
Sebestyén Géza a laikusoknak is érthetően mesélte el a bonyolult rendszert, ami a kriptovaluták mögött van
Fotó: Bodor Tünde
Bár a kriptovalutáknak, mint elektronikus fizetőeszközöknek nincs se fény-, se árnyoldaluk, a velük való tranzakciók bizony lehetnek nagy sikertörténetek és nagy bukások is. „Kriptosztorikat” hallgattunk Sebestyén Gézától az MCC előadásán.
2024. november 03., 11:432024. november 03., 11:43
Az okleveles matematikus és közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a Mathias Corvinus Collegium által szervezet sepsiszentgyörgyi előadáson felvázolta a kriptovaluta történetének kezdeteit, amely 2009-ig, a gazdasági válságig nyúlik vissza, amikor az államok a bankok megmentésére rengeteg pénzt nyomtattak. Egy Satoshi Nakamoto nevű japán (vagy annak vélt, de akár egy csoport is állhat a név mögött) programozó alkotta meg a rendszert, és kezdetben csak ő bányászta a bitcont: mára egymillió bitcoinja van, ami kb. 50 milliárd dolláros vagyonnak felel meg, ám ő maga mintegy tíz éve nem aktív. Az sem kizárt, hogy meghalt, vagy hogy aktivitásával nem akarja számlái nyomára vezetni az FBI-t.
Ez drága vacsorának bizonyult, mert ez az összeg mai árfolyamon félmilliárd dollárnál is többet ér.
El Salvador az az állam, amely 2021-ben hivatalos fizetőeszközzé nyilvánította a bitcoint (BTC). Nayib Bukele elnök vakmerő lépésére azért került sor, mert az ország sok lakosa dolgozik külföldön (jövedelmük az ország GDP-jének 20 százalékát is eléri), a pénzek hazautalására pedig nagy illetéket számolt fel a bankszektor, továbbá az ország lakossága 70 százalékának bankszámlája sincs, a telefonnal viszont bárhol fizethetnek BTC-vel. A lakosság és a kereskedők sem örültek az intézkedésnek, főleg azért, mert a bitcoinnak nagyon ingadozó az árfolyama.
Bányászni kell, tudhattuk meg, méghozzá nagyon erős, erre a célra kifejlesztett számítógépekkel. Éppen ezért a „bányászat” rendkívül energiaigényes és rendkívül nagy a környezeti lábnyoma. A BTC-bányászatban ma Norvégia éves energiaigényénél is több áramot használnak el.
A BTC kriptopénz mögött zseniális és bonyolult matematikai rendszer áll – mondta lelkesen az előadó. Az elektronikus rendszer figyeli, hogy hányan bányásznak, és úgy alakítja, hogy egy bitcoint átlag 10 perc alatt lehessen megszerezni. Ha túl sokan vannak a rendszerben, akkor az megnöveli a „salak” mennyiségét. Ugyanígy megnehezíti a „kitermelést”, ha valaki ennél hamarabb hozzá tud jutni egy bitcoinhoz, melynek jelenlegi értéke kb. 70 ezer dollár.
Máig több ezer kriptopénznemet létesítettek, de legtöbbjük már „ki is múlt”, nem működik a mögöttük álló rendszer. Van pár olyan kriptovaluta – például az Ethereum, a Dhai – amelyek árfolyama nem annyira ingadozó, mivel a dollár árfolyamához kötöttek. Éppen ezért nevezik őket stable coin-nak, de még ennek ellenére is előfordul, hogy ezek is tartogatnak meglepetést a befektetőknek: a stable coin-ként számontartott Terra Luna összeomlása miatt egy hét alatt 40 milliárd dollárt tűnhetett el a kriptopiacról. A kriptopiac felét azonban ma is a Bitcoin uralja – tudtuk meg a szakértőtől.
Társulási szerződést készül kötni Felsőboldogfalva és Székelyudvarhely a farcádi és a székelyudvarhelyi Lejtő utcai ivóvízhálózat bővítése és felújítása érdekében. A beruházásra pályázati forrást keresnének, az útfelújításról pedig csak később lehet szó.
Van elég tartalék az országos villamosenergia-rendszerben a csernavodai atomerőmű 2-es reaktorának leállása után kieső áram pótlására – tájékoztatott szerda este az energiaügyi minisztérium.
Románia túljutott az inflációs csúcson, és az éves infláció ősszel 5,5 százalék körüli szintre, év végére akár 5 százalék közelébe is csökkenhet, ha az új kormány nem hoz árfelhajtó intézkedéseket – nyilatkozta Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó.
Háromnapos rendezvénysorozattal készül a magyar kormány az augusztus 20-i nemzet ünnepre, amelyen rövidebb lesz a tűzijáték a szokásosnál – mondta Magyar Éva kormányszóvivő a programokat ismertető szerdai budapesti rendezvényen.
Rendkívüli ülésen szavazta meg a képviselőház az RMDSZ törvénytervezetét, amely heti 8 tanórára csökkenti az iskolaigazgatók és tanfelügyelők kötelező óraszámát, hogy több időt fordíthassanak az intézmények vezetésére és az ezzel járó feladatokra.
Közel ezer emberrel foglalkoztatnak kevesebbet a háromszéki cégek, mint egy évvel korábban – elemezte a háromszéki gazdaság fő számait a Kovászna megyei Kereskedelmi Kamara elnöke, Edler András.
A sofőr epilepsziás rohama miatt következhetett be a hatóságok elsődleges vizsgálatai alapján a kedd esti, két halálos áldozatot követelő baleset Brassó központjában.
Az FSLI, a Spiru Haret és az Alma Mater tanügyi szakszervezeti szövetség határozottan elutasítja az oktatási alkalmazottak bérezésére vonatkozó legújabb javaslatot.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – nyilatkozta szerdán Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
Szerdai rendkívüli ülésen a képviselőház azt a törvénymódosító tervezetet, amely heti 8-ra csökkenti az iskolaigazgatók és tanfelügyelők kötelező óraszámát, hogy több időt fordíthassanak az intézmények vezetésére és az ezzel járó feladatokra.
1 hozzászólás