Trianoni megemlékezés Sepsiszentgyörgyön

A trianoni békediktátum aláírásának kilencvenedik évfordulója alkalmából gyűltek össze megemlékezni a sepsiszentgyörgyiek, a pár száz egybegyűlt lehajtott fővel, gyászszalaggal emlékezett arra a napra, melyen Magyarországot szétdarabolták. A rendezvényen jelen voltak az RMDSZ választott szenátorai, a Magyar Polgári Párt helyi képviselői, valamint az ifjúsági szervezetek képviselői is.

A harangzúgással kezdődő megemlékezésen, az egykori országzászló helyén elsőként Kádár Gyula történész mondott beszédet, kiemelve, hogy sokan rosszul használják a Trianonról szóló emléknapot és ünnepként emlegetik, holott ez a gyász napja. „Nekünk Trianon napja nem ünnep, mi emlékezni jöttünk ide, hiszen kilencven évvel ezelőtt fél hat óra után két perccel írták alá a világtörténelem egyik legszemetebb, leghitványabb diktátumát.”

A történész a diktátum és a szerződés közti különbséget is kiemelte, ismertetve azt a történelmi hátteret, ami miatt nem nevezhető szerződésnek az, amit Nagy-Trianonban aláírtak. Trianon akkor lett volna igazságos, mondta Kádár Gyula, ha az emberek önrendelkezhettek volna arról, hogy hol kívánnak élni. A történelem részletes ismertetését követően Kádár Gyula hosszasan cáfolta azt a román felvetést is, miszerint Székelyföld nem létezik, rámutatva arra, hogy Székelyföld volt, van és lesz.

Albert Álmos szenátor megemészthetetlen, keserű eseménynek nevezte a trianoni történéseket, hozzátéve azt, hogy Trianon nem az aláírás napján kezdődött, hanem már száz évvel előtte. „Sajnos, a 19. századi erdélyi politikusok nem számoltak azzal, hogy a betelepítési politikájuk milyen következményekkel járhat, nem számoltak azzal, hogy 1918-ban már számszerű kisebbségben voltunk” – mondta a szenátor.

Trianon tragédiáját sosem sikerült túlélni, örök árnyék a magyarság tudatán – tette hozzá Albert Álmos –, de a mai szükségleteket is szem előtt kell tartani. „Szükség van kisebbségi törvényre, régióátszervezésre, autonómiára, de szükség van a román politika felügyeletére is” – zárta felszólalását az RMDSZ-es szenátor.

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és az Erdélyi Magyar Ifjak közös üzenetét Tamás Simon Lehel tolmácsolta, kiemelve, hogy mindkét szervezet harcosokkal bővül annak ellenére, hogy el akarják tiporni őket. Az ifjak a románságnak is üzentek, eljött az ideje, hogy szembenézzenek önmagukkal és történelmükkel, hiszen valódi ellenségeik nem a magyarok között vannak – állt a fiatalok üzenetében.

A sepsiszentgyörgyi megemlékezésre az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács országos és helyi elnökeinek üzenetét is elhozták, Tőkés László és Jakabos Janka üzenete: magyar az, akinek fáj Trianon jelszó. Össze kell fogni, hiszen minden magyar felelős minden magyarért, és csak azáltal gyógyítható Trianon, ha véget vetünk az önsajnálatnak – idézték Tőkés László szavait.

A Magyar Polgári Párt részéről Fazakas Tibor országos alelnök szólalt fel, beszédében Magyarország kivégzéséről és az azt követő évtizedekről szólt, hiszen mint mondta, azóta is keressük a megoldást. Trianonnak mindig lesz aktualitása, mondta az alelnök, hiszen igazság csak egy van, és szempont több. \"Kilencven éve, hogy nap mint nap bántanak, nyelvünk az ördög nyelve és véres szájú Ficók, Sloták és Vadimok vicsorognak ránk, csupán azért, mert vagyunk, s a világ lelkiismerete néma” – hangsúlyozta Fazakas Tibor.

Ennek ellenére, magyarok vannak és lesznek a Kárpát-medencében, fogalmazott az alelnök, hiszen nem lehet kiirtani egy nemzetet. A trianoni megemlékezésen Incze Zsolt református lelkész mondott imát és áldást, a néhány száz résztvevő magyar és székely zászlókat lobogtatva énekelte el a magyar és székely himnuszainkat.