Forradalmárok voltak-e a papok 1848-ban?

Forradalmárok voltak-e a papok 1848-ban?

Harc az 1848-as forradalomban. Thar Mór festménye

Fotó: Wikipédia/Than Mór festménye

Bár sok egyházi levéltári irat megsemmisült, és a kommunista történetírás is úgy mutatta be az erdélyi egyházkerületeket és papokat, mint akik inkább forradalomellenesek voltak 1848–49-ben, Tamási Zsolt egyháztörténész 23 évnyi kutatómunkája alapján állítja, nagyon is forradalompártiak voltak az erdélyi papok, felekezettől függetlenül. A témáról tavaly cikkeztünk a Székelyhon napilap Hit-vallás kiadványában.

Szász Cs. Emese

2023. március 12., 19:002023. március 12., 19:00

Azért is nem tudunk sokat a katolikus egyház forradalmi tevékenységéről – mondja Tamási Zsolt történész –, mert az egyház nem dobta oda őket a szabadságharc utáni császári megtorlásnak: az 1849-ben hercegprímássá kinevezett Scitovszky János úgy döntött, hogy azok a papok, akik fegyvert fogtak a szabadságharcban, egyházi bűntettet követtek el, és nem polgári vagy pláne katonai, hanem egyházi bíróságon kell felelniük érte. „Ennek az eredménye pedig az volt, hogy

Idézet
azokat a forradalmár papokat, akiket elkaptak még a fegyverletétel környékén, többnyire kötél általi halálra ítélték,

akiket pedig sikerült az egyházi büntetéssel kivonni a világi bíróságok alól, azok megúszták azzal, hogy két hétig elvonultak egy kolostorba, böjtöltek, imádkoztak, s ezzel levezekelték a forradalmi tevékenységet” – magyarázza a történész.

Rámutat, mivel az osztrák nyomozó hatóságoknak joguk volt betekinteni az egyházi nyomozati anyagokba, sok dokumentumot szó szerint megsemmisítettek, eltüntettek, ezért a végleges osztrák nyomozati anyagban viszonylag kevés pap elítéléséről van szó. Emellett a forradalom századik évfordulója a kommunizmusra esett, és akkor is forradalomellenesnek mutatták be az egyházat: csak nagyon kevés alsó papot, kisebb beosztású káplánt emeltek ki forradalmárként. „Miközben

Idézet
csak Csíkszéken, amikor megérkezett az elfogatóparancs a forradalmi vezetők ellen, az első tizenkét elfogottból nyolc pap volt”

– mondja Tamási Zsolt, hozzátéve, innen is látszik, hogy sokkal aktívabb volt az egyházak szerepe a forradalomban, mint ahogy azt a szakirodalom tudja, csak teljes mértékben hiányzott az adatok feldolgozása.

Lelkesítettek, fegyvert ragadtak

A papoknak azért is volt ilyen fontos szerepük akkoriban, mert amikor a forradalmi lelkesítés bármelyik formájára szükség volt – sorozás, nemzetőrség, honvédség, keresztes hadjárat –, a településeken az egyedüli írástudó, aki tudta ezt a néppel közölni, a pap volt. Jól látszik az is, hogy nem volt mindegy, hogy a pap csak felolvasta szárazon a szöveget, vagy megmagyarázta a híveknek és lelkesítette őket, mert ez megmutatkozott abban, hogy miként vettek részt a forradalomban.

Idézet
Ahol a papnak forradalmi elkötelezettsége volt, azokból a falvakból tömegesen mentek a harcokba, részt vettek a szabadságharcban, ahol azonban a pap nem ezzel foglalkozott, ott a mozgósítás is csekély maradt. De voltak falvak, amelyek egyszerűen pap nélkül maradtak, mert a papok elmentek nemzetőrnek”

– mondja a történész. Hozzáteszi, amikor Haynau kiadta, hogy kiket kell elfogni, számonkérni, bíróság elé állítani, külön kategóriaként szerepeltek az egyháziak, akik a szószékről ezeket a hirdetményeket felolvasták, a forradalomban való részvételre lelkesítettek, akik a trónfosztás után ünnepi szentmiséket celebráltak, akik a prédikációjukban Kossuthot vagy a magyar kormányt dicsőítették, vagy akik „elfelejtettek misét mondani Ferencz József születésnapján”. Nyugat-Magyarországon a papok meg is elégelték egy idő után, hogy a szószéket politikai célokra használják, mert egyrészt jöttek az osztrák részről azzal, hogy mit kell kihirdetni, aztán jött a forradalmi kormány is, s adott esetben el is tették láb alól a papot, mert az az osztrákoknak is engedelmeskedett.

Galéria

1848-as egyházi jegyzőkönyv

Fotó: Tamási Zsolt

Tamási Zsolt rámutat, Székelyföldön alapvetően mindenki mozgósított, adatok vannak arról is, hogy az agyagfalvi nemzetgyűlésen is elöl vonult a gyergyói és alcsíki esperes.

Idézet
Gyakorlatilag Székelyföldön a motorja volt a forradalomnak az, amit az egyháziak tettek, felekezettől függetlenül. A rétyi református lelkész volt például, aki megakadályozta, hogy kivigyék a fegyvereket Uzonból.”

Ahol nem érhető tetten forradalmi tevékenység, az Erdélyi Érchegység volt például, ahol az etnikai konfliktusok polgárháborús körülményeket teremtettek, miután Avram Iancuék felfegyverezték a mócokat. Ebben a térségben a papság nem a mozgósításra, hanem a túlélésre játszott, a híveket próbálta menteni. „A forradalmi lelkesítés az elején mindenütt megtörtént,

Idézet
de amikor jönnek az áldozatok, akkor az emberek a túlélésre játszanak, akkor felmerült, hogy az ember jó polgárként vagy jó papként tevékenykedik.

Hogy inkább próbálja visszafogni vagy lelkesíteni a híveket” – hangsúlyozza Tamási, aki szerint a karakteresebb papoknak sikerült is eredményesebben megvédeni híveiket.

Tamási Zsolt 23 éves kutatómunkája alapján állítja, hogy sokkal szorosabb volt az egyházak kapcsolata a forradalommal, mint ahogy azt a szakirodalom állítja, és nem csak az alsópapság részéről.

„A forradalom idején a püspöki körlevelekben is a szabadság, egyenlőség, testvériség jegyében köszöntik a változásokat, leírják, hogy először a kereszténység volt, amelyik ebben a szellemiségben civilizálta az egész világot. Olyan jelzőket használnak, hogy egyértelmű, hogy támogatják az átalakulást. Az más kérdés, hogy az átalakulás első szakaszában még nem merült fel az uralkodó szerepköre az új rendszerben. De hát az elején mindenki úgy gondolta, hogy a Monarchia marad és az uralkodóval együtt kell működni. Kossuth Lajosék sem akartak trónfosztást ’48-ban. Az elején az uralkodóhoz való hűség párhuzamosan történik a forradalmi kormány iránti lojalitás kinyilvánításával. A törés akkor lesz, amikor Ferencz József váltja Ferdinándot, akkor lesz a kérdés, hogy akkor most inkább magyar forradalmi kormány vagy az uralkodó iránti hűség legyen a mérvadó. ’49 elejétől érződik, hogy inkább jobbra vagy balra, de alapvetően inkább a forradalom mellé állnak: vannak püspökök, akiket be is börtönöznek emiatt” – fejti ki a szakember.

Galéria

Egyszerűen kiollózták a jegyzőkönyvekből azokat a részeket, amelyek kompromittálhatták volna a klerikusokat

Fotó: Tamási Zsolt

Radikális változásokat akartak az egyházban is

A székelyföldi alsópapság a mozgósítás mellett elkezdte szervezni az egyházmegyei zsinatot. A katolikus klérusnak azért kellett összeülnie, mert az áprilisi törvények kimondták a vallásfelekezetek egyenlőségét, ezzel megszűnt a katolikus vallás államvallás jellege. A megváltozott helyzetben kellett volna az egyháznak is egy megújulási folyamaton átmennie.

Az államról levált egyház nemzeti zsinaton kívánta kidolgozni az érdekvédelem formáit, de addig is, amíg a felsőpapság megtartja a nemzeti zsinatot, előkészületként az erdélyi megyés püspök meghirdette az egyházmegyei zsinatot.

„Jellemző módon mindenütt nagyon radikális javaslatok jöttek a zsinatra vonatkozóan, a papság úgy gondolta, hogy ha váltunk, akkor váltsunk radikálisan: anyanyelvi liturgiát szerettek volna, világi ruha használatát, vagyis hogy civilben is ki tudjanak menni, de sok helyen megjelenik a nőtlenség eltörlése is. Itt nem feltétlenül arról van szó, hogy ki akartak rúgni a papok a hámból, hanem van egy ilyen demokratizáló törekvés, hogy nagyobb rálátásuk legyen mindenre, hogy miként neveznek ki egy esperest, hogyan választódik meg a püspök, kik lesznek annak közvetlen munkatársai, nyugdíjalapot akarnak.

Idézet
Nagyon sok olyan javaslat van, ami reális lelkipásztori tapasztalatból származik, és jó száz év múlva kezd ténylegesen is érvénybe lépni. Nem lázadó hangulat ez, csak mindenki úgy érzi, hogy most lehetőség van valamit tenni”

– magyarázza a történész.

Galéria

Zsillettel kivágott részletek. Bizonyíték lett volna

Fotó: Tamási Zsolt

Tamási Zsolt kiemel egy egészen érdekes egyházi sajátosságot is: az egyházmegyei zsinat utólagos megítélésében fontos szerepe volt annak, hogy utólag Róma minden 1848-as zsinati javaslatot elutasított Horváth Mihály 1849-re tervezett nemzeti zsinati terve miatt.

Horváth Mihály kinevezett csanádi püspök, aki Kossuth kormányában vallás- és közoktatási miniszter volt, 1849 augusztusára nemzeti közgyűlést hirdetett meg, hogy kimondják a magyar katolikus egyház teljes függetlenségét.

„Szinte egy anglikán reformot kezdeményezett, össze is hívott egy közgyűlést, amelyiknek ez lett volna a célja többek közt. S amikor ez a szervezkedés elkezdődött, a nuncius jelentette, hogy mi volt Magyarországon, mire a pápa állítólag azt mondta, hogy »boldogabb időkre« kell halasztani a zsinatokat, s az 1870-es évekig nem is lehetett zsinatot tartani, mert Róma ezt az anglikán szakadáshoz hasonlónak minősítve egyértelműen elítélte mindazt, ami hozzájárulhatott volna ehhez a zsinathoz.”

„Kiollózott” önvédelem

A megtorlásokkal kapcsolatban Tamási Zsolt hangsúlyozza:

az 1848–49-es forradalom leverését követően a katolikus egyházvezetés önvédelemből igyekezett minimalizálni a papság aktív részvételét, hogy a számonkérés alól őket mentesíthesse.

De azt tudni lehet, hogy a Magyar Honvédségben a szabadságharc idején száz tábori lelkész volt, de emellett hatszáznál is több fegyvert fogó papnövendékről vagy már felszentelt papról tudnak. Az osztrák politikusok nehezményezték is, hogy az udvarhoz legtöbb szállal kötődő katolikus egyháziak tömegesen vállaltak szerepet a szabadságharcban. Tamási Zsolt szerint a szabadságharc leverése után azoknál, akiket első körben elfogtak, nehéz volt megakadályozni a szigorú büntetést, de aztán fokozatosan módosultak a büntetések Erdély esetében.

Először kötél általi halálra ítéltek sok papot, amit aztán átalakítottak életfogytig tartó, nehéz vasban töltött sáncfogságra, aztán lett belőle 15 év sáncfogság, majd az ötvenes években elkezdődtek az amnesztiák, és kezdték szabadon engedni őket.

„A magyarországi papok rosszabbul jártak, ott Haynau irányította a megtorlásokat, akit a magyar történelem véres kezű hóhérként emleget, ott voltak kivégzések is. Nálunk kivégzés nem volt, egy haláleset volt, Andrássy Antal, aki attól tartva, hogy halálra fogják ítélni, mert annyira mélyen benne volt a forradalmi szervezkedésben, öngyilkosságba menekült. De

Idézet
az egyháziak egyötödét tették ki a teljes megtorlásban érintett személyeknek. Ez is mutatja, mennyire benne volt az egyház”

– hangsúlyozza Tamási. A történész rámutat, az egész 48-as egyházi szerepvállalást azért olyan nehéz kutatni, mert az egyházi vizsgálatokon, amit lehetett, eltüntettek, mielőtt még az osztrákok látták volna. Vaskos iktatókönyvekből hiányoznak akár teljes részek is. „A legsajátosabb megoldást a csanádi egyházmegye találta ki:

Idézet
egyszerűen kiollózták a jegyzőkönyvekből azokat a részeket, amelyek kompromittálhatták volna a klerikusokat. De van, ahol zsilettel csak bizonyos oldalrészeket vágtak ki, amelyek terhelők lettek volna az egyházi személyekre nézve”

– mutat rá az egyháztörténész.

Galéria

A világosi fegyverletétel festményen. Ezután jöttek az elfogatóparancsok az egyháziak ellen is

Fotó: Forrás: Wikipedia

Hasonló megoldás volt, hogy a legtöbb egyházmegyei levéltárban alig maradt irat a világi hatóságokkal folytatott levelezésből, mivel a forradalmi kormánnyal fennállt kapcsolat nyomait lehetőleg eltüntették, a császári hatóságokkal fenntartott kapcsolatról pedig nem volt érdemi megőrizni való.

Székelyhon retró
A hétvégenként jelentkező Székelyhon retró rovatunkban olyan anyagokat közlünk, amelyek eddig kizárólag a Székelyhon napilap mellékleteiben jelentek meg. Most azonban fontosnak tartjuk, hogy azok közül néhányat online is megosszunk olvasóinkkal.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 25., csütörtök

Családi háznál járt a medve Nyikómalomfalván

Ismét lakott területre merészkedett egy medve, ezúttal a Farkaslaka községi Nyikómalomfalván, szerdán este 11 óra körül – tájékoztat a Hargita megyei tűzoltóság.

Családi háznál járt a medve Nyikómalomfalván
Családi háznál járt a medve Nyikómalomfalván
2024. április 25., csütörtök

Családi háznál járt a medve Nyikómalomfalván

2024. április 25., csütörtök

Ez közel volt: épphogy megúszták a komolyabb fagykárt a gyümölcsösök

A nyári meleget kisöprő hidegfront próbára tette az idejekorán virágzó gyümölcsfákat, de úgy tűnik, komolyabb fagykárok elszenvedése nélkül túlvészelték az elmúlt napokban tapasztalt erős áprilisi lehűlést. A veszély még nem múlt el teljesen.

Ez közel volt: épphogy megúszták a komolyabb fagykárt a gyümölcsösök
2024. április 24., szerda

Már nem tudják elkölteni a törvénytelenül szerzett rengeteg pénzt az orvhalászok

Tizennégy házkutatást tartottak szerdán a Maros megyei rendőrök Marosvásárhelyen, Marosludason, Mezőceked és Mezőzáh községekben a marosludasi ügyészség koordinálásával orvhalászat ügyében.

Már nem tudják elkölteni a törvénytelenül szerzett rengeteg pénzt az orvhalászok
2024. április 24., szerda

A tudomány érdekes oldalát hozta el ismét a Heuréka program Székelyudvarhelyre

Hetedik alkalommal is megmutatták a diákoknak, hogy a tudomány igen is menő a Heuréka 7.0 nevet viselő program záróeseményén szerdán, melynek célja az élményközpontú tanulás, és hogy az iskoláskorúak megszeressék a tudományokat, illetve művészeteket.

A tudomány érdekes oldalát hozta el ismét a Heuréka program Székelyudvarhelyre
2024. április 24., szerda

Tizenkét megye diákjai mérettetnek meg az országos hittanolimpián

A kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Házban szerda este lezajlott nyitóünnepséggel kezdetét vette a hatodik alkalommal megszervezett Országos Magyar Nyelvű Római Katolikus Hittanolimpia, amelyen 12 megye 156 diákja méri össze tudását.

Tizenkét megye diákjai mérettetnek meg az országos hittanolimpián
2024. április 24., szerda

Egyelőre kevés embert, de annál több kutyát csíptek meg a kullancsok

Csak idő kérdése, hogy „berúgja az ajtót” a kullancsszezon – vélik a szakemberek, akik szerint nem érdemes elbagatellizálni ennek a kis vérszívó csípésének a következményeit, hiszen az állatok akár könnyen bele is hallhatnak egy-egy csípés szövődményeibe.

Egyelőre kevés embert, de annál több kutyát csíptek meg a kullancsok
2024. április 24., szerda

Csíktaploca százéves lakóját köszöntötték

A századik születésnapját ünneplő Tompos Erzsébetet köszöntötték szerda délután a csíktaplocai plébániatemplomban – derül ki Korodi Attila, Csíkszereda polgármesterének Facebook-bejegyzéséből.

Csíktaploca százéves lakóját köszöntötték
2024. április 24., szerda

A stílus maga a jelölt, avagy önkéntes népvezérek viszonyulása az anyanyelvhez

A baj akkor kezdődik, amikor valaki önként, amolyan hályogkovács-módra közszereplést vállal, és a közösségi oldalán (hol máshol?) kiütköző stílusából az anyanyelve iránti ijesztő igénytelenség köszön vissza.

A stílus maga a jelölt, avagy önkéntes népvezérek viszonyulása az anyanyelvhez
2024. április 24., szerda

A szakmai rendezvény, ahol az egyetemi hallgatók bemutathatják, hogy milyen projekteken, kutatásokon dolgoztak

Elkezdődött Marosvásárhelyen a 31. Tudományos Diákköri Konferencia (TDK), ahol a magyar egyetemi hallgatók anyanyelvükön mutathatják be tudományos dolgozataikat. Az április 24-től 27-ig tartó rendezvénynek idén is a Kultúrpalota a fő helyszíne.

A szakmai rendezvény, ahol az egyetemi hallgatók bemutathatják, hogy milyen projekteken, kutatásokon dolgoztak
2024. április 24., szerda

Aszfaltozni fognak a csíkszeredai piacnál

Elkezdődik a csíkszeredai piac belső udvarának aszfaltozása hétfőn – tájékoztat Facebook-oldalán Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere.

Aszfaltozni fognak a csíkszeredai piacnál
Aszfaltozni fognak a csíkszeredai piacnál
2024. április 24., szerda

Aszfaltozni fognak a csíkszeredai piacnál

Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik,
rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik, rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!