témában egy jelentést a prefektusi hivatal kérésére. Abban még arról számoltak be, hogy a 2,15 millió lejes összértékű tavalyi vadkárokból csak 973 ezer lejt tudtak kifizetni a károsultaknak.
– áll a jelentésben. Mindaddig a tavalyi 502 kártérítési követelésből 283-at tudtak csak teljesíteni.
Tavaly 538 vadkárról kapott bejelentést a megyei környezetvédelmi ügynökség, ezek közül 502 esetben teljesültek a kártérítéshez szükséges feltételek.
Megoszlásukat tekintve a háziállat-állományban keletkezett veszteségek voltak a gyakoribbak, a medvék által a mezőgazdasági terményekben okozott károk száma kisebb ugyan, de a kárértéket tekintve azok a jelentősebbek. 321 alkalommal összesen több mint 700 állatot öltek meg a nagyvadak, legnagyobb számban juhokat (323), háziszárnyasokat (243), de 154 szarvasmarhát is zsákmányul ejtettek, valamint 10 sertést, 5 lovat is elpusztítottak, és 122 méhkaptárt is tönkretettek. Ezek összértéke nagyjából egymillió lej, a terméskároké pedig 1,14 millió. A termést 513 hektáron tették tönkre, 4,46 hektáron pedig gyümölcsösökben garázdálkodtak a medvék.
A múlt évben négy, ember elleni medvetámadást jegyeztek a megyében.
Tavaly átlagban 4,917 millió nyugdíjast tartottak számon Romániában, mintegy 42 ezerrel kevesebbet, mint 2024-ben; az átlagnyugdíj 13,8 százalékkal 2936 lejre nőtt egy év alatt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet pénteken közzétett adataiból.
Imaéjszakára várják a híveket március 27-én, péntek este több erdélyi településen, ahol közösen imádkoznak a békéért és a háborúk áldozataiért.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken több sárga riasztást adott ki rossz időjárás miatt, amelyek hétfő reggelig az ország több mint felét, így Székelyföldet is érintik.
A közeljövőben nem lesz szükség üzemanyag-vásárlási korlátozások bevezetésére – nyilatkozta csütörtökön Nicușor Dan, Románia elnöke.
Erdélyben mintegy 310 ezer választópolgár kapja meg a küldeményt a magyarországi országgyűlési választások előtt. A leggyakrabban felmerülő kérdésekre Dolhai István, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának misszióvezetője válaszol.
A húsvéti ünnepek miatt a szokásosnál korábban érkeznek az áprilisi nyugdíjak.
Nicușor Dan államfő csütörtökön azt nyilatkozta, hogy amint megkapja az alkotmánybíróság költségvetési törvénytervezettel kapcsolatos döntésének indoklását, azonnal kihirdeti a jogszabályt.
Az előző évhez képest 8 százalékkal 27 százalékra csökkent idén azoknak a romániai munkavállalóknak az aránya, akik boldognak és elégedettnek érzik magukat a munkahelyükön.
Sepsiszentgyörgy polgármesteri hivatalától senkit nem kell elbocsátani, mi több, a jelenlegi létszám messze elmarad a prefektúra által megszabottól: ha nem lenne létszámstop, még alkalmazni is lehetne embereket – derült ki a pénteki tanácsülésen.
Átalakítja a hegyimentő közszolgálat működését, összevonja a közművelődési intézményeket, és táborigazgatóságot hoz létre Kovászna Megye Tanácsa. Az átszervezési kérdések mellett egy orbaiszéki útszakasz újjáépítése kapcsán is döntött a testület.
3 hozzászólás