Tanügyi sztrájk – az egész egy nagy kérdőjel

Hétfőn eleve a román pünkösdhétfő miatt nem lett volna oktatás a legtöbb tanintézményben, egyelőre keddtől sem telnek diákokkal a padsorok. Képünk illusztráció •  Fotó: Sándor Csilla

Hétfőn eleve a román pünkösdhétfő miatt nem lett volna oktatás a legtöbb tanintézményben, egyelőre keddtől sem telnek diákokkal a padsorok. Képünk illusztráció

Fotó: Sándor Csilla

Egyesek minél hamarabbi megegyezésben bíznak, mások a sztrájk folytatását erőltetik. Egy dolog azonban biztos: elkezdődött az országos tanügyi sztrájk harmadik hete, és nem tudni, mikor lesz vége a munkabeszüntetésnek. A szakszervezetek kitartanak.

Daczó-Hodor Barna

Simon Virág

2023. június 05., 21:102023. június 05., 21:10

2023. június 05., 22:162023. június 05., 22:16

Sorra utasítják el a tanügyi szakszervezetek a kormány ígéreteit, így egyelőre tovább folytatódik a romániai közoktatásban immár harmadik hete tartó sztrájk.

A tanügyi sztrájk újabb hete pedagógusnappal és az ortodox pünkösdnek köszönhetően sokak számára hivatalos ünneppel kezdődött.

A székely megyék főtanfelügyelőitől, szakszervezeti vezetőktől és iskolaigazgatótól az aktuális helyzetről, a pedagógusok és szülők hozzáállásáról érdeklődtünk.

Kiss Imre, Kovászna megyei főtanfelügyelője elöljáróban megjegyezte, hogy ortodox pünkösdhétfő lévén, hivatalosan szabad napnak számított a hétfő az oktatásban.

„Mindenkinek felekezete szerint jogában áll ünnepelni pünkösdöt, ezért ezelőtt egy héttel, katolikus és protestáns pünkösd hétfőjén a háromszéki iskolák 70 százalékában szünetelt az oktatás, és csak a román iskolákban volt úgymond »tevékenység«. Azért idézőjelben, mert sztrájkoltak, most pedig fordított az arány:

Idézet
egyrészt a magyar iskolák folytatnak tevékenységet és továbbra is sztrájk alatt vannak, míg a román iskolák szabadnaposak, otthon vannak, ami nem számít sztrájknak”

– fejtette ki a főtanfelügyelő.

A szakszervezet és a tagság dönt

Kiss Imre hozzátette, hogy az ötnapos ünnepi időszak alatt voltak még tárgyalások Bukarestben. „Én is a médiából értesülök a fejleményekről, ugyanis

Idézet
hivatalosan nem kaptunk semmiféle jelzést a minisztériumtól, hogy milyen álláspontot kellene továbbra is képviselni, hiszen mindenki aláveti magát a sztrájknak.

Mi ebbe nem tudunk beleszólni. A szakszervezetek által közzétett nyilatkozatból az tűnik ki, hogy úgy egyeztek a tagsággal, folytatják a sztrájkot. Azért, mert a pünkösd miatt a tanügyiek egyik része otthon, a másik iskolában van, számszerűen nem releváns, hogy most éppen hányan sztrájkolnak. De hétfőn még mindig sztrájkról beszélünk, és több mint valószínű, hogy kedden is sztrájk lesz” – hangsúlyozta.

A főtanfelügyelő beszélt arról is, hogy milyen esetben érhet véget a sztrájk. „A minisztérium sem mondhatja azt, hogy a sztrájknak vége, ameddig a szakszervezet és a tagság nem dönt arról, hogy a sztrájkot befejezték. Mindezek mellett

Idézet
csak akkor lesz vége a sztrájknak, ha 50 százalék alá esik a sztrájkot folytatók aránya.

Ha mondjuk 150 ezren indultak neki a sztrájknak és ebből 60 ezren maradnak, akkor hivatalosan a sztrájkot be kell fejezni. Amint mondtam, mi a minisztériumtól, a minisztérium meg a szakszervezetektől várja a hogyan továbbot” – hangsúlyozta.

Megértő szülők és diákok

Moroianu Bogdan, a Pedagógusok Kézdivásárhely-környéki Demokratikus Szakszervezetének elnöke nem hagyná abba a sztrájkot. „Eddig száz százalékos volt a tagságunk sztrájkban való részvételi aránya, jelenleg 98 százalékon állunk. Éppen ma (hétfőn, szerk. megj.) küldtem ki egy új kérdőívet arra vonatkozóan, hogy a minisztérium ajánlatát hányan fogadják el.

Idézet
Szóban mindenki megerősítette, hogy továbbra is sztrájkol. Egyelőre a szülők és a diákok egyaránt megértik, miért sztrájkolunk, nincs semmiféle nyomás rajtunk”

– fejtette ki a szakszervezeti vezető. „Én hajlandó lennék addig sztrájkolni, amíg megkapunk mindent, amit kérünk. Majd meglátjuk, a kollégák mennyire támogatják az ötletet. Egyelőre elszánt mindenki” – válaszolta arra a kérdésre, hogy meddig hajlandóak folytatni a tiltakozást.

„Szégyenletes dolog”

Nagy Gábor, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) Kovászna megyei elnöke lapunknak elmondta, hogy a hozzá tartozó tanügyiek több mint 80 százaléka sztrájkolt és a megyében is hasonló az arány, hiszen például a bodzafordulóiak 92 százaléka sztrájkol. „A tanügyi kisegítő személyzet hat év után végre megkapta az állami alkalmazottakra vonatkozó 2017/153-as bértörvény értelmében járó fizetésemelést, igaz 9 helyett 8 százalékos lett az is. Egyébként minket, tanárokat is három év késéssel, most juttattak el ahhoz a számjegyhez, ami az említett törvényben szerepel.

Idézet
Korábban hiába kértük szépen, csúnyán, tüntettünk, őrségállást tartottunk, 2020 helyett csak 2023-ban kaptuk meg a járandóságunkat”

– hangsúlyozta. Hozzátette, a kezdő tanárok fizetésének az átlagbér szintjére történő emelésére – amelynek jövő év januárjában kellene érvénybe lépnie – nincs garancia, és a többi követelést sem hajlandók teljesíteni az illetékesek.

Idézet
Az 1000 meg 400 lejes ígéret szégyenletes dolog. Úgy néz ki, mint egy társadalmi segély a munkanélkülieknek vagy a hajléktalanoknak, annál semmivel sem több. Ilyen szinten kezel a hatalom”

– összegzett.

Nem mindenki sztrájkol

Bejan András, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnázium igazgatója megkeresésünkre elmondta, hogy az általa vezetett tanintézetben már nem mindenki sztrájkol.

„Intézményünkben az Iskola másként hét tevékenységei folytatódnak a héten. Ezért a tanárok, osztályfőnökök itt vannak, ahogy a gyerekek jó része is. Keddtől ismét nagy kérdőjel van a folytatást illetően.

Idézet
Az elemi osztályok tanulói mindenképpen jönnek, mert a tanítók abbahagyták a sztrájkot, a többiek meg kedd reggel eldöntik, hogy mi legyen a folytatásban. Hamarabb nem nagyon tudnak, hiszen országos szinten ünnep van”

– osztotta meg lapunkkal.

Az intézményvezetőt arról is kérdeztük, a szülők részéről volt-e bármiféle nyomásgyakorlás a tevékenység folytatását illetően. „Senki nem nyújtott be petíciót, de szóban sem érkezett sem pozitív, sem negatív visszajelzés, észrevétel, bármi a sztrájk kapcsán a szülők részéről” – mondta.

Mielőbb egyezzenek meg!

Demeter Levente, Hargita megye főtanfelügyelője bízik benne, hogy mielőbb megegyezésre jutnak a felek. „Pénteken Hargita megyében 69,95 százalékos volt a részvétel a pedagógusok részéről, ez enyhe csökkenést mutat a kezdeti állapothoz képest. Ami a nyolcadikosok képességvizsgáját és az érettségi vizsgákat illeti, ezek a döntések nem megyei, hanem országos szinten születnek, így mi is kíváncsian várjuk, mi lesz a minisztérium álláspontja.

Idézet
Abban reménykedünk, hogy mielőbb megegyezés születik, hiszen az lenne mindenki érdeke, melynek következtében lehet folytatni az oktatási-nevelési tevékenységet. Nagyon bízom benne, hogy a vizsgakalendáriumnak nem kell változnia. De, hogy mi lesz, azt a minisztérium fogja eldönteni”

– fejtette ki a főtanfelügyelő.

Kompromisszum lesz, de nem tudni mikor

A Maros megyei tanfelügyelőség adatai szerint március 31-én a rendszerben 9710 tanügyi alkalmazott volt a megyében, ebből oktatással foglalkozó 7265. Összesen 5576-an sztrájkoltak (57,42 százalék), ebből 4721 pedagógus.

Mint Molnár Zoltán, a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetségének (FSLI) Maros megyei elnöke a Székelyhonnak elmondta naponta változnak ezek a számok, de számottevő változás nem történik.

Van olyan, hogy a betervezett kirándulásokra elvitték a diákokat, a ballagásokat megtartották az iskolák, így tanítók, tanárok egy-két napra felfüggesztették a tiltakozásukat.

Friss adatokat kedden kérnek le az iskoláktól.

Molnár Zoltántól megkérdeztük, hogy mit tapasztalnak a szülők részéről a sztrájkkal kapcsolatosan. Elmondta, hogy az elmúlt harminc évben főleg a negatív dolgok jelentek meg az oktatási intézményekben történtekről, csak a rossz példákat emelték ki, így a tanárokba vetett bizalom eddig sem volt túl jó.

Most vannak olyan megyék, ahol a szülők és a diákok együtt tüntetnek az utcán a tanárokkal, de ez nem Maros megye.

A szakszervezeti vezető szerint fontos, hogy a diákok lássák, hogy a tanárok kiállnak jogaikért, megértsék, hogy nem lehet mindent elfogadni.

Hogyan tovább?

A szakszervezet képviselője elmondta, hogy Bukarestben újabb felvonulásokat terveznek, és remélik, hogy

kedden újrakezdődnek az egyeztetések is a kormány és a tanügyminisztérium képviselőivel.

Hangsúlyozta, hogy a labda a kormány térfélen van és az érintettek jól tudják, hogy melyek azok a követelmények, amelyekből a tanügyiek nem engednek. Ilyen például, hogy a kezdő tanárok fizetése érje el az országos bruttó minimálbért. „Biztos vagyok benne, hogy kompromisszumos megoldást fog születni, de nem tudjuk, hogy mikor és mi is lesz az.

Idézet
Tudjuk, hogy aggodnak a szülők, diákok, különösen a végzős osztályosok. Most még nem tudjuk mi lesz jövő héten, amikor el kell kezdődjön az érettségi. Addig is a végzős diákok otthon tanulhatnak, készülhetnek a vizsgára”

– fejtette ki a szakszervezetis.

Megkérdeztük, hogy mit lehet tudni most a sztrájkoló tanügyisek fizetéséről. Molnár Zoltán elmondta, hogy az elmúlt évtizedekben minden sztrájk után olyan egyezség született, hogy ha a tanárok, oktatók bepótolják a tanórákat, akkor utólag megkapják a fizetésüket. Még soha nem volt olyan, hogy a sztrájkolók nem kapták meg a bérüket. De erről most még nem egyeztetnek, ez csak a végső egyezség része lesz vagy sem.

Akik csatlakoztak a tiltakozáshoz tudták, hogy mit vállalnak, tudták, hogy elveszíthetik több napos, hetes bérüket.

1 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 29., kedd

Elmarad a szerdától tervezett általános sztrájk a polgármesteri hivatalokban

Legfontosabb követeléseire ígéretet kapott a kormány képviselőitől az önkormányzati alkalmazottak szakszervezete kedden délután. Átmenetileg felfüggesztették a tiltakozást, így nem bénul le szerdától a helyi közigazgatás egy része.

Elmarad a szerdától tervezett általános sztrájk a polgármesteri hivatalokban
2025. július 29., kedd

Halálra gázolt a vonat egy 67 éves nőt

Halálra gázolt a vonat kedd este egy 67 éves nőt a Szeben megyei Mikeszászán (Micăsasa) – közölte a megyei rendőrség.

Halálra gázolt a vonat egy 67 éves nőt
2025. július 29., kedd

CSM: alkotmányellenesek a kormány bírákat és ügyészeket érintő tervezetei

A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) kedden kijelentette, hogy a kormánynak a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát és a nyugdíjak összegét módosító intézkedéstervezetei alkotmányellenesek.

CSM: alkotmányellenesek a kormány bírákat és ügyészeket érintő tervezetei
2025. július 29., kedd

A tanügyminiszter lemondását követelik a tanügyi szakszervezetek képviselői

A tanügyi szakszervezetek képviselői Daniel David oktatási miniszter lemondását követelik, és bejelentették, hogy szerdától kezdődően sztrájkőrséget fognak állni a tanügyminisztérium előtt.

A tanügyminiszter lemondását követelik a tanügyi szakszervezetek képviselői
2025. július 29., kedd

Mindhárom székelyföldi megyére érvényes, másodfokú árvízriasztást adtak ki

Az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) másofokú árvízvédelmi készültséget rendelt el kedden Beszterce-Naszód, Brassó, Buzău, Hargita, Kovászna, Maros, Prahova és Szeben megyei folyókra.

Mindhárom székelyföldi megyére érvényes, másodfokú árvízriasztást adtak ki
2025. július 29., kedd

Újabb 35 millió lejes hitelt vesz fel Hargita Megye Tanácsa

Hargita Megye Tanácsa három épületének felújítására az önrész biztosítására kénytelen 35 millió lejes hitelhez folyamodni a megyei önkormányzat. Többek között erről döntöttek júliusi ülésükön.

Újabb 35 millió lejes hitelt vesz fel Hargita Megye Tanácsa
2025. július 29., kedd

Hol jár a busz? – megmutatja a Google-térkép

A marosvásárhelyi közszállítási vállalat járatait már a Google-térképen is követni lehet.

Hol jár a busz? – megmutatja a Google-térkép
2025. július 29., kedd

Károkat okozott a városon áthaladó vihar Marosvásárhelyen

Maros megye több településén, valamint Marosvásárhelyen is károkat okozott a kedd délutáni vihar.

Károkat okozott a városon áthaladó vihar Marosvásárhelyen
2025. július 29., kedd

Kovászna megye prefektusa szerint az ember által etetett medvéket kilövésre kárhoztatjuk

A medve etetése minden alkalommal egy meghívást jelent a nagyvadnak az emberi településre, ugyanakkor az állatnak egy halálos ítéletet: előbb-utóbb ugyanis ki kell majd lőni – hívta fel a figyelmet a Kovászna megye prefektusa.

Kovászna megye prefektusa szerint az ember által etetett medvéket kilövésre kárhoztatjuk
2025. július 29., kedd

További száz katonai tűzoltó megy bevetésre az árvíz sújtotta Neamț és Suceava megyébe

További 100 katonai tűzoltót vezényelt ki kedden a Neamț és Suceava megye árvíz sújtotta területeire a katasztrófavédelmi főfelügyelőség (IGSU).

További száz katonai tűzoltó megy bevetésre az árvíz sújtotta Neamț és Suceava megyébe