Négy város „találkozott” a Látó díjazott szövegein keresztül

A Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztősége a lapban publikált írók, költők közül válogatva ebben az évben is négy szöveget és szerzőjét jutalmazta nívódíjjal. Húsz év alatt több mint ötven alkotó vehette át a vers, próza, esszé és debüt kategóriában az elismerést. Ebben az évben Debrecen, Kolozsvár, Budapest és Marosvásárhely „találkozott” a szövegeken keresztül, ugyanis a szerzők a felsorolt városokból érkeztek. Nincs egy kiforrott, összesített ideológia, amely alapján kiosztják a díjakat, mindig szabadon döntenek és vitáznak a szerkesztők arról, hogy ki és miért kapja meg a nívódíjat – mondta el Vida Gábor író és szerkesztő.

Sebezhető érettség nélkül nincs költészet

Az elismerések átadására a Látó Irodalmi Színpad keretében került sor szombaton a marosvásárhelyi a Bernády Házban. Elsőként a debütdíjas Korpa Tamás vehette át a Hunyady László képzőművész tervezte Batsányi-emlékplakettet. Őt Demény Péter költő méltatta, aki úgy véli, fiatal költőtársában a sebezhető érettséget érezte meg, ezek nélkül pedig nincs is költészet.
A próza kategóriában egy marosvásárhelyi drámaíró, dramaturg és fordító, Király Kinga Júlia vette át az elismerést Apa Szarajevóba ment című regényének első részéért. Az írót Vida Gábor méltatta, majd a kitüntetett regényének második részéből olvasott fel a közönségnek.

Összesűrűsödik az élmény

Esszé kategóriában Kántor Lajost illette meg a díj, aki életében először kapott Látó-nívódíjat. Méltatója, Láng Zsolt szerint azonban ha valaha lesz erdélyi magyar irodalmi múzeum, azt biztosan Kántor Lajosról nevezik majd el. A kolozsvári író, irodalomtörténész Izrael tanítója című írásáért kapott nívódíjat. A Látó januári számában részletes interjút is olvashatnak az érdeklődők Kántor Lajossal – újságolta el a nézőknek Láng Zsolt.

Vers kategóriában a szintén kolozsvári származású – jelenleg Budapesten élő – Balla Zsófia vette át a díjat, őt Kovács András Ferenc méltatta. A költő először 1965-ben a Látó elődjének tartott Igaz szóban publikálta verseit, ezért egyfajta visszatérést is jelent számára ez a díj – mondta el Balla Zsófia. „Nagyon szigorú, megvárja, amíg összesűrűsödik az élmény, ezért nincs édes nosztalgia a Kolozsvár-verseiben sem” – mondta Balla Zsófiáról Kovács András Ferenc, aki reméli, jövőben is kioszthatják a Látó-díjakat egy marosvásárhelyi neves magyar házban.