Fotó: Csedő Attila
Fábryt is megnevettette, lesöpörte a színpadról a Szomszédnéni Produkciós Irodát, de versíráskor könyörtelenül szókimondó, olykor kiábrándult. A jelenleg idősotthoni ápolóként dolgozó Muszka Sándor humoros egyperceseivel robbant be a székely–magyar köztudatba – csütörtök este legújabb, Magányos nőknek, bukott fiúknak című verseskötetét mutatták be a G. kávézóban.
2015. január 30., 18:082015. január 30., 18:08
2015. január 30., 18:242015. január 30., 18:24
Előbb dőlt a nevetéstől, majd magába zuhanva, helyeslően hümmögött a közönség csütörtök este a székelyudvarhelyi G. kávézóban megszervezett Muszka Sándor-könyvbemutatón. A harmincöt éves, kézdivásárhelyi születésű író-költő nemcsak a Székelyföldön közkedvelt – több könyvét bemutatta már Székelyudvarhelyen is –, de oszlopos tagja volt az Előretolt Helyőrségnek, a fiatal erdélyi magyar írók exkluzív alkotói körének. 2012-ben megjelent, Sanyi bá című, székely egyperceseket tartalmazó kötete révén a magyarországi olvasóközönség is szívébe zárta: feltűnt a magyar közszolgálati televízióban, illetve a Fábry Show-ban is – utóbbi alkalmával valóságos stand-up műsort adott elő székely monológokból, erőteljes akcentussal és számos sajátos szófordulattal.
A csütörtöki, Murányi Sándor Olivér szervezte író-olvasó találkozón nem a humoré volt a főszerep, bár Muszka elsőként legújabb, futurisztikus székely sztoriját olvasta fel, amely valamelyik tervben lévő reptéren játszódik le. A hallgatók hasukat fogták nevettükben, hallva Sanyi bá beszámolóját a felszállási tilalomról, a becsekkolásról, a csomagellenőrzésről, az utaskísérőről, majd a budapesti rendőrökkel való összetűzésről.
A fergeteges kezdés után komolyabb témákra tértek át: Muszka új, az Orpheusz Kiadó gondozásában megjelent Magányos nőknek, bukott fiúknak című verseskötetét mutatták be. Az alkotási folyamatról a szerző elmondta: csak akkor tud verset írni, amikor van mondanivalója, az életet meghatározó dolgok pedig, úgy véli, többnyire nem vidámak. Így kötet nem a Sanyi bá jóízű tréfáktól hangos világába kalauzol, hanem egy környezetére nyitott szemű, s épp ezért kiábrándult, ám szókimondó édesapáéba, aki jórészt a fürdőszobában írja verseit, ugyanis csak oda tud visszavonulni. Nem foglalkozik lírával minden nap, a Sanyi bá-féle egyperceseket az „üres” időszakban, időkitöltés- és kedvtelésképp fogalmazza meg – mint rámutatott, a székely nép nem „érfelvágós” fajta, így furcsának véli, hogy a II. Világháború óta nem íródott itt humoreszkkötet.
A komor hangvételű versek két ciklusba rendeződtek: a Hazamegyek című fejezet többnyire az elmúlásról, otthonról, emberi kapcsolatokról szól, míg a Levél a párthoz aktuális közéleti kritikákat fogalmaz meg, felvázolva korunk és régiónk legégetőbb problémáit, például a fiatalok elvándorlását. „Vannak olyan falvak, ahol utoljára író embert, Kányádi Sándort negyven éve látták, más művészeket, színészeket vagy festőket még kocsmában sem” – fogalmazott Muszka, hozzáfűzve, a kultúra fellendítéséhez a csúcsvezetőknek kellene hozzájárulniuk meghívásokkal, támogatásokkal, de „elég csak ránézni a fejükre”. Azzal takaróznak, hogy nincs igény a kultúrára? Muszkának erre is kész válasza van: „a New Yorkiak azért szeretik jobban a Jack Danielst, mint az oroszhegyi szilvapálinkát, mert utóbbit még nem kóstolták”. A kiábrándult hangvételű versek némelyikében azért – talán a székely beszédre jellemző egyszerűségnek, tárgyilagosságnak köszönhetően – ott bujkál valami Sanyi bá humorából, amely túlmutat a gondokon, átsegít a sokszor reménytelennek tűnő életen.
Az est végén Murányi Sándor Olivér házigazda bejelentette: a következő, azaz márciusi irodalmi estjének vendége a székelyudvarhelyiek által is igencsak kedvelt Bodor Ádám lesz.
Múlt év szeptemberében Földes László Hobo megígérte a hálás marosvásárhelyi közönségnek, hogy minden előadását elhozza nekik. Így nem csoda, hogy pár hónap után ismét a Spectrum Színház vendége a Kossuth-díjas előadóművész.
Egressy Zoltán Portugál című darabját tűzte műsorára március végére az évad harmadik nagyszínpadi bemutatójaként a Csíki Játékszín. Az előadást Victor Ioan Frunză rendezi, akivel a Portugálban megmutatott világról beszélgettünk.
A migráció jelenségét feldolgozó új előadását mutatja be szombaton a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház. A teátrum a produkcióval egy kulturális unikumot teremtene.
Székelyföldi turnéra érkezik a budapesti Nemzeti Színház a Vidnyánszky Attila rendezte Tamási Áron Vitéz lélek című előadással. A négyállomásos turné utolsó állomása Csíkszereda, itt március 23-án 19 órától lehet megtekinteni az előadást Csíkszeredában.
Kettős lehetőségre nyílik alkalom egy projekt kapcsán Ferencz Zoltán (Bütyök) számára. A szárhegyi Művészeti és Kulturális Központ művészeti vezetője partnerkapcsolatokat épít, és Litvániában alkot európai képzőművésztársaival április 2–30. között.
Az köztudott, hogy a színházi előadást fotózni nem szabad, de a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház most mégis várja azokat a felvételeket, amelyeket a nézők az előadás alatt készítettek.
A kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság életműdíjjal tüntette ki Albert Ernő sepsiszentgyörgyi néprajzkutatót, a társaság tagját.
Nincs már messze az a pillanat, amikor a Gránátalma Egyesület munkájának eredményét, az úrihímzést hungarikummá nyilvánítják.
Zsúfolásig telt érdeklődővel pénteken este a gyergyószentmiklósi városi könyvtár emeleti nagyterme, ahol Orosz Annabella grafikus illusztrációkiállítását nyitották meg, illetve három, általa illusztrált könyvet is bemutattak.
A Prisma fotóklub női tagjainak alkotásaiból nyílt kiállítás csütörtök délután a Nagy István Művészeti Iskola aulájában Nők fókuszában címmel.
szóljon hozzá!