
A Héjja-házban őrzik a falu múltját
Fotó: Tuchiluș Alex
Ünnepi műsorral nyitották meg a gelencei emlékházat szombaton. A faluközösség apraját-nagyját megmozgató rendezvényen történelmi visszatekintéssel, néptáncelőadással és gyermekfoglalkozásokkal avatták fel az újonnan berendezett Héjja-házat és udvarát, ahol a jövőben skanzent alakítanak ki.
2024. május 11., 18:192024. május 11., 18:19
A megnyitón Dimény-Haszmann Orsolya, a csernátoni Haszmann Pál Múzeum muzeológusa a hagyományőrzés fontosságáról beszélt, arról biztosítva a községházát, hogy
Dimény-Haszmann Orsolya muzeológus köszöntötte a résztvevőket
Fotó: Tuchiluș Alex
Héjja István házáról, az udvaron még fennálló épületekről ugyanis határozott terve van a falu önkormányzatának:
Héjja István unokája nagyapja örökségéről emlékezett meg, aki két évszázaddal ezelőtt, 1878-ban született Székelypetőfalván. Jegyzői vizsgáját 1901-ben kitüntetéssel szerezte meg, 1904-től Gelence rendszeresített segédjegyzője volt. Később
Népviseletben tisztelegtek a falu asszonyai
Fotó: Tuchiluș Alex
Héjja István 1969 júniusában hunyt el, emlékét családja őrzi, házával azonban a fiatalabb generációk is megismerhetik a jegyző, de a falu múltját is.
– fogalmazott a nyitóünnepségen Héjja Gyula, István unokája.
A néhai jegyző bútoraival rendezték be a szobákat
Fotó: Tuchiluș Alex
A házat eredeti bútorzattal rendezték be, fényképekkel és iratokkal, Héjja István életét bemutató és családfáját megrajzoló táblákkal, egy termet pedig kifejezetten a falu jeles szülöttjeinek áldoztak.
„Az, amit itt most elkezdtünk, csak egy kis része az egésznek. Szeretnénk létrehozni egy találkozóteret, a telek végén a Nemere gattert (keretfűrészt) állítanánk ki, és bízunk benne, hogy ezt működőképes állapotba is hozzuk.
– vázolta fel az élő falumúzeum terveit Ilyés Botond polgármester.
A régmúltat idézi a beltér
Fotó: Tuchiluș Alex
A községvezető még tavaly jelentette be, hogy sikerült megegyezni Héjja István örököseivel, az önkormányzat így megvásárolta a telket a rajta levő épületekkel együtt. Már akkor jelezte, hogy skanzent létesítenének a területen, ahol Gelence hagyományos szakmáit, főképpen a fafeldolgozást mutatnák be.
Hosszú restaurálási folyamat után felavatják május 22-én a gyimesbükki Rákóczi-várat. A nép körében Rákóczi-várként ismert erődítmény 2026-tól hivatalosan a Bethlen–Rákóczi-vár nevet viseli.
Jelenleg nincs olyan jogi ok vagy alkotmányos indok, amely megalapozhatná a lemondásomat – írja az MTI az Index hírportálon hétfőn megjelent, Sulyok Tamás köztársasági elnökkel készített interjút szemlézve.
A románok többsége úgy véli, hogy előrehozott választásokra van szükség, és ha jövő vasárnap tartanának parlamenti választásokat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) lenne az első helyen.
Ismét medvék miatt szólt a Ro-Alert több Hargita megyei településen vasárnap este. A vadállatok párzási időszaka miatt gyakrabban találkozhatunk velük.
A SAFE hitelprogramból Romániának jutó források több mint fele az országban marad, a jelenlegi piaci finanszírozásnál jóval kedvezőbb feltételek mellett – jelentette ki vasárnap a Digi24-nek Irineu Darău ügyvivő gazdasági miniszter.
A múlt év végén 28,63 millió aktív bankkártya volt forgalomban Romániában, ami 10,07 százalékos növekedést jelent 2025 júniusához képest – derül ki a Román Nemzeti Bank (BNR) összesítéséből.
Egy évvel a bányakatasztrófa után a parajdi árusok közül sokan már feladták, bezárták a boltokat. De van, aki még kitart.
Lehűlésre számíthatunk az elkövetkező napokban, jövő hét közepéig egy hideg légtömeg határozza meg térségünk időjárását – vetítette előre Elena Mateescu, az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) igazgatója a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva.
Nicușor Dan államfő hétfőn a Cotroceni-palotában konzultál a parlamenti pártokkal az új kormány megalakításáról.
Átfogó közlekedésrendészeti akciókat szerveztek a hétvégén Maros, Kovászna és Hargita megyében. A rendőrök több száz autóst és motorost ellenőriztek, és ittas, valamint kábítószer hatása alatt vezető sofőröket is kiszűrtek a forgalomból.
szóljon hozzá!