Sok esetben szerződéssel oldható meg, hogy amikor szükséges, akkor a tolmács fordítson. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Romániában 23–25 ezerre tehető a jelnyelvet használók száma. Noha törvény írja elő, hogy a közintézményeknek kötelességük jeltolmácsot alkalmazniuk, ennek betartása jóval bonyolultabb probléma, például a megfelelő számú tolmács hiánya az egyik akadály.
2022. augusztus 21., 12:392022. augusztus 21., 12:39
Jeltolmácsnak lenni nem csupán azt jelenti, hogy a jelnyelv ismerője el tudja mondani egy közintézményben az ügyfélnek, adott esetben milyen iratokat kell benyújtania a kéréséhez, de azt is meg kell értenie, amit a siket személy közöl vagy kérdez. Ahhoz pedig nem elég a három hónapos jelnyelvtanfolyam – magyarázta Takács Éva marosvásárhelyi jeltolmács, a Siketek Országos Egyesülete Maros megyei fiókjának munkatársa. Szerinte
Akárcsak bármely más idegen nyelv esetében, a jelnyelvet is elfelejti, aki nem gyakorolja rendszeresen. Mert „nem elég tudni valamit elmondani a jelnyelven, de meg is kell érteni, amit nekem jelelnek. Van, aki nagyon szegényesen fejezi ki magát, egy eldugott kis faluból érkezik, ahol nincs siket közösség, kevésbé járatos a jelnyelvben, alig tudja elmondani, hogy mit akar, míg van, aki egyetemet végzett, sokkal nagyobb a szókincse, választékosan fejezi ki magát” – sorolta Takács Éva.
Az intézmények akadálymentesítését szabályozó törvény nem csupán a mozgássérültekre, de a látás- és hallássérültekre is vonatkozik – mondta a Székelyhonnak Csép Éva Andrea parlamenti képviselő, hozzátéve,
Sokkal inkább szerződéssel oldható meg, hogy amikor szükséges, akkor a tolmács fordítson.
Három hónap alatt az alapok elsajátíthatók, de ahhoz, hogy tolmácsoljon valaki, sokkal többre van szükség. Képünk illusztráció
Fotó: 123RF
Ezt Takács Éva is megerősítette, aki arról beszélt, hogy egy siket sem kopog be felkészületlenül a hivatalba, hogy azonnal szüksége van a jeltolmácsra. De
Például házasságkötésnél, kórházi kezelésnél, bankban, közjegyzőnél, bíróságon vagy akár egy balesetnél.
Az is előfordul, hogy az egészségügyi vizsgálat eredményét, a betegség szövődményét, következményét kell ismertetni a sikettel. „Nagyon kiszolgáltatott helyzetben vannak, a koronavírus-járvány alatt mentőt hívtam, ha kellett, úgy segítettem, hogy közben nem mehettem be a kórházba. Most,
– magyarázta Takács Éva.
Ezt a Marosvásárhelyi Megyei Sürgősségi Kórház szóvivője, Mariana Moldovan-Negoiță is megerősítette, aki a Székelyhonnak elmondta, a Siketek Országos Egyesületének Maros megyei fiókjával jól működő szerződéses viszonyban állnak, szükség esetén onnan jön a tolmács. „Nagyon jó a kapcsolatunk az egyesülettel, bármikor fordulhatunk hozzájuk, azonnal segítségünkre vannak” – magyarázta a szóvivő.
A marosvásárhelyi polgármesteri hivatalban a fogyatékkal élő személyek ügyintézéskor külön bánásmódban részesülnek, ha például adót kell fizetniük vagy bármily más problémájuk van, segítséget nyújtanak az adott osztály hivatalnokai, illetve az ott tartózkodó ügyfelek is empátiával viseltetnek irántuk – tudtuk meg Borsos Csaba szóvivőtől.
A Maros megyei tanácsnál kevesebb civil ügyfél fordul meg, ha hallássérült személy keresi fel valamelyik ügyosztályt, eleve kísérővel érkezik – mondta a Székelyhonnak Molnár Imola sajtószóvivő.
Fotó: Veres Nándor
Romániában ahhoz, hogy valaki hivatásos jeltolmács lehessen, három hónapos jelnyelvtanfolyamot kell elvégeznie. Ehhez azonban nem elég az érettségi, egyetemi diplomával kell rendelkeznie. Holott vannak, akik siket családban nőttek fel, és anyanyelvi szinten ismerik, illetve használják a jelnyelvet.
– figyelmeztet Takács Éva, hozzátéve, hogy a jelnyelv is, ha nem gyakorolják, kopik. Az európai modell szerint a jeltolmács-szolgáltatás jelenthetné a legoptimálisabb megoldást, ahogy számos országban működik már. Például Magyarországon a jeltolmácsok egyesületbe tömörültek, jogi személyiségként működve nyújtanak szolgáltatást. Romániában ez a kérdés még megoldásra vár.
A jelnyelv egyébként a vizuális kódrendszerek egyik legfejlettebb formája, amelyet főként, de nem kizárólag a siketek használnak.
Folyamatos a mozgás a háromszéki megyeközpontban a választás napján: délután négy óráig a lakosság negyvenkét százaléka voksolt. Mindeközben nagyon sokan a Sepsi OSK idegenbeli meccsét figyelik a tévében. Van ok aggodalomra.
Úgy döntött, hogy tesz egy kört az autójával Csíkszeredában, amelyre kitűzte az egyik politikai párt jelképeit tartalmazó zászlót. Nem volt jó ötlet, a rendőrök meg is büntették.
Arról, hogy ki mennyire lelkiismeretes állampolgár, mindent elmond a személyazonossági igazolványának hátsó oldala. Ide ragasztják ugyanis minden választási részvétel után az aktuális dátummal ellátott Votat-matricát.
Délután kettő és három óra között sehol nem voltak sorok a gyergyószentmiklósi szavazókörzetek előtt, de folyamatosan mennek az emberek szavazni a romániai elnökválasztás második fordulójában.
A 15 órás részvételi adatok szerint már a 40 százalékhoz közelít a részvételi arány Hargita megyében a romániai elnökválasztás második fordulójában, ott ugyanis már a választópolgárok 38,72 százaléka járult az urnák elé.
Nagy a mozgás a csíkszeredai választókörzeteknél, sor azonban a déli órákig nem alakult ki. Sokan a magyar kisebbség érdekeit vették figyelembe a döntésnél.
Nem marad el sokkal az országos átlagtól a székelyföldi választási kedv: a választásra jogosultak egynegyede élt is állampolgári jogával a délelőtti órákban a legfrissebb részvételi adatok szerint.
Ha nem olvasnánk újságot, talán nem is vennénk észre, hogy választás zajlik, annyira csendes a város. Azonban a „fű alatt” csak van mozgás Kézdivásárhelyen is, bár egyelőre kisebb a részvétel az országos átlaghoz képest.
A Központi Választási Iroda (BEC) vasárnap felhívta a figyelmet arra, hogy a szavazás napján tilos az elnökjelöltek valamelyikének támogatására vagy elutasítására közvetlen vagy közvetett módon buzdító tartalmak online terjesztése.
Záporokra és viharokra figyelmeztető elsőfokú riasztást adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 30 megyéjére.
szóljon hozzá!