
Többet fizetünk. Képünk illusztráció a szomorú valóságról
Fotó: Haáz Vince
A postai szolgáltatások, a gyógyszerek és a mosószerek drágultak a legnagyobb mértékben 2024 júliusában 2023 júliusához képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
2024. augusztus 12., 13:532024. augusztus 12., 13:53
Éves összevetésben idén júliusban a postai szolgáltatások díja 26,59 százalékkal, a gyógyszerek ára 24,02 százalékkal, a mosószereké 20,65 százalékkal emelkedett.
Az élelmiszerek ára átlagosan 1,71 százalékkal nőtt 2023 júliusához képest. A legnagyobb arányú áremelkedés a gyümölcskonzervek (9,72 százalék), az egyéb élelmiszertermékek (8 százalék) és a bor (7,82 százalék) esetében volt tapasztalható. Ezzel szemben a liszt 30,5 százalékkal, a malomipari termékek 28,55 százalékkal, a kukoricaliszt 25,96 százalékkal olcsóbb lett.
Júniushoz képest a legnagyobb mértékben a citrusfélék és egyéb déligyümölcsök (1,84 százalék), a liszt (1,28 százalék) és a malomipari termékek (0,89 százalék) drágultak meg. Ugyanakkor a burgonya ára 4,54 százalékkal, a friss gyümölcsé 3,66 százalékkal, a gyümölcsöké és gyümölcskonzerveké 0,96 százalékkal csökkent júliusban az előző hónaphoz képest – írja az Agerpres hírügynökség az Országos Statisztikai Intézet adataira hivatkozva.
A nem élelmiszertermékek közül 2024 júliusában 2023 júliusához mérten a gyógyszerek ára 24,02 százalékkal, a mosószereké 20,65 százalékkal, az egészségügyi cikkeké 19,75 százalékkal nőtt. A gáz ezzel szemben 9,39 százalékkal, az áram pedig 1,97 százalékkal olcsóbb lett.
Árcsökkenést egyetlen termékcsoport, a bőrcipők esetében jegyeztek, amelyek 0,04 százalékkal olcsóbbak lettek.
A szolgáltatások közül éves összevetésben a legnagyobb mértékben a postai szolgáltatások díja nőtt júliusban, 26,59 százalékkal, a légi közlekedési díjak 15,65 százalékkal, a csatornázás és a köztisztasági szolgáltatások díja 15,62 százalékkal nőtt. Díjcsökkenést egyik típusú szolgáltatásnál sem jegyeztek.

Idén júniusban májushoz képest 58 lejjel (1,1 százalékkal) 5176 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Idén júniushoz képest júliusban növekedést regisztráltak a légi közlekedési díjak (17,56 százalék), a csatornázás és a köztisztasági szolgáltatások (2,01 százalék), valamint az ipari szolgáltatások (1,34 százalék) esetében. A telefonszolgáltatási díjak ezzel szemben 0,1 százalékkal csökkentek.

A júniusi 4,94 százalékról júliusban 5,42 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közölt adatai szerint a júniusi 4,94 százalékról júliusban 5,42 százalékra nőtt az éves infláció Romániában. Az élelmiszerek 1,71 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű termékek 6,92 százalékkal drágultak, a szolgáltatások díja 8,52 százalékkal nőtt 2023 júliusához képest.
Elfogadta a kormány csütörtöki ülésén a mezőgazdaságban használt gázolaj jövedéki adójának támogatására szánt költségvetés kiegészítését.
Egyelőre nem állítják le a cernavodai atomerőmű 2-es reaktorát, mert üzemi paraméterei lehetővé teszik a biztonságos működés folytatását – közölte csütörtökön a Nuclearelectrica.
Több ezer juhtenyésztő tüntet csütörtökön Bukarestben az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) székházánál.
Már csak néhány banira van a március végi történelmi csúcstól az üzemanyagok ára, miután a forgalmazók csütörtökön is drágítottak. A gázolaj esetében a jövedéki adó szerdán elfogadott mérséklése eredményezhet árcsökkenést a következő időszakban.
Repülőgépeken elkövetett lopás gyanúja miatt tizenkét bukaresti, valamint Ilfov és Prahova megyei helyszínen tart házkutatást a rendőrség csütörtökön, és 16 személyt állítanak elő.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint mérlegelhető a Kelemen Hunor RMDSZ-elnök által javasolt „fegyverszüneti kormány” létrehozása, ha nem sikerül más kormányzati megoldást találni.
A Sanitas Szakszervezeti Szövetség bejelentette, hogy csütörtökön is folytatja az új közalkalmazotti bértörvény tervezete és az egészségügyi intézményekben tapasztalható személyzethiány miatt kirobbantott sztrájkot.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint megérzi Románia a cernavodai atomerőmű leállását, az országnak mozgósítania kell a gázerőművi, nap- és szélenergia-termelési, valamint energiatárolási kapacitásait, és növelnie kell a villamosenergia-importot.
Az általános sztrájk első napjához képest szerdán növekedett a hivatalosan tiltakozó dolgozók száma a Hargita megyei nagyobb kórházakban. Szintén szerdán arról döntött a kormány, hogy országszerte 6850 állás betöltését engedélyezi az egészségügyben.
A Duna vízszintjének további csökkenésétől függően szerda este vagy csütörtök reggel ellenőrzött módon leállítják és leválasztják az országos energiarendszerről a cernavodai atomerőmű 2-es reaktorát is – jelentette be a Nuclearelectrica.
szóljon hozzá!