Klaus Johannis Csíkszeredában: többet fogok tudni az itt élők problémáiról

Klaus Johannist a csíkszeredai megyeháza előtt Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke és Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke köszöntötte. Az államelnök a rá váró újságíróknak elmondta: a látogatása célja, hogy informálódjon a székelyföldi emberek problémáiról, és reméli, hogy a nap végére már többet fog tudni az itteni emberekről.

Az államelnök és kísérete ezután bevonult a megyeháza amfiteátrumába, ahol meghallgatták először a román himnuszt, majd a résztvevők elénekelték a székely himnuszt is.

Borboly Csaba és Tamás Sándor tolmácsolták a két megye (Hargita és Kovászna) kéréseit, problémáit.

Klaus Johannis magyarul is köszöntötte az egybegyűlteket és megköszönte, hogy elénekelték neki a székely himnuszt.

Johannis Székelyföldön is elmondta, hogy elutasítja az autonómiát

A decentralizáció kötelező, a regionalizáció ajánlatos, de csak akkor, ha a közigazgatás korszerűsítéséhez vezet, ugyanakkor az etnikai alapú autonómia nemkívánatos, mert meggátolná a fejlődést – jelentette ki Csíkszeredában Klaus Johannis.

A román államfő azt mondta: Romániának nagy szüksége van a gazdaság növekedésére és a közigazgatás fejlődésére, ezek érdekében pedig a decentralizáció kötelező, mert a helyi választott tisztségviselők ismerik a legjobban a helyi lakosság igényeit. A regionalizáció ajánlatos, de csak akkor, ha a közigazgatás modernizációjához, új munkahelyek teremtéséhez és gazdasági növekedéshez vezet – idézi az Agerpres az elnököt.

– tudósít az MTI.

„Nem szeretnénk többé a román állam mostohagyerekeinek érezni magunkat” – jelentette ki az elnöki látogatás alkalmából szervezett Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács elnöke, aki támogatást kért az államfőtől ahhoz, hogy

Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke az Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó – 1918-as gyulafehehérvári nyilatkozat autonómiaígéretét kérte számon, rámutatva, hogy

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere „stratégiai partnerséget” ajánlott a román állam és a magyar közösség között, és azt javasolta:

Az államfő a panaszáradat elől azzal tért ki, hogy a történelem értékelését az akadémiai szférára kell inkább bízni, mert szerinte semmi jó nem származik abból, amikor a politikusok nyúlnak történelmi érvekhez. Johannis a múlt sérelmeinek boncolgatása helyett a közös jövő építéséhez, a többséget és kisebbséget egyaránt foglalkoztató gazdasági fejlesztéshez ajánlotta fel támogatását.

Az elnök székelyföldi útja során felkereste a csíksomlyói ferences kegytemplomot, a Szent Miklós ortodox templomot, a csíkszeredai Szent István Otthont és a csíkszentkirályi ásványvíz-palackozó üzemet.

„Azért jöttem, hogy nagyon figyelmesen hallgassam meg önöket. Meggyőződésem, hogy csak párbeszéd és a központi és helyi döntéshozók közti hiteles, nem pedig megjátszott partnerség révén találjuk meg a legjobb megoldásokat azokra a nehézségekre, amelyekkel önök szembesülnek” – mondta Klaus Johannis Csíkszeredában.

Johannis: vannak elmaradások az infrastruktúra terén Hargita és Kovászna megyében

Klaus Johannis a Kovászna és Hargita megyei infrastruktúrával kapcsolatban elmondta: „vannak elmaradások”, ugyanakkor hozzátette, hogy

A közúti hálózat felújítása alapvető fontosságú a városi és vidéki környezet fejlesztéséhez, de a turisztika és a gazdaság szempontjából is nagy jelentőséggel bír, magyarázta Johannis. Az államelnök hozzátette, hogy

Az államfő a megyeházán tartott találkozó után felkereste a csíkszeredai Szent Miklós ortodox templomot, a csíksomlyói kegytemplomot és a csíkszeredai Szent István Otthont, ahol a gyerekek zenés-táncos előadással fogadták, továbbá az udvaron székely termékvásárt is szerveztek számára.

Johannis Hargita megyei körútját a csíkszentkirályi ásványvíz-palackozó üzem meglátogatásával zárta; innen Háromszékre utazott.