Fotó: Gligor Róbert László
Ünnepi gyűlésnek tervezett rendezvény keretében a vízügyi hatóságok „letudták” az uniós alapokból megvalósult Nyárád-szabályozás munkálatainak befejezését. Az ünnepi hangulatot azonban elrontották a teremben helyet foglaló nyárádmenti települések, valamint a környezetvédelmi szervezetek képviselői, akik a lakosság elégedetlenségét tolmácsolták.
2015. december 20., 14:152015. december 20., 14:15
2015. december 20., 14:182015. december 20., 14:18
A hétvégi gyűlés, amelyet a környezetvédelmi minisztérium és a vízügyi hatóság Maros megyei vezetői úgymond ünnepinek szántak, aligha sikeredett az eredeti forgatókönyv szerint. A szervezők hosszas, műszaki adatokat sorakoztató bemutatóval igyekeztek kipipálni annak a hatalmas, de számos esetben szakmai és jogi vitát gerjesztő munkálatnak a befejezését, amit a Nyárád szabályozása címszó alatt végeztek. A szakelőadásból kiderült, hogy májustól errefelé, szinte rekordidő alatt a Nyárádszereda és Fintaháza közötti több mint harminc kilométeres szakaszon közel 9 kilométernyi töltést építettek, 17 kilométeren parterősítési munkálatot végeztek, 1700 méteren pedig támfalakat létesítettek, ugyanakkor a meglévő töltéseket is megemelték. „Egy rendkívül fontos projektet fejeztünk be, amelynek csaknem huszonhárom ezer lakó a haszonélvezője” – jelentette ki Lucian Goga, Maros megye prefektusa.
Az Európai Unió 60,3 millió lejjel támogatta a projektet, a román kormány 6,7 millióval toldotta meg. Mind a beruházónak, mind az építőnek azért volt sürgős a munkálat idei befejezése, mert különben jelentős uniós pénzalapoktól esett volna el.
A sietségnek is ára van
A sietségnek számos hátulütője mutatkozott: az érintett települések polgármesterei főként arra panaszkodtak, hogy nem egy helyen a munkások holdbeli tájat hagytak maguk után. Egy nyárádszeredai férfi, aki eljött a munkaülésre, elpanaszolta, hogy ingyen és bérmentve az építők rendelkezésére bocsátotta a telkét, hogy amíg szükségük van, tartsák ott a munkagépeiket. Egyetlen feltételt szabott, hogy távozás előtt a területet állítsák vissza eredeti állapotába. „Nem kell nekem egy fillér sem, de legalább a szavukat tartsák be. Az építőtelepet vezető mérnök nem egyszer, legalább tízszer megígérte, hogy mindent helyrehoznak, de az ígérettel maradtam. Most kivonultak, köszönik szépen jól vannak, őket nem érdekli, hogy feltúrták a telkemet. Azt a földet, amelyből élek” – fakadt ki a felszólaló.
Karácsony Károly, Nyárádgálfalva polgármestere azt kérdezte az illetékesektől, hogy mikor és ki fogja helyrehozni azokat a nemrég leaszfaltozott, illetve lekövezett községi utakat, amelyeket a nehézjárművek tönkretettek. „Iszaphegyeket, gyökerestől kitépett fákat, bokrokat hagytak maguk után. Ha ezt meglátja a környezetvédelmi felügyelőség, minket büntet. A beruházó megkapta az uniós alapokat, az építő a pénzét, mindenki boldog, az önkormányzatok meg maradnak a tetemes kárral és az ígérgetésekkel, melyekkel már tele van a padlás!” – fakadt ki az elöljáró.
A szomszéd település polgármestere, Turbák Zoltán a számos téves vagy legalábbis vitatható műszaki megoldást rótta fel, mondván, hogy a munkálatok során a Nyárád partjáról valósággal eltűnt egy utcarész. Az is elhangzott, hogy az eredeti megállapodással szemben, azok a lakók, akiktől jókora földterületeket csíptek el a folyó szabályozása és az árvízvédelmi munkálatok elvégzése érdekében, a mai napig nem kapták meg a beígért törvényes kárpótlást. Értesüléseink szerint hasonló helyzetben vannak azok is, akiknek évekkel ezelőtt a csíkfalvi gát megépítése és az árterület kialakítása miatt sajátították ki a földjeiket.
Ellenvetést nem tűrő hatóságok
A panaszáradat meglepte az illetékeseket, akik meglehetősen ingerülten reagáltak a közösségi felvetésekre. Ellentmondást nem tűrő, gúnyos hangnemben Ioan Mihai Blaga, a vízügyi igazgatóság vezetője kioktatta a polgármestereket, mondván, hogy nekik lett volna a kötelességük elkészíteni a kártérítésre jogosult személyek lajstromát. A rendezvény házigazdája azt is a nyárádmentiek szemére vetette, hogy bizonyos esetekben ellenségesen viszonyultak a vízügy és az építővállalat munkatársaihoz. Többször elállták a munkagépek útját, egy alkalommal pedig bántalmazták a kotrógép kezelőjét. Rodica Colceriu minisztériumi képviselő és egyben projektmenedzser egyenesen azt rótta fel a helyhatósági elöljáróknak, hogy „ahelyett, hogy megköszönnék, hogy ekkora volumenű árvízvédelmi beruházás történt a településükön, még elégedetlenkednek”. A szakember emlékeztetni kívánta a nyárádmentieket, hogy Maros megyében „sokan mások szerették volna, ha településükön árvízvédelmi munkálatokba kezd a vízügy, de nem voltak olyan szerencsések, mint ők”. Colceriu felemlegette az 1970-es, ’75-ös, ’84-es és ’98-as nagy áradásokat, amikor a Nyárád vize felbecsülhetetlen károkat okozott.
A „hálátlanok” sorát a környezetvédők szaporították. Amint több ízben is beszámoltunk róla, az utóbbi fél évben többször kongatták meg a harangot, jelezvén, hogy az árvízvédelmi munkálatok jelszava alatt a korábban jó ökológiai állapotú Nyárádon visszafordíthatatlan környezetrombolás történik. „Ez a munkálat tulajdonképpen szembemegy az európai vízgazdálkodási módszerekkel, és azzal, hogy úgymond megvédi az árvíztől a nyárádmentieket, nagyon sok kárt okoz nekik, az emberek a jövőben nagyon sokat fognak valószínűleg ettől a munkálattól szenvedni” – vélekedett Hajdu Zoltán. A zöldek nevében a Fókusz Öko Központ elnöke megígérte a jelenlévőknek, hogy a jövőben is monitorizálni fogják a kiadott 67 millió lejnek a természetre gyakorolt hatását.
Magyarországi és helyi hivatalosságok is elkísérték utolsó útjára Marosvásárhelyen Kincses Előd jogászt, közírót. A család kérésére a temetés, amelyen részt vett Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor is, nem volt sajtónyilvános.
Szászrégenben idén nem szervezik meg a városnapokat, inkább a fejlesztések befejezésére fordítják a pénzt.
Kilencedik alkalommal szervez családi napot az Erdélyi Református Nőszövetség a Maros megyei Bonyhán, a Bethlen-kastély parkjában július 5-én, szombaton.
Több mint egy hónapja nincs csapvíz a Kis-Küküllő menti településeken, és a helyzet kritikus: az ügyeletes tűzoltók kimerültek, a vizet szállító autók pedig meghibásodnak. A gondok megoldásához szükséges pénz még mindig várat magára Bukarestből.
Kisebb városhoz hasonlít a Marosvásárhely és Marosszentgyörgy határánál felépített Vibe fesztivál, ahová már beköltöztek a koncertezők, szórakozni vágyók. A szervezők mellett a kisboltosok, vendéglősök, taxisok is örvendenek a népszerű rendezvénynek.
Segesváron eladják az Országos Lakásügynökség (ANL) által fiataloknak épített lakásokat, Marosvásárhelyen azonban egyelőre tartózkodó állásponton van a városvezetés. A bérlők évek óta szeretnének tulajdonosok lenni, mindhiába.
Az önkéntes tűzoltók is segítettek a marosvásárhelyi és mezőbándi hivatásos tűzoltóknak szerda délután, hogy megfékezzék a 11 hektáron pusztító tarlótüzet a mezőbándi községhez tartozó Hidegvölgyben.
Késsel fenyegetve csikartak ki egy idős férfitől 16 ezer lejt 20 méternyi ereszcsatorna felszerelésének „árát” négy ismeretlen, a férfi feljelentést tett a rendőrségen. Az elkövetőket 24 órára őrizetbe vették.
Meglepetés fogadta a Maros megyei hegyimentőket a Tiha-nyeregben: mire kiérkeztek, hogy kicseréljék a menedékház betört ablakát, valaki már elvégezte helyettük a munkát.
Biztonságosabbak a körülmények a Maros megyei kórházban, miután uniós pénzalapokból jelentős beruházásokat eszközöltek, különösen az oxigénterápia biztosításában és a tűzvédelem terén – mondta Ovidiu Gîrbovan igazgató kedden.
szóljon hozzá!