Több mint száz érdeklődő jelenlétében a Vigadó Művelődési Házban vásárral egybekötött húsvéti kiállítást nyitottak meg. A rendezvény a Barabás Zsombor Háromszéki Népművészeti Egyesület égisze alatt jött létre.
2013. március 24., 14:112013. március 24., 14:11
2013. március 24., 14:452013. március 24., 14:45
A nép- és iparművészeket tömörítő egyesületnek tizenhat tagja állította ki szebbnél szebb munkáit a tizenegyedik alkalommal megszervezett kiállításon, amin zömében a húsvéti témakörhöz kapcsolódó különböző munkákat lehetett megcsodálni.
A kiállításmegnyitó jelenlevőit László Károly keramikus, egyesületi elnök köszöntötte, a munkákat Józsa Irén tanár méltatta. „A honfoglalás idején hazánkan nem épültek kőkatedrálisok, olyan épületek sokasága, ahol őseink motívumvilága megőrződött volna. Lassan azonban a múlékony anyagok – fa, bőr és textil – jelképrendszere áttevődött a későbben faragott kövekre. Népünk az élet nagy kérdéseiben még ma sem a jelenben él, hanem múltjának emlékeibe húzódik és az öregektől tanult szokások szerint intézi a maga életét. A magyar népművészetnek még ma is megvan a szerepe abban a kristálytiszta szerkezetben, amely eleink világát olyan egyszerűvé és széppé tette, bár a modern idők ebből sokat elkoptatnak, elsilányosítanak” – mondotta Józsa Irén, hozzátéve, hogy a magyar népművészet Nyugattal szemben megőrizte keleti eredetiségét, Kelettel szemben viszont felszabadult a megrögzött formák nyűgétől.
És valóban, hiszen a népművészek is kísérleteznek, új technikák jelennek meg az alkotásokban, ámbár még mindig szemet gyönyörködtetőek a kézdivásárhelyi Ópra Etelka viasszal festett tojásai (ezekből több dobozra valót helyezett közszemlére a népművész), és elragadóan bájosak az ozsdolai Szabó Erzsébet (Bimbi) és a kézdivásárhelyi Kovács Adél csuhéfigurái, húsvéti asztaldíszei. Szabó Erzsébet érdeklődésünkre elmondta: a népművészek is haladnak a korral, felhasználják a legmodernebb festékeket, újabb technikákkal is kísérleteznek. Ez egyébként a közönség elvárása is – mondja a grafikusként is tevékenykedő Bimbi, aki úgy érzi, hogy minden egyes évben a vásárlók valami újat szeretnének látni. A kézdivásárhelyi kiállításról nem hiányoztak a bőrdíszművesek, bizsukészítők és a tükrös mézespogácsát árusító népművészek, mesteremberek. A megnyitót a Bod Péter Tanítóképző és az esztelneki Nagy Mózes iskola diákjainak műsora színesítette. A húsvéti expó szerdáig tekinthető meg.
Nagyon sok mozgássérültnek a sepsiszentgyörgyi Máltai Szeretetszolgálat által szervezett nyári tábor jelenti az év egyik kiemelkedő eseményét, ez idén június 29-től július 6-ig zajlott Mikóújfaluban.
Hat település között osztotta szét a Galac megyétől kapott egymillió lej értékű gyorssegélyt hétfői ülésén Kovászna Megye Tanácsa. Bíznak benne, hogy rövidesen az árvíz sújtotta községek fertőtlenítésére igényelt kormánytámogatás is megérkezik.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület fennállásának 35. évfordulójára készült dokumentumfilmet, hétfőn 17 órától mutatják be a kovásznai Csoma Emlékközpont és Népfőiskola székházában.
A sepsiszentgyörgyi rendőrséget riasztotta szombaton késő este egy nő, hogy 37 éves fia öngyilkosságot fontolgathat a vasútállomás környékén.
Elérkezett egy nemzedékről nemzedékre testálódott álom megvalósulásának ideje a kovásznai unitárius leányegyházközség számára: széleskörű közösségi összefogásnak köszönhetően saját gyülekezeti otthonuk lett.
Fokozott légköri instabilitásra figyelmeztető elsőfokú (sárga jelzésű) riasztást adtak ki a meteorológusok szombaton az ország tíz megyéjére.
A megszokottól eltérő, misztikus élményben lehet része annak, aki ellátogat a dálnoki búvártóhoz, ahol nem mindennapi kiállítás várja a látogatókat.
Válaszol a gazdák kérésére a Kovászna megyei tanács: segít a gazdálkodóknak abban, hogy nagyobb felületen küzdhessenek meg az egyre gyakoribb aszályos időszakokkal. A cél az, hogy az eddigi 3000 hektárról 8000 hektárra nőjön az öntözhető felület.
Hat szolgálati lakással lesz gazdagabb egy év múlva Kovászna városa, amelyeket az egészségügyben és oktatásban dolgozóknak szánnak. A kivitelezés múlt héten kezdődött el, uniós alapokból finanszírozzák.
Több mint egy hónappal a pusztító májusi áradások után sem csillapodott a fájdalom és a reménytelenség Nagyborosnyón és Bácsteleken. A települések lakói még mindig ázott falú, penészes, betonpadlós szobákban tengődnek.
szóljon hozzá!