Kincsek a szemünk előtt: irány a legendás Várkőre!

Jajjgató, Lóhalálában s még számos, a hely meredekségét is jelző népi elnevezés honos itt a Dél-Görgényben, ahová túrázni csábítjuk a természet kedvelőit. A megnevezések senkit se riasszanak meg, a kirándulás hat órát vesz igénybe, és nem csak a Várkő csúcsán látottak fakasztanak mosolyt, az egész út, bár kicsit elfárasztja a testet, felfrissíti a szellemet.

Orbán Balázs nyomdokán, friss jelzések mentén

Az itt keletkezett, nép által mesébe szőtt természeti formációk még Orbán Balázst is kíváncsivá tették, A Székelyföld leírásában ez olvasható: „Csomafalva terjedelmes erdőségei között egy Várhegy nevezetű havas levén, ez elnevezés oly vonzerővel hatott reám, hogy bár nagy távolra van, bár útja kényelmetlen és fáradságos, én egy várrom felfedezésének vágyától lelkesedve, mégis elhatároztam oda rándulni.”

Mára megteremtetett a lehetőség, hogy Orbán Balázs nyomdokán mi is bejárjuk ezt a területet, s ha helyismeretünk nincs is, egy kis jelismerettel birtokunkban sosem kopó kincsekre tehetünk szert.

A jelek ugyanis egyértelműek, csak olvasni kell tudni belőlük. Fatörzsekre, kövekre fehér alapon sárga pont került, azt pedig üveggyönggyel szórták meg felfestői, hogy foszforeszkáljon, lámpafényben is utat mutasson. Pontosan, duplakörrel jelzettek a kitérők is, ráadásul nemsokára tizenegy ismeretterjesztő táblát helyeznek el a körút bizonyos állomásain, melyek a menetidőt, szintkülönbségeket és látnivalókat egyaránt ismertetik.

Kis pénzből, jókedvű munkával

A túraútvonal létrehozásában Gyergyócsomafalva önkormányzata volt partnere a Fenyőalja Egyesületnek és az Erdélyi Kárpát-Egyesület gyergyószentmiklósi, csomafalvi tagjainak, Ambrus József kezdeményezésére. A természetjárók ugyanis már régen latolgatják, elérhetővé kellene tenni mindenki számára azt a helyet, melyről Orbán Balázs Csomafalva kapcsán megemlékezett. Tavaly év végére derült ki: az önkormányzati alapból sikeresen pályázva 1000 lejt kaptak a jelzésfestésre és táblaállításra, a hiányzó részt pedig önkéntes munkával pótolták. A tél miatt maradt mostanra ezen útvonal kijelölésének befejezése, a hegyimentő szolgálat emberei felügyelték, elfogadták a szabványnak megfelelő jelzéseket. Ez a feltétele annak, hogy a turisztikai minisztérium elismerje, mint szakszerűen jelzett turistautat, a nyomvonal felkerüljön honlapjára, ugyanakkor a Várkő csúcsára vezető sárga pont jelzés szerepeljen a továbbiakban kiadásra kerülő turistatérképeken.

„Aranyra” lelhet, ki erre jár

Útra fel hát, Csomafalva loki részétől, az új sípálya irányába. Miután a Somlyó vizét elhagyja a vándor, a Kis-Somlyó mentén haladhat, ahol még Orbán Balázs kis fűrészmalmokat és kásatörőket láthatott. Kis, bár meredek lejtős kitérő vezet a Kőzúgóhoz, melyről a székely utazónál szebben fogalmazni aligha lenne lehetséges: “Fennebb e völgy havasias küllemet ölt, szép fenyvesek-koronázta sziklák tornyosodnak fel, melyek alján az összeszorított patak haragosan tombol sziklamedrében, a Kőzúgónál pedig szép zuhatagot alkotva rohan le. E zuhatag nem annyira nagy esése, mint környezete miatt nem csak meglepően szép, hanem nagyszerűnek mondható. Mindkét oldalán függélyesen felmeredő sziklák emelkednek, melyeknek fenyves-árnyalta alján szirtfokról zobognak le a pataknak habbá tört hullámai, ezredévek türelmével vájt gyönyörü sziklamedenczébe veszve, mely fölé függő pallókat maga a patak elsodort fatörzsekből alkot, keresztül fekteté szirtöble felett azokat, hogy legyen erkély, ahonnan elbámulja a néző vizének szeszélyes játékát, hogy legyen alap, ahonnan gyönyörködjék az ezüst hullámoknak zajongó lerohanásán”.

Változatos növényvilágban, feketekokojza-rengetegek között vezet tovább az utunk a Várkőre, mely bőven ad találgatásra okot: mese-e az, hogy egykoron itt impozáns vár állott, vagy valóság, a tövébe lehullott, megformáltnak tűnő, ám moha lepte kövek bizonyítékai ennek. Bízzuk ennek megítélését az utasra, aki felérve a Várkő csúcsára, a több mint három éve kitett székely zászló tövéből, a messzi távolban látható Kelemennnek is integethet. Az ember itt ha egy percre megáll, meghallhatja a természet üzenetét. Akár arról is, hogy ő most, itt a szikla legtetején találta meg a csomafalviak által oly sokat keresett aranyrögöket. 

Egészségünkre váljék

A visszaút egy meredekebb részen vezet, át a Jajjgatón és a Lohalálában néven ismert dűlőkön, hogy visszaérjünk a Somlyó völgyébe, Csomafalvára. Keresztes Emil hegyimentő, aki a turistaút elkészültét nyomon követte, elmondta: a GPS-mérések alapján 9,6 kilométeres hosszal kell számolni annak, aki e könnyű-közepes túrára indul. Hat órát vesz igénybe, közel 500 méteres szintkülönbséget kell leküzdeni. A hegyimentő felhívja a figyelmet: a Várkő csúcsáról a meredek oldalon mélybe induló drót és dinamikus kötél használata csak szakember felügyelete mellett engedélyezett. Veszélyes lehet a próbálkozás, ne kockáztassa senki épségét.

Jerika köve és a Várkő legendája