
Nemcsak a félreeső falvakban, hanem nagyvárosi iskolákban is fűtenek még csempekályhával. Képünk illusztráció
Fotó: Haáz Vince
Bizonytalan egyes tanintézmények fűtése, főként a csempekályhákat használó létesítmények esetében – hívta fel a figyelmet a Maros megyei főtanfelügyelő. Ennek okán a tűzoltóság a napokban ellenőrzi az érintett tanintézményeket. A Hargita megyei iskolákban, óvodákban nem kell tartani attól, hogy a gyerekeket hideg osztálytermek várnák reggelente.
Maros megyében 784 tanintézmény működik, ezekből 525-ben gázzal működő kazán biztosítja a fűtést, a többiben fás kályhák, csempekályhák, konvektorok és villannyal működő melegítők vannak. Ioan Macarie főtanfelügyelő, a prefektusi kollégiumon arról számolt be, hogy
Példaként említette, hogy az Unirea Nemzeti Kollégiumban kilencven éves csempekályhák vannak, de hasonlóképpen régi csempékkel fűtenek a Nicolae Bălcescu iskolában és a Művészeti Gimnáziumban. Ugyanakkor vannak olyan tanintézmények például a Szászrégen melletti alsóidecsi iskola, ahol nagyon régi a kazán, bármikor elromolhat. A főtanfelügyelő beszámolója nyomán Mircea Duşa prefektus elrendelte, hogy a tűzoltóság szerdáig ellenőrizze azokat a tanintézményeket, amelyekben gondok vannak, és készítsen jelentést a tapasztaltakról.
A Művészeti Gimnázium igazgatónője, Veer Renata érdeklődésünkre elmondta, hogy
Emellett 17 rossz állapotban van, de működőképes – ezeket egy szakcég felmérte, s rámutatott, hogy mennyibe kerül a felújításuk. Ezt az összesítést továbbították a városházának, ahonnan ígéretet kaptak, hogy a legközelebbi költségvetés-kiegészítéskor belefoglalják azt a költségvetésbe. Az igazgatónő azt mondta, bízik benne, hogy mihamarabb fel tudják újítani a kályhákat, amelyeket annak ellenére, hogy nem tökéletesek, használják, hiszen nem jelent veszélyt a gyermekekre nézve. Ami az Unirea Nemzeti Kollégiumban levő csempekályhákat illeti, Holló László, a tulajdonos, a Római Katolikus Státus képviselője a Marosvásárhelyi Rádió román szerkesztőségének azt nyilatkozta, hogy minden csempekályhát két évvel ezelőtt ellenőriztettek, s még egy évig garanciában vannak.
A marosvásárhelyi városháza sajtószóvivője, Cosmin Blaga érdeklődésünkre azt mondta,
A városháza folyamatosan ellenőrizteti a fűtésrendszert, befektetéseket is eszközöl, hogy a gyermekek biztonságban és megfelelő körülmények között tanulhassanak
Görbe Péter Hargita megyei főtanfelügyelő kifejtette, noha egyre elterjedtebb a központi fűtés, jó néhány – főképp félreeső vidéki – helyen még csempékkel, kályhákkal fűtenek a megyében is. Az illetékes kiemelte: a szóban forgó fűtőegységek nagy része csempekályha, de egyes helyeken még nem járt le a fémkályhák kora. „Ezek esetében biztonsági eljárás szükséges, például egy fémrács köréje, ami nem engedi közel a gyerekeket. Ezt minden iskola megoldotta” – mutatott rá. Ugyanakkor normális az igény – folytatta Görbe –, hogy az ilyen fűtőegységeket le kell cserélni, de ahol ez nem lehetséges, a legfontosabb, hogy legyenek meg az előírt biztonsági intézkedések, azok hiányában ugyanis veszélyt jelentenek. Továbbá megjegyezte, az önkormányzatok törekednek arra, hogy kicseréljék az idejétmúlt dobkályhákat az iskolákban, „kinek, ahogy sikerül, hiszen minden pénzbe kerül”.
mivel nagyon felmelegedhetnek, ugyanakkor nem zárnak jól, ezáltal gázok kerülhetnek a légtérbe. A Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság tavalyi ellenőrzései során úgy tapasztalták, hogy a vidéki iskolák alegységeiben, a kevés lélekszámú, félreeső falvakban maradtak még fémkályhák. Mivel az iskolák fenntartása az önkormányzatok feladata, fontos, hogy teremtsék meg a feltételeket a kályhák cseréjére, foglalják be ezeket költségvetésükbe – áll az egészségügyi igazgatóság szerkesztőségünkhöz eljuttatott korábbi állásfoglalásában.
Robbanás történt
Nemrég a Mezőfeléhez tartozó szabadi általános iskolában történt egy baleset a csempekályha használata közben. A diákok gázszagot éreztek és kimentek az osztályból, majd értesítették erről a takarítónőt. Az asszony egy égő gyufával ellenőrizte, hogy valóban gond van-e a kályhánál. A csempekályha ajtaján bedobott gyufa meggyújtotta az abban felgyűlt földgázt, s a kicsapódó lángok megégették a takarítónőt és egy kíváncsiskodó diákot.
Súlyos gondok jelentkeztek a kórházak, különösen a sürgősségi betegellátó egységek finanszírozásában, és fennáll a veszélye annak, hogy október 1-jétől a mentőszolgálatoknak nem lesz pénzük üzemanyagra – figyelmeztetett Alexandru Rogobete.
Az a dolgunk, hogy készen álljunk, ha az országnak szüksége van ránk, akkor ránk lehet számítani – mondta Orbán Viktor a Somogy vármegyei Kötcsén szombaton.
Halálos gázolás történt a Maros megyei Erdőlibánfalva községben péntek este: egy 63 éves sofőr elütött egy 82 éves nőt, aki szabálytalan helyen próbált átkelni az úttesten.
Jelentős lehűlést hozott az országot hétvégén elérő hideg légtömeg: míg pénteken még nyárias, 30 Celsius-fok fölötti meleget mértek Székelyföldön, szombatra 8–10 fokot hűlt a levegő, de olyan település is van, ahol megfeleződött a hőmérséklet.
Nagyszabású rendőrségi és csendőrségi akciót hajtottak végre Hargita megyében a hatóságok pénteken. 117 személyt igazoltattak és 17 gépjárművet vizsgáltak át, a feltárt szabálysértésekért pedig 13 bírságot szabtak ki több mint 25 600 lej értékben.
Húsz néptánccsoport, több mint négyszáz táncos, és egy olyan előadás, amelyhez méltó színpadot is kellett építeni: 30. kiadásához érkezett a Botorka Néptáncfesztivál. Az eseménysorozat pénteki gálaműsora minden korábbi produkciót felülmúlt.
A Doicești-re tervezett kisméretű moduláris atomreaktorok (SMR) erőmű költségbecslése 2025 decemberében 6,5 milliárd dollár volt, mintegy 3,8 milliárd dollárral több az eredeti becslésnél – derül ki a miniszterelnök ellenőrző testületének jelentéséből.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) előrejelzése szerint viharos időjárás várható a hét végén: a zivatarok szombaton Románia keleti felét érintik, majd vasárnap estig délkeletre, helyenként pedig a középső és déli térségekre is kiterjednek.
Ösztöndíjprogram indul bírónak és ügyésznek jelentkező fiatal magyar jogászok számára Romániában, hogy elősegítsék a romániai igazságszolgáltatásban dolgozó, magyarul is beszélő szakemberek számának növekedését – jelentették be a kezdeményezők.
Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet gyorsjelentéséből.
1 hozzászólás