
Sebestyén Géza a laikusoknak is érthetően mesélte el a bonyolult rendszert, ami a kriptovaluták mögött van
Fotó: Bodor Tünde
Bár a kriptovalutáknak, mint elektronikus fizetőeszközöknek nincs se fény-, se árnyoldaluk, a velük való tranzakciók bizony lehetnek nagy sikertörténetek és nagy bukások is. „Kriptosztorikat” hallgattunk Sebestyén Gézától az MCC előadásán.
2024. november 03., 11:432024. november 03., 11:43
Az okleveles matematikus és közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a Mathias Corvinus Collegium által szervezet sepsiszentgyörgyi előadáson felvázolta a kriptovaluta történetének kezdeteit, amely 2009-ig, a gazdasági válságig nyúlik vissza, amikor az államok a bankok megmentésére rengeteg pénzt nyomtattak. Egy Satoshi Nakamoto nevű japán (vagy annak vélt, de akár egy csoport is állhat a név mögött) programozó alkotta meg a rendszert, és kezdetben csak ő bányászta a bitcont: mára egymillió bitcoinja van, ami kb. 50 milliárd dolláros vagyonnak felel meg, ám ő maga mintegy tíz éve nem aktív. Az sem kizárt, hogy meghalt, vagy hogy aktivitásával nem akarja számlái nyomára vezetni az FBI-t.
Ez drága vacsorának bizonyult, mert ez az összeg mai árfolyamon félmilliárd dollárnál is többet ér.
El Salvador az az állam, amely 2021-ben hivatalos fizetőeszközzé nyilvánította a bitcoint (BTC). Nayib Bukele elnök vakmerő lépésére azért került sor, mert az ország sok lakosa dolgozik külföldön (jövedelmük az ország GDP-jének 20 százalékát is eléri), a pénzek hazautalására pedig nagy illetéket számolt fel a bankszektor, továbbá az ország lakossága 70 százalékának bankszámlája sincs, a telefonnal viszont bárhol fizethetnek BTC-vel. A lakosság és a kereskedők sem örültek az intézkedésnek, főleg azért, mert a bitcoinnak nagyon ingadozó az árfolyama.
Bányászni kell, tudhattuk meg, méghozzá nagyon erős, erre a célra kifejlesztett számítógépekkel. Éppen ezért a „bányászat” rendkívül energiaigényes és rendkívül nagy a környezeti lábnyoma. A BTC-bányászatban ma Norvégia éves energiaigényénél is több áramot használnak el.
A BTC kriptopénz mögött zseniális és bonyolult matematikai rendszer áll – mondta lelkesen az előadó. Az elektronikus rendszer figyeli, hogy hányan bányásznak, és úgy alakítja, hogy egy bitcoint átlag 10 perc alatt lehessen megszerezni. Ha túl sokan vannak a rendszerben, akkor az megnöveli a „salak” mennyiségét. Ugyanígy megnehezíti a „kitermelést”, ha valaki ennél hamarabb hozzá tud jutni egy bitcoinhoz, melynek jelenlegi értéke kb. 70 ezer dollár.
Máig több ezer kriptopénznemet létesítettek, de legtöbbjük már „ki is múlt”, nem működik a mögöttük álló rendszer. Van pár olyan kriptovaluta – például az Ethereum, a Dhai – amelyek árfolyama nem annyira ingadozó, mivel a dollár árfolyamához kötöttek. Éppen ezért nevezik őket stable coin-nak, de még ennek ellenére is előfordul, hogy ezek is tartogatnak meglepetést a befektetőknek: a stable coin-ként számontartott Terra Luna összeomlása miatt egy hét alatt 40 milliárd dollárt tűnhetett el a kriptopiacról. A kriptopiac felét azonban ma is a Bitcoin uralja – tudtuk meg a szakértőtől.
Huszonhat, fogyatékkal élő felnőtteket gondozó otthonban függesztik fel a beutalásokat – döntötte el a Maros megyei tanács a szakigazgatóság kérésére. Az uniós előírások miatt ezeket a nagy méretű központokat 2030-ig át kell alakítani.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) benyújtott a parlamentbe egy törvénymódosító javaslatot, amely szerint a daganatos betegek kísérői akkor is jogosultak lennének a fizetett szabadságra, ha orvosi vizsgálatokra kísérik el a beteget.
A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.
Vízzel locsolják az elefántot, naponta többször utántöltik az itatókat, mindenhol árnyékos helyet is biztosítanak – a kánikulában fokozottan odafigyelnek az állatokra a marosvásárhelyi állatkertben.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) csütörtöki figyelmeztető előrejelzése szerint hétfő reggelig kánikulára és fokozott hőterhelésre lehet számítani az egész országban.
A felhőszakadás nyomán vasárnap megszűnt Jávárdi-vízesést máris helyreállította a gyimesközéploki önkormányzat. Munkagépekkel dolgoztak annak érdekében, hogy a patakot visszatereljék régi medrébe, a pallót is megjavították.
A parlament épülete előtt tiltakoznak a tanügyi szakszervezetek a 141-es törvény megszorító intézkedései és a közalkalmazotti bértörvény tervezetének előírásai miatt.
Két sárga jelzésű és egy narancssárga jelzésű hőségriasztást adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Románia államadóssága 2026-ban a GDP 61,6 százalékára, 2027-ben 63,4 százalékára emelkedhet, 2036-ra pedig megközelítheti a GDP 90 százalékát – derül ki az Európai Bizottság szerdán közzétett 2026-os konvergencia-jelentéséből.
A pártok vállalták, hogy csütörtökön egyeztetnek egy kisebbségi kormány támogatásának feltételeiről, és pénteken ismertetik a következtetéseiket – jelentette ki szerda este egy kolozsvári sajtóeseményen Nicușor Dan.
1 hozzászólás