HIRDETÉS

Egyik szeme sír, a másik nevettet

Bálint Kinga Katalin 2015. január 30., 18:08 utolsó módosítás: 2015. január 30., 18:24

Fábryt is megnevettette, lesöpörte a színpadról a Szomszédnéni Produkciós Irodát, de versíráskor könyörtelenül szókimondó, olykor kiábrándult. A jelenleg idősotthoni ápolóként dolgozó Muszka Sándor humoros egyperceseivel robbant be a székely–magyar köztudatba – csütörtök este legújabb, Magányos nőknek, bukott fiúknak című verseskötetét mutatták be a G. kávézóban.

Fotó: Csedő Attila

Előbb dőlt a nevetéstől, majd magába zuhanva, helyeslően hümmögött a közönség csütörtök este a székelyudvarhelyi G. kávézóban megszervezett Muszka Sándor-könyvbemutatón. A harmincöt éves, kézdivásárhelyi születésű író-költő nemcsak a Székelyföldön közkedvelt – több könyvét bemutatta már Székelyudvarhelyen is –, de oszlopos tagja volt az Előretolt Helyőrségnek, a fiatal erdélyi magyar írók exkluzív alkotói körének. 2012-ben megjelent, Sanyi bá című, székely egyperceseket tartalmazó kötete révén a magyarországi olvasóközönség is szívébe zárta: feltűnt a magyar közszolgálati televízióban, illetve a Fábry Show-ban is – utóbbi alkalmával valóságos stand-up műsort adott elő székely monológokból, erőteljes akcentussal és számos sajátos szófordulattal.

A csütörtöki, Murányi Sándor Olivér szervezte író-olvasó találkozón nem a humoré volt a főszerep, bár Muszka elsőként legújabb, futurisztikus székely sztoriját olvasta fel, amely valamelyik tervben lévő reptéren játszódik le. A hallgatók hasukat fogták nevettükben, hallva Sanyi bá beszámolóját a felszállási tilalomról, a becsekkolásról, a csomagellenőrzésről, az utaskísérőről, majd a budapesti rendőrökkel való összetűzésről.

A fergeteges kezdés után komolyabb témákra tértek át: Muszka új, az Orpheusz Kiadó gondozásában megjelent Magányos nőknek, bukott fiúknak című verseskötetét mutatták be. Az alkotási folyamatról a szerző elmondta: csak akkor tud verset írni, amikor van mondanivalója, az életet meghatározó dolgok pedig, úgy véli, többnyire nem vidámak. Így kötet nem a Sanyi bá jóízű tréfáktól hangos világába kalauzol, hanem egy környezetére nyitott szemű, s épp ezért kiábrándult, ám szókimondó édesapáéba, aki jórészt a fürdőszobában írja verseit, ugyanis csak oda tud visszavonulni. Nem foglalkozik lírával minden nap, a Sanyi bá-féle egyperceseket az „üres” időszakban, időkitöltés- és kedvtelésképp fogalmazza meg – mint rámutatott, a székely nép nem „érfelvágós” fajta, így furcsának véli, hogy a II. Világháború óta nem íródott itt humoreszkkötet.

A komor hangvételű versek két ciklusba rendeződtek: a Hazamegyek című fejezet többnyire az elmúlásról, otthonról, emberi kapcsolatokról szól, míg a Levél a párthoz aktuális közéleti kritikákat fogalmaz meg, felvázolva korunk és régiónk legégetőbb problémáit, például a fiatalok elvándorlását. „Vannak olyan falvak, ahol utoljára író embert, Kányádi Sándort negyven éve látták, más művészeket, színészeket vagy festőket még kocsmában sem” – fogalmazott Muszka, hozzáfűzve, a kultúra fellendítéséhez a csúcsvezetőknek kellene hozzájárulniuk meghívásokkal, támogatásokkal, de „elég csak ránézni a fejükre”. Azzal takaróznak, hogy nincs igény a kultúrára? Muszkának erre is kész válasza van: „a New Yorkiak azért szeretik jobban a Jack Danielst, mint az oroszhegyi szilvapálinkát, mert utóbbit még nem kóstolták”. A kiábrándult hangvételű versek némelyikében azért – talán a székely beszédre jellemző egyszerűségnek, tárgyilagosságnak köszönhetően – ott bujkál valami Sanyi bá humorából, amely túlmutat a gondokon, átsegít a sokszor reménytelennek tűnő életen.

Az est végén Murányi Sándor Olivér házigazda bejelentette: a következő, azaz márciusi irodalmi estjének vendége a székelyudvarhelyiek által is igencsak kedvelt Bodor Ádám lesz.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
2 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS