Az ország negyvenegy megyeszékhelye közül – beleértve Bukarestet is – Csíkszeredában a legdrágábbak a zöldség- és gyümölcspiacon árult élelmiszerek. Ötféle élelmiszer együttes ára két és félszer kerül többe, mint például Craiován. Ezzel szemben az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint Hargita megyében a legalacsonyabbak a nettó átlagbérek.
2011. szeptember 14., 15:362011. szeptember 14., 15:36
2012. február 10., 13:392012. február 10., 13:39
Három lejes paradicsom a csíkszeredai zöldségpiacon. Piros és drága
A csíkszeredai zöldségpiacon megszabott élelmiszerárak és a Hargita megyei havi fizetések között kínos ellentét tapasztalható: míg előbbi tekintetében a hargitai megyeszékhelyen a legmagasabbak a zöldségpiaci árak, addig ebben a megyében a legalacsonyabbak az átlagfizetések. A kimutatásokból egyértelműen kitűnik, hogy Románia legdrágább piacai Székelyföldön találhatóak.
Egyszerű, mégis sokatmondó statisztikát készített az econtext.ro internetes oldal, amely júniusban megvizsgálta, hogy a negyven megyeszékhely és Bukarest egy-egy zöldségpiacán mennyibe kerül öt élelmiszer. A vizsgálatban egy-egy kilogramm pityóka, káposzta, uborka, paradicsom és bab szerepelt.
Csíkszereda, te drága!
A kimutatásból kiderült, hogy a vizsgált negyvenegy város közül Csíkszeredában került a legtöbbe az élelmiszerkosár. Itt júniusban egy kilogramm krumpliért 2,5, a káposzta kilójáért 2,1 lejt, a paradicsomért 6,6 lejt, a paszulyért 10,3 lejt, az uborka kilójáért pedig 3 lejt kellett fizetni. Összesen tehát közel huszonöt lejbe került ez az öt élelmiszer.
A második legdrágább megyeszékhely Arad (20,3 lej), a harmadik pedig Marosvásárhely (18,9 lej) volt. Székelyföld harmadik megyeszékhelye, Sepsiszentgyörgy is a lista első felében – 16,5 lejjel a tizenegyedik helyen – foglal helyet. Vásárolni leginkább Craiován érdemes, ahol a vizsgált öt élelmiszer ára összesen júniusban alig volt több mint tíz lej. Az erdélyi megyeszékhelyek közül a kolozsvári piac a legolcsóbb, ott mindössze 12,6 lejbe került összesen az ötféle élelem.
Pityókát Bákóból vegyenek
A legdrágább pityókát Bihar megyében árulták (3,3 lej), a legolcsóbbat pedig Bákóban (1,2 lej). A hagyományosan krumplitermő vidékek be sem kerültek a legolcsóbb három helyre. A káposzta Brassóban, Nagybányán és Csíkszeredában a legdrágább, a paradicsom kilójáért pedig nálunk kérték el a legtöbbet. Borsos volt az ára a paszulynak is: ezért is nálunk, illetve Tulceán kérték el a legtöbbet.
Szeptemberre Csíkszeredában – akárcsak a többi megyeszékhelyen – jelentősen csökkentek a piaci árak. A csíkszeredai zöldség- és gyümölcspiacon szerdán egy kiló pityóka és káposzta egy-egy lejbe, a paradicsom 2,5–3 lejbe, a bab 8 lejbe, az uborka pedig két lejbe került. Összesen tehát 15 lejért lehetett hozzájutni ezekhez az élelmiszerekhez. Tehát még most is többet kell a zsebből kitenni, mint a nyár elején Craiován.
Utolsókból elsők
Az Országos Statisztikai Hivatal nyár elején közzétette a megyékre vonatkozó nettó átlagkeresetek nagyságát is. Mint kiderült, májusban Hargita megyében volt a legalacsonyabb a „kézbe kapott” átlagfizetés: 979 lej. A déli szomszéd székelyföldi megyében, Kovásznában is csak 1155 lejt lehetett keresni átlagosan. A legtöbb pénzt a bukarestiek, illetve a Szeben, Kolozs és Argeş megyeiek vihették haza. A fővárosban májusban átlagosan több mint kétezer lejt kerestek, de az említett három megyében is több mint 1500 lej volt a májusi nettó átlagfizetés.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület fennállásának 35. évfordulójára készült dokumentumfilmet, hétfőn 17 órától mutatják be a kovásznai Csoma Emlékközpont és Népfőiskola székházában.
A sepsiszentgyörgyi rendőrséget riasztotta szombaton késő este egy nő, hogy 37 éves fia öngyilkosságot fontolgathat a vasútállomás környékén.
Elérkezett egy nemzedékről nemzedékre testálódott álom megvalósulásának ideje a kovásznai unitárius leányegyházközség számára: széleskörű közösségi összefogásnak köszönhetően saját gyülekezeti otthonuk lett.
Fokozott légköri instabilitásra figyelmeztető elsőfokú (sárga jelzésű) riasztást adtak ki a meteorológusok szombaton az ország tíz megyéjére.
A megszokottól eltérő, misztikus élményben lehet része annak, aki ellátogat a dálnoki búvártóhoz, ahol nem mindennapi kiállítás várja a látogatókat.
Válaszol a gazdák kérésére a Kovászna megyei tanács: segít a gazdálkodóknak abban, hogy nagyobb felületen küzdhessenek meg az egyre gyakoribb aszályos időszakokkal. A cél az, hogy az eddigi 3000 hektárról 8000 hektárra nőjön az öntözhető felület.
Hat szolgálati lakással lesz gazdagabb egy év múlva Kovászna városa, amelyeket az egészségügyben és oktatásban dolgozóknak szánnak. A kivitelezés múlt héten kezdődött el, uniós alapokból finanszírozzák.
Több mint egy hónappal a pusztító májusi áradások után sem csillapodott a fájdalom és a reménytelenség Nagyborosnyón és Bácsteleken. A települések lakói még mindig ázott falú, penészes, betonpadlós szobákban tengődnek.
A közútkezelő és a Kovászna megyei tanács ellen indítandó perben látják az utolsó szalmaszálat az A13-as autópálya őket érintő nyomvonala ellen tiltakozó kézdimartonfalvi gazdák. Ezt a helyi kultúrotthonban tartott fórumukon tették egyértelművé.
A Bodok szálló nem a város szimbóluma, hanem az elnyomásé, a rombolásé, a valódi értékek eltörlésének mementója – fogalmazott hétfői sajtótájékoztatóján Antal Árpád polgármester a város közvéleményét élénken foglalkoztató bontási folyamat kapcsán.
szóljon hozzá!