
Fotó: Barabás Ákos
Az utóbbi időszakban tapasztalt légköri instabilitás és a gyakori időjárás-változások, hőingadozások az emberi szervezetre is hatással vannak. Az időjárás-érzékenység főként az idősebb generációt viseli meg, de nem ritka, hogy a fiatalabbak is megsínylik a hasonló időszakokat, főként ha valamilyen lelki problémával küzdenek.
2019. június 09., 18:072019. június 09., 18:07
Noha Székelyföldön amúgy sem beszélhetünk stabil időjárásról, az idei tavasz még a szokásosnál is szélsőségesebben alakult. A légköri instabilitás, a gyakori időjárás-változások és hőingadozások nemcsak az öltözködés terén és a kirándulni vágyóknak okoznak fejtörést, hanem az emberi szervezetre is kedvezőtlenül hatnak. Az időjárás-érzékenység részleteiről Tar Gyöngyit, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetőjét kérdeztük.
Milyen panaszokat okozhat?
A szakember elmondása szerint
Az egészségi állapot alakulását még az egészségügyi rendszer állapota, felszereltsége és elérhetősége is kisebb mértékben befolyásolja, mint a környezeti hatások. Emellett fontos, de szintén kisebb szerepet játszanak a társadalmi tényezők és a genetika is. Magyarázatként hozzáfűzte, hogy ez nem egyénileg értendő, hanem társadalmi szinten, hiszen ha valaki egy genetikai betegséggel születik, esetében értelemszerűen az lesz a legmeghatározóbb, de a lakosság egészét tekintve valóban a környezet befolyásolja leginkább az egészség alakulását. Ide tartozik az időjárás is, hiszen a hőmérséklet, a légnyomás, a szélerősség vagy éppen a páratartalom mind olyan időjárási tényezők, amelyek változásai hatással vannak az emberi szervezetre. Ez a befolyás pedig nagyon összetett, fizikai és lelki megnyilvánulásai is lehetnek.
Emellett a közérzetre is hatással lehet, levertséggel, kedvetlenséggel, fáradékonysággal is járhat. Fontos azonban kiemelni, hogy leginkább azok vannak kitéve ezeknek a hatásoknak, akik lelki problémákkal küzdenek, illetve a kor előrehaladtával is egyre hangsúlyosabbak lesznek a tünetek. Azonban nem egy bizonyos időjárási jelenség, mint például az eső vagy a napsütés váltja ki a panaszokat, hanem maga a változás. Ez jelenti a kihívást a szervezet számára, hiszen alkalmazkodnia kell a hirtelen megváltozott körülményekhez.
Hogyan védekezhetünk ellene?
Tar Gyöngyi elárulta, hogy a frontérzékenységben az orvosok is hisznek, az viszont, hogy ki mennyire érzékeny, már szubjektív tényező. „Attól függ, hogy az illető mennyire hajlamos a depresszióra, mennyire tud elvonatkoztatni. Akinek valamilyen lelki problémája van, sokkal érzékenyebb a frontokra, és az is igaz, hogy minél idősebbé válik valaki, annál érzékenyebb lesz” – magyarázta. Fiatal korban kiegyensúlyozottság esetén legrosszabb esetben is csak rossz közérzetet, fáradékonyságot idéz elő, a lelkiállapot függvényében viszont ebben a korban is súlyosbodhatnak a tünetek. Összességében azonban elmondható, hogy
Fotó: Haáz Vince
A szakember szerint ehhez az is hozzájárul, hogy óriási változáson ment át a betegségek alakulása, ezt szaknyelven úgy emlegetik, hogy epidemiológiai paradigmaváltás következett be. Ez azt jelenti, hogy miközben száz évvel ezelőtt még a fertőző betegségektől és a járványoktól rettegett leginkább az emberiség, mivel ezek követelték a legtöbb áldozatot, mára az orvostudomány megtalálta a hatékony megoldásokat (oltások, antibiotikumok stb.) ezek leküzdésére.
Ezáltal kitolódott az átlagéletkor, sokkal többen érik meg az idős kort, és előtérbe kerültek a degeneratív, azaz kopásos betegségek. A szervezet alkotóelemei megkopnak, elváltoznak vagy tönkremennek a hosszú élet során, ez pedig hozzájárul azon betegségek kialakulásához, amelyekre erősen hatnak a környezeti tényezők, így az időjárás is.
Fotó: 123RF
„Idén ráadásul egy atipikus, azaz nem szokványos tavaszról beszélhetünk, amikor fokozottan érvényesek az olyan ajánlások, mint a réteges öltözködés vagy az egészséges életmódra való törekvés. Télen ugyanis kiürülnek a vitamintartalékok, ezt pedig pótolni kell a már megjelent friss idényzöldségekkel és -gyümölcsökkel, lehetőleg helyileg termesztettekkel. Ezek mellett hatékony lehet az időjárás-érzékenység csökkentésére az is, ha tudatosan edzik magukat az érintettek, és megpróbálnak akár önvizsgálattal, akár egy baráti társasággal életük pozitív elemeire koncentrálni. Nem szabad átadniuk magukat a betegségnek, a rossz közérzetnek, hiszen a panaszok is enyhülnek, ha ehelyett egy egészséges szemlélettel családjukra, munkájukra vagy barátaikra helyezik a hangsúlyt” – emelte ki Tar Gyöngyi.
Közzétette az Országos Meteorológiai Szolgálat a következő kéthetes, szeptember 7–20. közötti időszakra vonatkozó kéthetes időjárás-előrejelzését. Panaszra nem nagyon lehet okunk, legfeljebb az „időzítésre”.
Románia bruttó hazai terméke (GDP) az idei első félévben a nyers adatok szerint 0,7 százalékkal, a szezonálisan kiigazított adatok szerint 1,6 százalékkal csökkent 2025 azonos időszakához képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet adataiból.
Harmadik napja folytatják a hatóságok a keresést a Moldovai Köztársaságból származó, 26 éves férfi után, akit azzal gyanúsítanak, hogy egy autót lopott el Bulgáriában, amivel egészen Mehedinți megyéig jutott.
Alkoholos befolyásoltság alatt volt az a sofőr, aki diákokat szállított iskolába Temes megyében. A rendőrök megbírságolták a férfit, és ideiglenesen felfüggesztették a jogosítványát.
Mihai Dimian ügyvivő oktatási miniszter hétfő reggeli üzenetében arra biztatta az új tanévet kezdő tanulókat, élvezzék az előttük álló tanulási lehetőséget, és hangsúlyozta, hogy az oktatás a kapu a világ felé.
Jócskán lehűlt az idő szeptember 7-re, az új tanév első napjára Székelyföld-szerte. Hargita megyében vannak olyan foltok, ahol kék színnel jelzi az Országos Meteorológiai Szolgálat térképe, hogy fagypontig esett vissza a hőmérséklet.
Kezdetét veszi a 2026–2027-es tanév: csaknem 2,9 millió óvodás és diák ül vissza szeptember 7-én az iskolapadba Romániában. Az új tanterv a kilencedikeseket, a változó felvételi szabályok pedig a nyolcadikosokat állítják új helyzet elé.
Eddig tisztázatlan okok miatt kisodródott és az útmenti betonsáncba dőlt egy Hargita megyei motoros Nyárádmagyarós és Szeretfalva között.
Ideiglenesen szünetel a vasúti közlekedés vasárnap este Maroshévíz és Ratosnya között, miután egy kidőlt fa ráesett a felsővezetékre és kigyulladt – közölte a vasúti infrastruktúrát kezelő vállalat (CFR SA).
Tovább apadhat a Duna a következő napokban: a Báziásnál mért vízhozam 1400 köbméter/másodpercre csökkenhet, ami a szeptemberi sokéves átlag mindössze 37 százaléka.
szóljon hozzá!