
Sebestyén Géza a laikusoknak is érthetően mesélte el a bonyolult rendszert, ami a kriptovaluták mögött van
Fotó: Bodor Tünde
Bár a kriptovalutáknak, mint elektronikus fizetőeszközöknek nincs se fény-, se árnyoldaluk, a velük való tranzakciók bizony lehetnek nagy sikertörténetek és nagy bukások is. „Kriptosztorikat” hallgattunk Sebestyén Gézától az MCC előadásán.
2024. november 03., 11:432024. november 03., 11:43
Az okleveles matematikus és közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a Mathias Corvinus Collegium által szervezet sepsiszentgyörgyi előadáson felvázolta a kriptovaluta történetének kezdeteit, amely 2009-ig, a gazdasági válságig nyúlik vissza, amikor az államok a bankok megmentésére rengeteg pénzt nyomtattak. Egy Satoshi Nakamoto nevű japán (vagy annak vélt, de akár egy csoport is állhat a név mögött) programozó alkotta meg a rendszert, és kezdetben csak ő bányászta a bitcont: mára egymillió bitcoinja van, ami kb. 50 milliárd dolláros vagyonnak felel meg, ám ő maga mintegy tíz éve nem aktív. Az sem kizárt, hogy meghalt, vagy hogy aktivitásával nem akarja számlái nyomára vezetni az FBI-t.
Ez drága vacsorának bizonyult, mert ez az összeg mai árfolyamon félmilliárd dollárnál is többet ér.
El Salvador az az állam, amely 2021-ben hivatalos fizetőeszközzé nyilvánította a bitcoint (BTC). Nayib Bukele elnök vakmerő lépésére azért került sor, mert az ország sok lakosa dolgozik külföldön (jövedelmük az ország GDP-jének 20 százalékát is eléri), a pénzek hazautalására pedig nagy illetéket számolt fel a bankszektor, továbbá az ország lakossága 70 százalékának bankszámlája sincs, a telefonnal viszont bárhol fizethetnek BTC-vel. A lakosság és a kereskedők sem örültek az intézkedésnek, főleg azért, mert a bitcoinnak nagyon ingadozó az árfolyama.
Bányászni kell, tudhattuk meg, méghozzá nagyon erős, erre a célra kifejlesztett számítógépekkel. Éppen ezért a „bányászat” rendkívül energiaigényes és rendkívül nagy a környezeti lábnyoma. A BTC-bányászatban ma Norvégia éves energiaigényénél is több áramot használnak el.
A BTC kriptopénz mögött zseniális és bonyolult matematikai rendszer áll – mondta lelkesen az előadó. Az elektronikus rendszer figyeli, hogy hányan bányásznak, és úgy alakítja, hogy egy bitcoint átlag 10 perc alatt lehessen megszerezni. Ha túl sokan vannak a rendszerben, akkor az megnöveli a „salak” mennyiségét. Ugyanígy megnehezíti a „kitermelést”, ha valaki ennél hamarabb hozzá tud jutni egy bitcoinhoz, melynek jelenlegi értéke kb. 70 ezer dollár.
Máig több ezer kriptopénznemet létesítettek, de legtöbbjük már „ki is múlt”, nem működik a mögöttük álló rendszer. Van pár olyan kriptovaluta – például az Ethereum, a Dhai – amelyek árfolyama nem annyira ingadozó, mivel a dollár árfolyamához kötöttek. Éppen ezért nevezik őket stable coin-nak, de még ennek ellenére is előfordul, hogy ezek is tartogatnak meglepetést a befektetőknek: a stable coin-ként számontartott Terra Luna összeomlása miatt egy hét alatt 40 milliárd dollárt tűnhetett el a kriptopiacról. A kriptopiac felét azonban ma is a Bitcoin uralja – tudtuk meg a szakértőtől.
Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte szerdán a Prahova megyei törvényszék azt a férfit, aki fejszével végzett várandós élettársával.
Kovászna megyében tavaly 518 pénzbírságot róttak ki azokra, akik ok nélkül tárcsázták az 112-es sürgősségi hívószámot.
Egy napra beszüntették a munkát az észt hátterű vállalat fuvarozói Románia számos városában, közöttük Sepsiszentgyörgyön is. A Bolt egyik fuvarozója szerint a megemelt jutalék, a megszorítások és a kommunikációhiány okozza a felháborodást.
Újabb, ideiglenes célállomást jelentettek be szerdán, ahová a marosvásárhelyi reptérről utazhatunk majd.
Raluca Turcan nemzeti PNL-s képviselő szerdán bejelentette, módosító indítványt nyújt be egy általa kezdeményezett törvénytervezethez, amely lehetővé tenné az alkotmánybírák egyénenkénti anyagi felelősségre vonását az államnak okozott kár esetén.
Járdára írt verssorok jelentek meg a napokban a sepsiszentgyörgyi Olt-utcában: a tettes ismeretlen, de az ott dolgozók egy érzelmes, szerelmes ismeretlennek tulajdonítják az akciót.
Az utolsó simításokat végzi a kormány a közigazgatási reformról szóló tervezeten, amelyet sürgősségi rendelet formájában készül elfogadni – nyilatkozta szerdán Cseke Attila fejlesztési miniszter.
A legfelsőbb bíróság „trükközése” miatt Románia valószínűleg el fog veszíteni 231 millió euró uniós támogatást.
Márton Áron születésének 130. évfordulója alkalmából 2026-ot emlékévvé nyilvánította szerdán a Szenátus, elfogadva az erről szóló törvénytervezetet.
Jogerősen hét év és tíz hónap szabadságvesztésre ítélte szerdán a bukaresti ítélőtábla a „zsenimentornak” is nevezett K. Lajost két kiskorú fiú ellen elkövetett nemi erőszak miatt.
1 hozzászólás