
Többet fizetünk. Képünk illusztráció a szomorú valóságról
Fotó: Haáz Vince
A postai szolgáltatások, a gyógyszerek és a mosószerek drágultak a legnagyobb mértékben 2024 júliusában 2023 júliusához képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
2024. augusztus 12., 13:532024. augusztus 12., 13:53
Éves összevetésben idén júliusban a postai szolgáltatások díja 26,59 százalékkal, a gyógyszerek ára 24,02 százalékkal, a mosószereké 20,65 százalékkal emelkedett.
Az élelmiszerek ára átlagosan 1,71 százalékkal nőtt 2023 júliusához képest. A legnagyobb arányú áremelkedés a gyümölcskonzervek (9,72 százalék), az egyéb élelmiszertermékek (8 százalék) és a bor (7,82 százalék) esetében volt tapasztalható. Ezzel szemben a liszt 30,5 százalékkal, a malomipari termékek 28,55 százalékkal, a kukoricaliszt 25,96 százalékkal olcsóbb lett.
Júniushoz képest a legnagyobb mértékben a citrusfélék és egyéb déligyümölcsök (1,84 százalék), a liszt (1,28 százalék) és a malomipari termékek (0,89 százalék) drágultak meg. Ugyanakkor a burgonya ára 4,54 százalékkal, a friss gyümölcsé 3,66 százalékkal, a gyümölcsöké és gyümölcskonzerveké 0,96 százalékkal csökkent júliusban az előző hónaphoz képest – írja az Agerpres hírügynökség az Országos Statisztikai Intézet adataira hivatkozva.
A nem élelmiszertermékek közül 2024 júliusában 2023 júliusához mérten a gyógyszerek ára 24,02 százalékkal, a mosószereké 20,65 százalékkal, az egészségügyi cikkeké 19,75 százalékkal nőtt. A gáz ezzel szemben 9,39 százalékkal, az áram pedig 1,97 százalékkal olcsóbb lett.
Árcsökkenést egyetlen termékcsoport, a bőrcipők esetében jegyeztek, amelyek 0,04 százalékkal olcsóbbak lettek.
A szolgáltatások közül éves összevetésben a legnagyobb mértékben a postai szolgáltatások díja nőtt júliusban, 26,59 százalékkal, a légi közlekedési díjak 15,65 százalékkal, a csatornázás és a köztisztasági szolgáltatások díja 15,62 százalékkal nőtt. Díjcsökkenést egyik típusú szolgáltatásnál sem jegyeztek.

Idén júniusban májushoz képest 58 lejjel (1,1 százalékkal) 5176 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Idén júniushoz képest júliusban növekedést regisztráltak a légi közlekedési díjak (17,56 százalék), a csatornázás és a köztisztasági szolgáltatások (2,01 százalék), valamint az ipari szolgáltatások (1,34 százalék) esetében. A telefonszolgáltatási díjak ezzel szemben 0,1 százalékkal csökkentek.

A júniusi 4,94 százalékról júliusban 5,42 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közölt adatai szerint a júniusi 4,94 százalékról júliusban 5,42 százalékra nőtt az éves infláció Romániában. Az élelmiszerek 1,71 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű termékek 6,92 százalékkal drágultak, a szolgáltatások díja 8,52 százalékkal nőtt 2023 júliusához képest.
A Csíki Székely Múzeum időszaki kiállítással idézi meg a csíksomlyói születésű Márkos András életművét születésének 75. évfordulóján.
Colliers szerint az elmúlt hat évben 60–90 százalékkal nőttek az ingatlanárak a romániai nagyvárosokban, ezért egyre nehezebb megfizethető lakásokat találni a központi és a központhoz közeli városrészekben.
Bizonyos körülmények között ingyen igényelhető a telekkönyvi kivonat – hívta fel a figyelmet novemberi sajtóértekezletén Kovászna megye prefektusa.
Nicușor Dan államelnök szerdán kijelentette, hogy a Román Hírszerző Szolgálaton (SRI) belül lesz egy egység vagy egy osztály, amely a korrupció visszaszorításával foglalkozik majd.
Szomszédjához besurranó tolvajok miatt riasztotta a rendőrséget november 20-án egy sepsiszentgyörgyi férfi. Az eset végül szerencsésen zárult: a besurranókat, két fiatal lányt, lefülelték, a lakásból sem hiányzott semmi.
A tanárokra nem fog vonatkozni az állami fizetés és a nyugdíj halmozását szabályozó új tervezet – szögezte le szerdán Daniel David oktatási miniszter.
Civilizált lakossági fórum zajlott szerdán este Marosvásárhelyen, ahová több mint ötvenen jöttek el találkozni a polgármesterrel és az RMDSZ-es alpolgármesterrel. Szó volt a parkolóhelyekről, a zöldövezetekről és a hulladékgazdálkodásról is.
Az Európai Parlament európai uniós szinten egységesen 16 évben határozná meg a közösségimédia-platformok, videómegosztók és mesterséges intelligencián alapuló digitális társalkalmazások használatának alsó korhatárát.
Nicușor Dan államelnök „baleseteknek” minősítette az ország légterébe bekerülő, illetve a területére lezuhanó drónokat, hangsúlyozva, hogy a dezinformáló kampányok jelentik Oroszország Romániával szembeni valódi ellenséges megnyilvánulásait.
Elfogadta a parlament az Oroszország elleni szankciók megsértésének vagy kijátszásának büntetését szigorító törvénytervezetet – közölte szerdán Oana Țoiu külügyminiszter.
szóljon hozzá!