Az eseményen Sebestyén Péter faggatta a szerzőket
Fotó: Antal Erika
Az örmény kereskedők boltjánál, a vasajtóhoz dőlve jólesett melegedni a nyári fürdés után a hideg vizű patakból kilépve – hangzott el a Szépvízi örmények című kötet bemutatóján, amelyen szó esett a település struktúrájáról, építkezési szokásairól, intézményeiről és lakóiról is.
2017. március 27., 17:502017. március 27., 17:50
2017. március 27., 18:182017. március 27., 18:18
Az erdélyi örmény településeket bemutató sorozat részeként látott napvilágot a szépvízi kötet, helytörténeti kalauz, amelyet nagy gonddal, szakmai igényességgel írtak meg a szerzők, figyelve arra, hogy az olvasmányossága mellett pontos, megbízható, ellenőrizhető forrásokból származó információkat tartalmazzon. A marosvásárhelyi könyvismertetőn a szerzők közül Puskás Attilával és Bíró Melindával Sebestyén Péter szépvízi származású, Marosvásárhelyen szolgáló római katolikus plébános beszélgetett.
Talán még ők maguk, az örmények sem tudják, hogy gyökereik kutatására vissza kell menni az időben Krisztus születése előtt a 7. századba, illetve az is kiderül a kötetből, hogy Erdélyben nem csak Apafi Mihály fejedelem idejéből számítandó az örmények letelepedése, hanem jóval korábbról. Több alkalommal, több irányból is érkeztek a zömében kereskedéssel foglalkozó kisebb-nagyobb közösségek. Északról például Iași vagy Suceava környékéről, délről Brassó irányából, míg keletről a moldvai örmények lépték át a Kárpátokat, hogy aztán Erdélyben új hazára leljenek.
A kötet külön fejezetet szentel a ma látható örökségnek, a templom, a temető, a lakóházak, intézmények sajátosságainak. Például érdekességként említi azt az ősi, kaukázusi temetkezési formát, amely Erdélyben csak itt található meg.
A házak homlokzatán kis fémtáblák láthatók, középen a magyar címerrel. Talán kevesen tudják, hogy az ott olvasható évszám, 1864 azt jelenti, hogy abban az évben biztosítást kötöttek egy párizsi biztosítótársaság budapesti kirendeltségével.
– hívta fel a figyelmet Puskás Attila az örmény lakosság már akkori modern életszemléletére, előrelátó gondolkodásmódjára.
Ősz Domokos, a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia fagottosa dudukon, az örmény hangszeren játszott
Fotó: Antal Erika
Hogy a jól szervezett gazdaság mit jelentett, mi sem bizonyítja jobban, hogy a kereskedelmi kamarának jutott a legnagyobb feladat a település irányításában.
A kis településnek városi jelleget adott az építkezési struktúra, a házak polgárias jellege, a boltok, kereskedések elhelyezése, felszereltsége, látványa. „A gyerekek nyáron, miután a hideg vizű patakban fürödtek, az örmény boltok vasajtóinál melegedtek” – olvasható az egyik visszaemlékezésben.
A zárt közösség az 1920-as impériumváltást követően változott meg, bomlott fel, amikor sokan Budapestre telepedtek át, illetve az értelmiségiek szétszéledtek Erdély különböző városaiba.
Jövő héttől minden általános iskolai tanító és tanár munkaköri feladatai közé bekerül heti plusz két óra, amelyet felzárkóztató vagy tehetséggondozó foglalkozásokra kell fordítania. A pedagógus maga dönti el, hogy milyen tevékenységre fordítja ezt.
Daniel David oktatási miniszter kedden azt nyilatkozta, meggyőződése, hogy az új tanév első napján, szeptember 8-án valamennyi iskola várja és fogadja majd a gyermekeket, de néhány tanintézetben számítani lehet „a bojkott valamilyen formájára”.
Ismét pezsegni fog Kovászna hétvégén: a 26. városnapok számtalan rendezvénye remélhetően sokakat kihoz a terekre, bevisz az előadótermekbe szórakozni, művelődni.
Általános sztrájkra készül a Közigazgatási Szakszervezetek Országos Szövetsége (FNSA) a kormány által kilátásba helyezett elbocsátások miatt.
Halálra gázolt egy kamion kedden három munkást, akik az útburkolati jelek felfestésén dolgoztak az A1-es autópályán – közölte a Szeben megyei rendőrség.
Öt intézkedéssel készül csökkenteni a kormánykoalíció a villamosenergia árát – jelentette be keddi sajtótájékoztatóján az energiaügyi miniszter.
A Prahova, Argeș és Suceava megyei településeket érintené a leginkább, ha országosan 40 százalékkal csökkenne az önkormányzati alkalmazottak megengedett száma – derül ki a kormány kedden közzétett elemzéséből.
Idén, az év első hét hónapjában Maros megyében 15 személy hunyt el közúti balesetben és ötvennél többen súlyosan megsérültek. A rendőrség beszámolójából kiderül az is, hogy melyek volt a balesetek legfőbb okai.
Az augusztus 25-31. közötti héten 3982 új koronavírusos megbetegedést igazoltak Romániában, 3,4 százalékkal többet, mint az előző héten – közölte kedden az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Richter-skála szerint 3,2-es erősségű földrengés történt kedd délben 11 óra 59 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
szóljon hozzá!