
Sebestyén Géza a laikusoknak is érthetően mesélte el a bonyolult rendszert, ami a kriptovaluták mögött van
Fotó: Bodor Tünde
Bár a kriptovalutáknak, mint elektronikus fizetőeszközöknek nincs se fény-, se árnyoldaluk, a velük való tranzakciók bizony lehetnek nagy sikertörténetek és nagy bukások is. „Kriptosztorikat” hallgattunk Sebestyén Gézától az MCC előadásán.
2024. november 03., 11:432024. november 03., 11:43
Az okleveles matematikus és közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a Mathias Corvinus Collegium által szervezet sepsiszentgyörgyi előadáson felvázolta a kriptovaluta történetének kezdeteit, amely 2009-ig, a gazdasági válságig nyúlik vissza, amikor az államok a bankok megmentésére rengeteg pénzt nyomtattak. Egy Satoshi Nakamoto nevű japán (vagy annak vélt, de akár egy csoport is állhat a név mögött) programozó alkotta meg a rendszert, és kezdetben csak ő bányászta a bitcont: mára egymillió bitcoinja van, ami kb. 50 milliárd dolláros vagyonnak felel meg, ám ő maga mintegy tíz éve nem aktív. Az sem kizárt, hogy meghalt, vagy hogy aktivitásával nem akarja számlái nyomára vezetni az FBI-t.
Ez drága vacsorának bizonyult, mert ez az összeg mai árfolyamon félmilliárd dollárnál is többet ér.
El Salvador az az állam, amely 2021-ben hivatalos fizetőeszközzé nyilvánította a bitcoint (BTC). Nayib Bukele elnök vakmerő lépésére azért került sor, mert az ország sok lakosa dolgozik külföldön (jövedelmük az ország GDP-jének 20 százalékát is eléri), a pénzek hazautalására pedig nagy illetéket számolt fel a bankszektor, továbbá az ország lakossága 70 százalékának bankszámlája sincs, a telefonnal viszont bárhol fizethetnek BTC-vel. A lakosság és a kereskedők sem örültek az intézkedésnek, főleg azért, mert a bitcoinnak nagyon ingadozó az árfolyama.
Bányászni kell, tudhattuk meg, méghozzá nagyon erős, erre a célra kifejlesztett számítógépekkel. Éppen ezért a „bányászat” rendkívül energiaigényes és rendkívül nagy a környezeti lábnyoma. A BTC-bányászatban ma Norvégia éves energiaigényénél is több áramot használnak el.
A BTC kriptopénz mögött zseniális és bonyolult matematikai rendszer áll – mondta lelkesen az előadó. Az elektronikus rendszer figyeli, hogy hányan bányásznak, és úgy alakítja, hogy egy bitcoint átlag 10 perc alatt lehessen megszerezni. Ha túl sokan vannak a rendszerben, akkor az megnöveli a „salak” mennyiségét. Ugyanígy megnehezíti a „kitermelést”, ha valaki ennél hamarabb hozzá tud jutni egy bitcoinhoz, melynek jelenlegi értéke kb. 70 ezer dollár.
Máig több ezer kriptopénznemet létesítettek, de legtöbbjük már „ki is múlt”, nem működik a mögöttük álló rendszer. Van pár olyan kriptovaluta – például az Ethereum, a Dhai – amelyek árfolyama nem annyira ingadozó, mivel a dollár árfolyamához kötöttek. Éppen ezért nevezik őket stable coin-nak, de még ennek ellenére is előfordul, hogy ezek is tartogatnak meglepetést a befektetőknek: a stable coin-ként számontartott Terra Luna összeomlása miatt egy hét alatt 40 milliárd dollárt tűnhetett el a kriptopiacról. A kriptopiac felét azonban ma is a Bitcoin uralja – tudtuk meg a szakértőtől.
Halálos baleset történt csütörtökön Szeben és Fehér megye határán, Szerdahely kijáratánál. A rendőrség szerint egy férfi autójával egy fának ütközött.
Nem mindennapi balesetet szenvedett csütörtök délben egy fiatal, marosvásárhelyi sofőr Predealon: autójával egy üdülőtelepi panzió tetejére csúszott rá az útról.
Az oktatási minisztérium tájékoztatása szerint csütörtökön mintegy 62 ezer óvodás és iskolás tanítása szünetelt vagy online formában zajlott a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt.
Radu Miruță védelmi miniszter csütörtökön kijelentette, a Spartan típusú katonai repülőgéppel egy párizsi út költsége hozzávetőleg 30 ezer euró. Közlése szerint ez az összeg töredéke annak, amennyibe egy ugyanilyen út került Iohannis idején.
A pitești-i ítélőtábla csütörtökön jogerősen négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte Daniel Chițoiu volt minisztert gondatlanságból elkövetett emberölés miatt, a 2019 decemberében okozott halálos közúti baleset ügyében.
Az országos pirotechnikai ellenőrző akcióhoz csatlakozva a Hargita megyei rendőrség az elmúlt időszakban 1300 kilogrammnyi petárdát és tűzijátékot foglalt le, amelyből 885 kilogrammnyit Borszéken találtak.
Csütörtöki sajtótájékoztatóján Bogdan Ivan energiaügyi miniszter közölte: már tavaly szeptembertől tárgyalnak az energiaszolgáltatókkal a gázárplafon kivezetésének módozatairól, hogy 2026. március 31. után se emelkedjenek hirtelen a lakossági gázszámlák.
A rossz időjárásra való tekintettel a hatóságok egy sor ajánlást fogalmaztak meg a lakosság számára.
Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság (ANSVSA) több mint nyolcmillió lejre szabott ki bírságokat az utóbbi egy hónapban végzett országos ellenőrzések nyomán.
Büntetőeljárás indult a salamási rendőrség épületében keletkezett tűz körülményeinek tisztázására. Bár a lángok jelentős kárt tettek a tetőzetben, az archívum és a technikai eszközök épségben maradtak. A rendőrök a községházán kaptak ideiglenesen helyet.
1 hozzászólás