
A Héjja-házban őrzik a falu múltját
Fotó: Tuchiluș Alex
Ünnepi műsorral nyitották meg a gelencei emlékházat szombaton. A faluközösség apraját-nagyját megmozgató rendezvényen történelmi visszatekintéssel, néptáncelőadással és gyermekfoglalkozásokkal avatták fel az újonnan berendezett Héjja-házat és udvarát, ahol a jövőben skanzent alakítanak ki.
2024. május 11., 18:192024. május 11., 18:19
A megnyitón Dimény-Haszmann Orsolya, a csernátoni Haszmann Pál Múzeum muzeológusa a hagyományőrzés fontosságáról beszélt, arról biztosítva a községházát, hogy
Dimény-Haszmann Orsolya muzeológus köszöntötte a résztvevőket
Fotó: Tuchiluș Alex
Héjja István házáról, az udvaron még fennálló épületekről ugyanis határozott terve van a falu önkormányzatának:
Héjja István unokája nagyapja örökségéről emlékezett meg, aki két évszázaddal ezelőtt, 1878-ban született Székelypetőfalván. Jegyzői vizsgáját 1901-ben kitüntetéssel szerezte meg, 1904-től Gelence rendszeresített segédjegyzője volt. Később
Népviseletben tisztelegtek a falu asszonyai
Fotó: Tuchiluș Alex
Héjja István 1969 júniusában hunyt el, emlékét családja őrzi, házával azonban a fiatalabb generációk is megismerhetik a jegyző, de a falu múltját is.
– fogalmazott a nyitóünnepségen Héjja Gyula, István unokája.
A néhai jegyző bútoraival rendezték be a szobákat
Fotó: Tuchiluș Alex
A házat eredeti bútorzattal rendezték be, fényképekkel és iratokkal, Héjja István életét bemutató és családfáját megrajzoló táblákkal, egy termet pedig kifejezetten a falu jeles szülöttjeinek áldoztak.
„Az, amit itt most elkezdtünk, csak egy kis része az egésznek. Szeretnénk létrehozni egy találkozóteret, a telek végén a Nemere gattert (keretfűrészt) állítanánk ki, és bízunk benne, hogy ezt működőképes állapotba is hozzuk.
– vázolta fel az élő falumúzeum terveit Ilyés Botond polgármester.
A régmúltat idézi a beltér
Fotó: Tuchiluș Alex
A községvezető még tavaly jelentette be, hogy sikerült megegyezni Héjja István örököseivel, az önkormányzat így megvásárolta a telket a rajta levő épületekkel együtt. Már akkor jelezte, hogy skanzent létesítenének a területen, ahol Gelence hagyományos szakmáit, főképpen a fafeldolgozást mutatnák be.
Százmillió lej értékű projekt zárult le Hargita megyében, amelynek keretében 83 oktatási intézmény több mint 220 egységének mintegy 1500 tanterme és oktatási tere gazdagodott korszerű felszerelésekkel.
Lemondott tisztségéről Elena Micicoi Temes megyei prefektus, miután péntek reggel házkutatást tartott a lakásán az Európai Ügyészség. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) politikusa a Facebook-oldalán jelentette be a lemondását.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Támogatásban részesül több Hargita, Maros és Kovászna megyei színház, néptáncegyüttes és kulturális intézmény a kormány döntése nyomán, amely az önkormányzati fenntartású előadó-művészeti intézmények működését segíti.
Erősödött pénteken a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,37 banival (0,07 százalékkal) 5,2353 lejre csökkent a csütörtöki 5,2390 lejről.
Tavaly a legalább tíz embert foglalkoztató európai uniós vállalkozások közel kétharmada (63,6 százaléka) használt valamilyen közösségi oldalt; Románia a sereghajtók közé tartozik e tekintetben.
Több mint háromszáz éves tölgy terebélyesedik a székelyudvarhelyi szovjet síremlék közelében, amely a város legidősebb élő fájának számít. Szakemberek vizsgálatokat végeznek, majd tervet dolgoznak ki a fa életének meghosszabbítására.
Megnyílt pénteken a forgalom előtt a Transzfogarasi út Piscul Negru és Bilea-vizesés közötti szakasza – jelentette be a brassói regionális útigazgatóság szóvivője, Elekes Róbert. A magashegyi úton 7 és 21 óra között lehet közlekedni.
A bukaresti ügyészség pénteken 60 napra hatósági felügyelet alá helyezte Makaveli néven ismert Alexandru Zidarut.
szóljon hozzá!