
A Héjja-házban őrzik a falu múltját
Fotó: Tuchiluș Alex
Ünnepi műsorral nyitották meg a gelencei emlékházat szombaton. A faluközösség apraját-nagyját megmozgató rendezvényen történelmi visszatekintéssel, néptáncelőadással és gyermekfoglalkozásokkal avatták fel az újonnan berendezett Héjja-házat és udvarát, ahol a jövőben skanzent alakítanak ki.
2024. május 11., 18:192024. május 11., 18:19
A megnyitón Dimény-Haszmann Orsolya, a csernátoni Haszmann Pál Múzeum muzeológusa a hagyományőrzés fontosságáról beszélt, arról biztosítva a községházát, hogy
Dimény-Haszmann Orsolya muzeológus köszöntötte a résztvevőket
Fotó: Tuchiluș Alex
Héjja István házáról, az udvaron még fennálló épületekről ugyanis határozott terve van a falu önkormányzatának:
Héjja István unokája nagyapja örökségéről emlékezett meg, aki két évszázaddal ezelőtt, 1878-ban született Székelypetőfalván. Jegyzői vizsgáját 1901-ben kitüntetéssel szerezte meg, 1904-től Gelence rendszeresített segédjegyzője volt. Később
Népviseletben tisztelegtek a falu asszonyai
Fotó: Tuchiluș Alex
Héjja István 1969 júniusában hunyt el, emlékét családja őrzi, házával azonban a fiatalabb generációk is megismerhetik a jegyző, de a falu múltját is.
– fogalmazott a nyitóünnepségen Héjja Gyula, István unokája.
A néhai jegyző bútoraival rendezték be a szobákat
Fotó: Tuchiluș Alex
A házat eredeti bútorzattal rendezték be, fényképekkel és iratokkal, Héjja István életét bemutató és családfáját megrajzoló táblákkal, egy termet pedig kifejezetten a falu jeles szülöttjeinek áldoztak.
„Az, amit itt most elkezdtünk, csak egy kis része az egésznek. Szeretnénk létrehozni egy találkozóteret, a telek végén a Nemere gattert (keretfűrészt) állítanánk ki, és bízunk benne, hogy ezt működőképes állapotba is hozzuk.
– vázolta fel az élő falumúzeum terveit Ilyés Botond polgármester.
A régmúltat idézi a beltér
Fotó: Tuchiluș Alex
A községvezető még tavaly jelentette be, hogy sikerült megegyezni Héjja István örököseivel, az önkormányzat így megvásárolta a telket a rajta levő épületekkel együtt. Már akkor jelezte, hogy skanzent létesítenének a területen, ahol Gelence hagyományos szakmáit, főképpen a fafeldolgozást mutatnák be.
Két órára felfüggesztik tevékenységüket csütörtökön az ország igazságügyi orvosszakértői és a törvényszéki orvostani szolgálatok munkatársai. A tiltakozó akcióhoz a Hargita Megyei Törvényszéki Orvostani Szolgálat is csatlakozik.
A képviselőház szerdai ülésén döntő házként elfogadta az alapélelmiszerek árréskorlátozását december 31-éig meghosszabbító jogszabálytervezetet.
A TAROM légitársaság adóssága megközelíti a 930 millió lejt és 105 millió lejjel meghaladja a teljes vagyonát, a tavalyi évet pedig 186 millió lejes veszteséggel zárta.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szerdán az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország 14 megyéjében.
Erősödött szerdán a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,42 banival (0,08 százalékkal) 5,2344 lejre csökkent a keddi 5,2386 lejről.
A kiskérődző-pestis miatt nem lehet Maros megyéből az uniós országokba exportálni a bárány- és juhhúst, nem lehet a megyéből kivinni az állatokat, és az áthaladó állatszállítókat is le kell fertőtleníteni. Ez utóbbit a rendőrség ellenőrzi.
Az Európai Unióban 2025-ben 0,1 százalékponttal, 6 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán.
Idén áprilisban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, a halálozások száma az 1,8-szorosa volt az élve születésekének.
A Zsögödben észlelt medvékről is szó esett a csíkszeredai önkormányzati képviselők rendkívüli ülésén szerdán, a tanácsosok egy digitális fejlesztési projekt és a Szabadság téri tömbházak hőszigetelésének aktualizált költségvetését is jóváhagyták.
szóljon hozzá!