Szombatonként barompiac Gyergyószentmiklóson

Az önkormányzat a zöldség- és barompiac működtetésével Mezei Levente ügyvezetőt bízta meg. Az előírásoknak megfelelően, a lakott területtől 500 méterre kialakított, bekerített téren lehet csereberélni a jószágokat. Malacokat, disznókat, kis borjakat kínáltak eddig a gazdák, de várják a lovat, a szarvasmarhát tartókat is. Továbbá mezőgazdasági gépek új gazdához jutásában is a lakók segítségére szeretne lenni az önkormányzat. „Kisebb-nagyobb mezőgazdasági berendezéseket, gépeket is lehet ott eladásra kínálni. Például fejőgépeket, és akár a mostanában nálunk is használatos villanypásztorokat is” – fogalmazott a hivatal sajtóreferense. A piacot a helyi rendőrök is felügyelik, tudtuk meg, és azt is, hogy mostanáig nem történt semmilyen bonyodalom.

A korábbi működéssel ellentétben nem kell a jószágát eladásra kínáló gazda semmilyen illetéket fizessen. „Nem az a cél, hogy a hivatal hasznot hajtson a működésből, hanem az, hogy az állattartók közösséggé formálódjanak” – fogalmazott Mezei János polgármester. Mindenkit szeretettel várnak nézelődni, egy-egy szép állatot megcsodálni, találkozni, megbeszélni az éppen aktuális gondokat, tapasztalatot cserélni egy-egy új mezőgazdasági berendezés kapcsán. „Pár éve még a gyergyószentmiklósi barompiac a Gyergyói-medence gazdálkodóinak fontos központja volt, ezt szeretnénk visszaállítani” – hangsúlyozta a polgármester.

Szombati szűkös kínálat

„Hiába néz most szét, a reális árak nem derülnek ki. Kevés az eladó s a vásárló is. Ha majd visszaszoknak az emberek, akkor lát tiszta képet” – fogadta érdeklődésemet egy gazda, aki a szombati barompiacra szintén tájékozódni jött. A délelőtti órákban két helyen kínáltak sertést. A régeni kereskedő visszatérő vendég, 120–150 kilós disznókkal, valamint 10–14 hetes malacokkal érkezett. Az ár méret függvénye, egyesség kérdése. A legkisebb malacocskáért 150 lejt kért, gazda is került rá.

Kicsit odébb szárhegyi állattartó kínálta szekeréből a „süldőcskéket”. Sértve fogadta, hogy malacnak nevezi a vásárló, s nem akar a háromért 800 lejt adni, pedig egyik sincs kisebb huszonöt kilósnál. 600 lejért nem akarta odaadni, hiába ígért az érdeklődő jóféle szilvapálinkát is áldomásul. Lassacskán gyarapodott az érdeklődők köre, megvitatták, miért jobb a szárhegyi, mint a Régenből hozott disznó, aztán az állattartásról, s mint ilyenkor szokás, a fehérnépekről is elbeszélgettek. Az asszony nem eladó, egyéb minden! – viccelődött egy gazda, aztán komolyabbra váltva egyetértettek abban, szükség van a barompiacra, jól tették, hogy újranyitották.