
A vonatkozó törvény ugyan 30 napos határidőt ír elő a kártérítésre, ez jócskán hosszabbra nyúlt a tavalyi vadkárok egy része esetében. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Az elmúlt évben 2,15 millió lej kárt okoztak a védett vadak – legnagyobb számban medvék – a Hargita megyei gazdaságokban és a földeken, ám ebből múlt hónapig csak kevesebb mint egymillió lejt térített meg a károsultaknak az állam. Aztán szinte egyik pillanatról a másikra rendezte az összes elmaradást – a jövőre nézve mindössze az jelenthet gondot, hogy az idei költségvetésből törlesztették a tavalyi tartozást.
2024. március 24., 20:522024. március 24., 20:52
Megkapták a Hargita megyei károsultak a múlt évre járó kártérítési összegeket a vadkárok után: összesen több mint egymillió lejt utalt számukra a környezetvédelmi minisztérium a közelmúltban. Az elmaradás jelentős volt, ugyanis a 2,15 millió lej összértékű tavalyi vadkárból csak 973 ezer lejt térített meg múlt hónapig a jogosultaknak az állam.
– tudtuk meg Domokos László Józseftől. A Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója elmondta: a tavalyról maradt tartozásnál valamivel nagyobb összeget kaptak a szaktárcától.
– hívta fel a figyelmet.
A tavalyi vadkároknak az idei költségvetésből történő kifizetése azért okozhat gondot a későbbiekben, mert így idén is idő előtt elfogyhat az erre elkülönített pénz, és megcsúszhat az idei károk egy részének a kifizetése.
A megyei környezetvédelmi ügynökség egyébként a múlt hónap második felére készített a témában egy jelentést a prefektusi hivatal kérésére. Abban még arról számoltak be, hogy a 2,15 millió lejes összértékű tavalyi vadkárokból csak 973 ezer lejt tudtak kifizetni a károsultaknak.
– áll a jelentésben. Mindaddig a tavalyi 502 kártérítési követelésből 283-at tudtak csak teljesíteni.
Tavaly 538 vadkárról kapott bejelentést a megyei környezetvédelmi ügynökség, ezek közül 502 esetben teljesültek a kártérítéshez szükséges feltételek.
Megoszlásukat tekintve a háziállat-állományban keletkezett veszteségek voltak a gyakoribbak, a medvék által a mezőgazdasági terményekben okozott károk száma kisebb ugyan, de a kárértéket tekintve azok a jelentősebbek. 321 alkalommal összesen több mint 700 állatot öltek meg a nagyvadak, legnagyobb számban juhokat (323), háziszárnyasokat (243), de 154 szarvasmarhát is zsákmányul ejtettek, valamint 10 sertést, 5 lovat is elpusztítottak, és 122 méhkaptárt is tönkretettek. Ezek összértéke nagyjából egymillió lej, a terméskároké pedig 1,14 millió. A termést 513 hektáron tették tönkre, 4,46 hektáron pedig gyümölcsösökben garázdálkodtak a medvék.
A múlt évben négy, ember elleni medvetámadást jegyeztek a megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
3 hozzászólás