Forradalmárok voltak-e a papok 1848-ban?
Harc az 1848-as forradalomban. Thar Mór festménye
Fotó: Wikipédia/Than Mór festménye
Bár sok egyházi levéltári irat megsemmisült, és a kommunista történetírás is úgy mutatta be az erdélyi egyházkerületeket és papokat, mint akik inkább forradalomellenesek voltak 1848–49-ben, Tamási Zsolt egyháztörténész 23 évnyi kutatómunkája alapján állítja, nagyon is forradalompártiak voltak az erdélyi papok, felekezettől függetlenül. A témáról tavaly cikkeztünk a Székelyhon napilap Hit-vallás kiadványában.
Szász Cs. Emese
2023. március 12., 19:002023. március 12., 19:00
Azért is nem tudunk sokat a katolikus egyház forradalmi tevékenységéről – mondja Tamási Zsolt történész –, mert az egyház nem dobta oda őket a szabadságharc utáni császári megtorlásnak: az 1849-ben hercegprímássá kinevezett Scitovszky János úgy döntött, hogy azok a papok, akik fegyvert fogtak a szabadságharcban, egyházi bűntettet követtek el, és nem polgári vagy pláne katonai, hanem egyházi bíróságon kell felelniük érte. „Ennek az eredménye pedig az volt, hogy
akiket pedig sikerült az egyházi büntetéssel kivonni a világi bíróságok alól, azok megúszták azzal, hogy két hétig elvonultak egy kolostorba, böjtöltek, imádkoztak, s ezzel levezekelték a forradalmi tevékenységet” – magyarázza a történész.
Rámutat, mivel az osztrák nyomozó hatóságoknak joguk volt betekinteni az egyházi nyomozati anyagokba, sok dokumentumot szó szerint megsemmisítettek, eltüntettek, ezért a végleges osztrák nyomozati anyagban viszonylag kevés pap elítéléséről van szó. Emellett a forradalom századik évfordulója a kommunizmusra esett, és akkor is forradalomellenesnek mutatták be az egyházat: csak nagyon kevés alsó papot, kisebb beosztású káplánt emeltek ki forradalmárként. „Miközben
– mondja Tamási Zsolt, hozzátéve, innen is látszik, hogy sokkal aktívabb volt az egyházak szerepe a forradalomban, mint ahogy azt a szakirodalom tudja, csak teljes mértékben hiányzott az adatok feldolgozása.
Lelkesítettek, fegyvert ragadtak
A papoknak azért is volt ilyen fontos szerepük akkoriban, mert amikor a forradalmi lelkesítés bármelyik formájára szükség volt – sorozás, nemzetőrség, honvédség, keresztes hadjárat –, a településeken az egyedüli írástudó, aki tudta ezt a néppel közölni, a pap volt. Jól látszik az is, hogy nem volt mindegy, hogy a pap csak felolvasta szárazon a szöveget, vagy megmagyarázta a híveknek és lelkesítette őket, mert ez megmutatkozott abban, hogy miként vettek részt a forradalomban.
– mondja a történész. Hozzáteszi, amikor Haynau kiadta, hogy kiket kell elfogni, számonkérni, bíróság elé állítani, külön kategóriaként szerepeltek az egyháziak, akik a szószékről ezeket a hirdetményeket felolvasták, a forradalomban való részvételre lelkesítettek, akik a trónfosztás után ünnepi szentmiséket celebráltak, akik a prédikációjukban Kossuthot vagy a magyar kormányt dicsőítették, vagy akik „elfelejtettek misét mondani Ferencz József születésnapján”. Nyugat-Magyarországon a papok meg is elégelték egy idő után, hogy a szószéket politikai célokra használják, mert egyrészt jöttek az osztrák részről azzal, hogy mit kell kihirdetni, aztán jött a forradalmi kormány is, s adott esetben el is tették láb alól a papot, mert az az osztrákoknak is engedelmeskedett.
1848-as egyházi jegyzőkönyv
Fotó: Tamási Zsolt
Tamási Zsolt rámutat, Székelyföldön alapvetően mindenki mozgósított, adatok vannak arról is, hogy az agyagfalvi nemzetgyűlésen is elöl vonult a gyergyói és alcsíki esperes.
Ahol nem érhető tetten forradalmi tevékenység, az Erdélyi Érchegység volt például, ahol az etnikai konfliktusok polgárháborús körülményeket teremtettek, miután Avram Iancuék felfegyverezték a mócokat. Ebben a térségben a papság nem a mozgósításra, hanem a túlélésre játszott, a híveket próbálta menteni. „A forradalmi lelkesítés az elején mindenütt megtörtént,
Hogy inkább próbálja visszafogni vagy lelkesíteni a híveket” – hangsúlyozza Tamási, aki szerint a karakteresebb papoknak sikerült is eredményesebben megvédeni híveiket.
„A forradalom idején a püspöki körlevelekben is a szabadság, egyenlőség, testvériség jegyében köszöntik a változásokat, leírják, hogy először a kereszténység volt, amelyik ebben a szellemiségben civilizálta az egész világot. Olyan jelzőket használnak, hogy egyértelmű, hogy támogatják az átalakulást. Az más kérdés, hogy az átalakulás első szakaszában még nem merült fel az uralkodó szerepköre az új rendszerben. De hát az elején mindenki úgy gondolta, hogy a Monarchia marad és az uralkodóval együtt kell működni. Kossuth Lajosék sem akartak trónfosztást ’48-ban. Az elején az uralkodóhoz való hűség párhuzamosan történik a forradalmi kormány iránti lojalitás kinyilvánításával. A törés akkor lesz, amikor Ferencz József váltja Ferdinándot, akkor lesz a kérdés, hogy akkor most inkább magyar forradalmi kormány vagy az uralkodó iránti hűség legyen a mérvadó. ’49 elejétől érződik, hogy inkább jobbra vagy balra, de alapvetően inkább a forradalom mellé állnak: vannak püspökök, akiket be is börtönöznek emiatt” – fejti ki a szakember.
Egyszerűen kiollózták a jegyzőkönyvekből azokat a részeket, amelyek kompromittálhatták volna a klerikusokat
Fotó: Tamási Zsolt
Radikális változásokat akartak az egyházban is
A székelyföldi alsópapság a mozgósítás mellett elkezdte szervezni az egyházmegyei zsinatot. A katolikus klérusnak azért kellett összeülnie, mert az áprilisi törvények kimondták a vallásfelekezetek egyenlőségét, ezzel megszűnt a katolikus vallás államvallás jellege. A megváltozott helyzetben kellett volna az egyháznak is egy megújulási folyamaton átmennie.
„Jellemző módon mindenütt nagyon radikális javaslatok jöttek a zsinatra vonatkozóan, a papság úgy gondolta, hogy ha váltunk, akkor váltsunk radikálisan: anyanyelvi liturgiát szerettek volna, világi ruha használatát, vagyis hogy civilben is ki tudjanak menni, de sok helyen megjelenik a nőtlenség eltörlése is. Itt nem feltétlenül arról van szó, hogy ki akartak rúgni a papok a hámból, hanem van egy ilyen demokratizáló törekvés, hogy nagyobb rálátásuk legyen mindenre, hogy miként neveznek ki egy esperest, hogyan választódik meg a püspök, kik lesznek annak közvetlen munkatársai, nyugdíjalapot akarnak.
– magyarázza a történész.
Zsillettel kivágott részletek. Bizonyíték lett volna
Fotó: Tamási Zsolt
Tamási Zsolt kiemel egy egészen érdekes egyházi sajátosságot is: az egyházmegyei zsinat utólagos megítélésében fontos szerepe volt annak, hogy utólag Róma minden 1848-as zsinati javaslatot elutasított Horváth Mihály 1849-re tervezett nemzeti zsinati terve miatt.
„Szinte egy anglikán reformot kezdeményezett, össze is hívott egy közgyűlést, amelyiknek ez lett volna a célja többek közt. S amikor ez a szervezkedés elkezdődött, a nuncius jelentette, hogy mi volt Magyarországon, mire a pápa állítólag azt mondta, hogy »boldogabb időkre« kell halasztani a zsinatokat, s az 1870-es évekig nem is lehetett zsinatot tartani, mert Róma ezt az anglikán szakadáshoz hasonlónak minősítve egyértelműen elítélte mindazt, ami hozzájárulhatott volna ehhez a zsinathoz.”
„Kiollózott” önvédelem
A megtorlásokkal kapcsolatban Tamási Zsolt hangsúlyozza:
De azt tudni lehet, hogy a Magyar Honvédségben a szabadságharc idején száz tábori lelkész volt, de emellett hatszáznál is több fegyvert fogó papnövendékről vagy már felszentelt papról tudnak. Az osztrák politikusok nehezményezték is, hogy az udvarhoz legtöbb szállal kötődő katolikus egyháziak tömegesen vállaltak szerepet a szabadságharcban. Tamási Zsolt szerint a szabadságharc leverése után azoknál, akiket első körben elfogtak, nehéz volt megakadályozni a szigorú büntetést, de aztán fokozatosan módosultak a büntetések Erdély esetében.
„A magyarországi papok rosszabbul jártak, ott Haynau irányította a megtorlásokat, akit a magyar történelem véres kezű hóhérként emleget, ott voltak kivégzések is. Nálunk kivégzés nem volt, egy haláleset volt, Andrássy Antal, aki attól tartva, hogy halálra fogják ítélni, mert annyira mélyen benne volt a forradalmi szervezkedésben, öngyilkosságba menekült. De
– hangsúlyozza Tamási. A történész rámutat, az egész 48-as egyházi szerepvállalást azért olyan nehéz kutatni, mert az egyházi vizsgálatokon, amit lehetett, eltüntettek, mielőtt még az osztrákok látták volna. Vaskos iktatókönyvekből hiányoznak akár teljes részek is. „A legsajátosabb megoldást a csanádi egyházmegye találta ki:
– mutat rá az egyháztörténész.
A világosi fegyverletétel festményen. Ezután jöttek az elfogatóparancsok az egyháziak ellen is
Fotó: Forrás: Wikipedia
Hasonló megoldás volt, hogy a legtöbb egyházmegyei levéltárban alig maradt irat a világi hatóságokkal folytatott levelezésből, mivel a forradalmi kormánnyal fennállt kapcsolat nyomait lehetőleg eltüntették, a császári hatóságokkal fenntartott kapcsolatról pedig nem volt érdemi megőrizni való.
Székelyhon retró
A hétvégenként jelentkező Székelyhon retró rovatunkban olyan anyagokat közlünk, amelyek eddig kizárólag a Székelyhon napilap mellékleteiben jelentek meg. Most azonban fontosnak tartjuk, hogy azok közül néhányat online is megosszunk olvasóinkkal.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Egy évvel később ugyan, de elkezdődhetett az erdőszentgyörgyi tanuszoda építése
Méretes fúró jelzi Erdőszentgyörgyön, hogy nekifogtak a tanuszoda építésének. A munkálatok egy éves késéssel kezdődtek, mert a kivitelező csak újabb fúrások és talajvizsgálat után fogott neki az építkezésnek.
Egy évvel később ugyan, de elkezdődhetett az erdőszentgyörgyi tanuszoda építése
Büntetés több mint 15 millió lejre, s úgyis megtörténik a baj: frontális ütközés a zsúfolt útszakaszon
A belügyi szervek 4113 bűncselekményt állapítottak meg a december elsejei hosszú hétvégén és több mint 36 800 bírságot róttak ki, összesen mintegy 15 millió lej értékben – közölte hétfőn a belügyminisztérium szóvivője.
Fagyos reggel köszöntött Székelyföldre
Fagypont alá süllyedt a hőmérséklet Székelyföld-szerte az elmúlt éjszaka, de országszerte is csak alig néhány helyen nem volt mínusz tartományban a hőmérők higanyszála keddre virradóan.
Fagyos reggel köszöntött Székelyföldre
Két tucat jogsit vontak be a hosszú hétvégén Háromszéken
Több mint ötszáz rendőr teljesített szolgálatot a hosszú hétvégén a közrend biztosítása, valamint a közutak biztonságának növelése érdekében Háromszéken – közölte a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság.
Két tucat jogsit vontak be a hosszú hétvégén Háromszéken
Bár rövidebb lesz idén a gyergyószentmiklósi városnap, a búcsús szentmise és a dísztanácsülés nem maradnak el
Idén a korábbi évekhez képest szerényebben lesz Gyergyószentmiklós városünnepe. Az önkormányzat a kormány megszorító intézkedéseire hivatkozva egynaposra szűkítette a programot.
Csak Hargita megyében több mint hétezer roma él a „no-go” övezetekben és hipergettókban
Hargita megyében negyvenhárom úgynevezett „no-go”, azaz tiltott övezetet, köztük harminckét meglehetősen leromlott állapotú, leszegényedett, megbélyegzett hipergettót azonosítottak a romák társadalmi befogadására vonatkozó stratégia kidolgozása során.
Csak Hargita megyében több mint hétezer roma él a „no-go” övezetekben és hipergettókban
Iskolafelújítás Székelykeresztúron: amit idén megtehetsz, ne halaszd jövőre
Mintegy 15 millió lej értékű épület-helyreállítás van folyamatban a több mint százéves székelykeresztúri Zeyk Domokos Iskolaközpontban, ahol párhuzamosan zajlanak a kinti és benti munkálatok. A cél az, hogy év végéig felhasználják az EU-s támogatást.
Iskolafelújítás Székelykeresztúron: amit idén megtehetsz, ne halaszd jövőre
Egy doboznyi szeretet a rászorulóknak
Egy doboznyi szeretet címmel szervez karácsonyi adománygyűjtést a kézdivásárhelyi Benedek Elek óvoda és az RMDSZ helyi szervezete. A kezdeményezők a rászoruló családok ünnepét szeretnék szebbé varázsolni.
Egy doboznyi szeretet a rászorulóknak
Nagyobb a félsz, mint a mersz – Háromszéken egyetlen gasztropont működik
Az Országos Hegyvidéki Ügynökség és az Agrosic Közösségek Közötti Társulás szervezésében március óta zajlanak a gasztropontok létrehozásában érdekelt személyeket célzó ingyenes képzések Háromszéken, többnyire reménykeltő érdeklődés mellett.
Nagyobb a félsz, mint a mersz – Háromszéken egyetlen gasztropont működik
Raktárhelynél csaptak fel a lángok Hétbükkön
Zöldhulladékot tároltak egy raktározóhelyen Hétbükkön, ahol hétfőn délután csaptak fel a lángok – közölte a Maros megyei tűzoltóság, amelynek szászrégeni egysége jelenleg is a tűz megfékezésén dolgozik.
Raktárhelynél csaptak fel a lángok Hétbükkön
Látogatottsági adatokMédiatér
- Médiatér
- Székely Sport
- Liget
- Krónika Online
- Erdélyi Napló
- Főtér
- Nőileg
- Rádió GaGa
- Jóállás
- Transversum
Médiatér alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!