Visszaszorítják a dohányzást, de még így is temérdek pénz van benne

Az iparág képviselői válaszként kiemelték: Románia már így is élen jár a dohányzás elleni intézkedések tekintetében, nem mellesleg az iparág több mint 3 milliárd euróval járul hozzá évente az állami költségvetéshez. A Cotroceni-palotában tartott szakmai rendezvényen a dohányzásellenőrzés és a lakosok egészséghez való joga állt a középpontban.

Románia jól teljesít

Mint elhangzott, a dohányzás világszerte évente több mint hétmillió ember halálát okozza, ezzel pedig az első helyen áll a megelőzhető halálokok listáján.

az Egészségügyi Világszervezet szerint. Ezért a romániai eseményre a világ minden tájáról érkeztek szakemberek, az egészségügy és az emberi jogok vezetői pedig megvitatták a jelenlegi problémákat és a jövőt illető terveket a dohányzás visszaszorítása érdekében.

Az is elhangzott, hogy az Európai Unióban számos jó példa létezik, több tagállam is fontos intézkedést tett a dohányzás káros hatása ellen, de ez még nem elegendő. Románia egyébként kimondottan jól teljesít e tekintetben. A találkozón az Európai Rákligák Szövetsége (ECL) által időszakosan közzétett rangsor is terítékre került, amelyben Európa országait vizsgálják a dohányzás visszaszorítását célzó intézkedések szerint. A két éve közölt legfrissebb, 2016-ra vonatkozó lista is alátámasztja, hogy

Az ország az első ilyen rangsor kiadásakor, 2005-ben még az utolsó előtti helyen állt, 2010-ben már 16. volt, 2013-ban visszaesett a 19. helyre, 2016-ra azonban 12 helyet lépett előre, és a már előkelőnek számító 7. helyen végzett. Ez nagyrészt a dohányzás korlátozására vonatkozó, 2016-ban életbe lépett törvénynek köszönhető, amely által tilossá vált a dohányzás a nyilvános zárt helyeken.

Az ECL listáján az Egyesült Királyság áll az első helyen, második Írország, harmadik pedig Izland. Sokkal meglepőbb azonban, hogy az utolsó két helyen Németország és Ausztria áll.

Nem ez volt azonban a legnagyobb ellenállást kiváltó megjegyzése. Az uniós biztos ugyanis arra kérte a jelenlévőket, hogy együtt tegyenek meg mindent a dohánytermékek boltokból történő kizárásáért.

„A bevásárlóközpontokban élelmiszereket, nem pedig dohánytermékeket kellene találnunk, mert a dohány nem élelmiszer, hanem gyilkos” – idézte az Agerpres hírügynökség a szakembert, aki arra is kitért: aggasztónak találja, hogy a cigarettázó fiatalok aránya a 2014-es 25 százalékról 2017-re 29 százalékra emelkedett. Továbbá azt is kifogásolta, hogy

Az uniós biztos szavaira a dohányipar illetékesei is reagáltak, emlékeztetve, hogy Románia élen jár a dohányzás visszaszorítása érdekében hozott intézkedések terén. Közleményükben említést tettek az ECL-rangsorról, amelyből az is kiderül, hogy Közép- és Kelet-Európán belül Romániában van a legtöbb dohányzás-ellenőrzési intézkedés. Emellett a gazdasági tényezőket is megemlítették, hiszen

Ez azzal magyarázható, hogy egy csomag cigaretta árának 75–80 százaléka adó formájában az államhoz kerül. Egy csomagból 12 szál az adónak, 4 pedig az áfának felel meg, a gyártónak tehát a húszból csak négy szál után származik bevétele.

Előnyös a tiltás

Vytenis Andriukaitishez hasonlóan a székelyföldi szakemberek is további intézkedéseket sürgetnek a dohányzás visszaszorítása érdekében. A fiatalok veszélyeztetettségét például dr. Kurkó Csilla tüdőgyógyász főorvos is megerősítette, hiszen meglátása szerint a Romániában három évvel ezelőtt bevezetett korlátozás még nem elég ahhoz, hogy a fiatalok ne szokjanak rá a dohányzásra. Számos statisztika bizonyítja, hogy a fiatalok körében nagyon elterjedt a dohányzás, ebben a lázadó korban pedig nehezen győzhetők meg arról, hogy lemondjanak róla – állítja a székelyföldi szakember. Ezt számos tényező befolyásolja, attól kezdve, hogy mit látnak otthon, milyen a baráti körük vagy éppen a munkahelyük, illetve milyen feszültségek vannak az életükben.

Éppen ezért a főorvos szerint további intézkedésekre volna szükség a témában, elsősorban egészségügyi nevelésre. Ezt már óvodás vagy legalább kisiskolás korban el kellene kezdeni, hiszen 15–18 éves korban már késő. A szakember elmondta, amikor iskolákba látogatnak és megkérdezik, hányan próbálták ki a dohányzást, vagy hányan dohányoznak napi szinten, már 6–7. osztályban 10–15 jelentkezővel találkoznak.

Attól eltekintve azonban, hogy a fiatalok dohányzását nem fogta vissza, a tüdőgyógyász szerint több előnye is van annak, hogy tilossá vált a dohányzás a nyilvános zárt helyeken. Mint kérdésünkre kifejtette, az Országos Közegészségügyi Igazgatóság már a tiltás után egy évvel arról számolt be, hogy a statisztikák alapján csökkent a dohányzás által okozott tüdőbetegségek, a BPOC diagnosztizálások száma (krónikus obstruktív tüdőbetegségek, mint például a tüdőtágulás). Emellett az asztmás krízisben lévő gyerekek megjelenése is visszaesett a sürgősségi osztályokon. A tiltás másik nagy előnye a szakember szerint az, hogy

A szórakozóhelyeken, éttermekben, kávézókban dolgozó, illetve oda járó nem dohányzók már nincsenek kitéve a cigarettafüst negatív hatásainak, nem is beszélve a gyerekekről. Azok pedig, akik dohányoznak, ha betérnek egy szórakozóhelyre, valószínűleg kevesebbet fognak cigarettázni, mint a tiltás előtt, mivel ki kell menni, ami kényelmetlen. A tiltásnak azonban csak hosszú távon fog meglátszani a valós hatása a szakember szerint, jelenleg csak töredéke érzékelhető az eredményeknek.