
Évente mintegy ezer fővel csökkent Kovászna megye lakossága 2011 és 2021 között. Számszerűleg Sepsiszentgyörgy szenvedte el legnagyobb veszteséget, közel hatezer főt, százalékos arányban viszont Kommandó.
2023. február 02., 18:102023. február 02., 18:10
A 2021-es népszámlás előzetes adatai szerint Kovászna megye lakossága 200 042 főt tett ki tavaly, 10 135 fővel kevesebbet, mint 2011-ben (210 177), ami 4,8 százalékos csökkenést jelent.
Az öt háromszéki város közül egyedül a szinte színromán Bodzaforduló büszkélkedhet – több mint 10 százalékos – gyarapodással, a negyven községnek pedig több mint a harmada (16). Igaz, főként olyan községekben pozitív a mérleg, ahol számottevő roma közösség él (Előpatak, Bölön), vagy amely vonzerővel bír a mellette levő város lakói számára (Árkos).
Kommandó „átvette” Dálnoktól a vezető helyet a legkisebb lélekszámú települések képzeletbeli rangsorában, amit a 184 fős csökkenés idézett elő. A megye legmagasabban fekvő települését a 2021-ből tavalyra halasztott népszámlálás és lakásösszeírás pillanatában 822-en lakták, míg 2011-ben ott 1006 személy szerepelt a nyilvántartásban, Dálnokon pedig 956.
Kommandó 1017 méter tengerszint fölötti magasságban fekszik, végeláthatatlan erdőségek közepette. Neve egykori határőrségi státusából származik, az akkori országhatár közelében – német szóhasználattal – ún. kommandó működött. A 19. század végétől, a hatalmas erdőkitermelések eredményeként kezdett önálló településsé fejlődni, korszerű ipari létesítményeket telepítettek ide: amikor Brassóban még gázzal világítottak, itt már a saját előállítású villanyárammal. 1910-ben közel kétezer lakosa, a két világháború között kaszinója is volt. A mindennapi élet nehézségeit itt nem csak magaslati levegő fokozza, hanem a legközelebbi településtől, Kovásznától való, mintegy 20 kilométeres távolsága is, ráadásul az oda vezető úton, a Tündérvölgytől kezdve sosem volt aszfalt.
Visszatérve Kovászna megye jelenlegi összlakosságához, ebből 102 ezer (50,9%) tartozik a „gyengébbik” nemhez, ugyanakkor 108 ezren (54,1%) élnek falusi környezetben.
de így is a második helyen áll a Közép Fejlesztési Régióban, Szeben megye után. Háromszéken száztíz, 65 évesnél idősebb személy jut minden száz 15 évesnél fiatalabbra, miközben az országos átlag 121,2.
Az összes számba vett közül csak 185,9 ezer személy esetébe sikerült meghatározni az etnikai hovatartozást: 71,8 százalékuk magyarnak vallotta magát, 23 százalékuk románnak, 5,1 százalékuk romának és 0,1 százalékuk egyéb nemzetiségűnek.
A felekezeti hovatartozását illetően 184,7 ezer lakos nyilatkozott, 34,7 százalékuk római katolikusnak, 32,8 százalékuk reformátusnak, 21,6 százalékuk görögkeletinek, 4 százalékuk unitáriusnak, 3,9 százalékuk pünkösdistának, 3 százalékuk pedig más vallásúnak mondta magát. A férfiak közül 44,8 ezren, a nő közül 45,7 ezren élnek házasságban (45,3%), 46,3 ezer férfi és 41,2 ezer nő még nem nősült meg, illetve nem volt férjnél; ők összesen a lakosság 43,7 százalékát teszik ki. Hozzávetőleg 1800 férfi és 9100 nő él özvegyként, ami 5,4 százalékot jelent, és nagyjából ilyen arányban szerepelnek az „elvált” rubrikában is.
Az iskolázottság tekintetében viszonylag jól áll a megye: a lakosság 43,6 százaléka rendelkezik legalább középfokú végzettséggel, 10,6 százaléka pedig felsőfokúval – ez utóbbi mutatóval pedig a 29. helyen szerepel az országos rangsorban. Érdekes adalék, hogy
Munkaképesség szempontjából 82,7 ezer személy számít aktívnak a megyében, a hivatalosan nyilvántartott munkanélküliek száma 4,9 ezer. Ez a két szám, a lakossághoz viszonyítva a 20., illetve a 18. helyhez elegendő a megyék országos rangsorában. Az ún. inaktív lakosság 117,3 ezer főt tesz ki, ennek 17,8 százaléka diák, 21,1 százaléka nyugdíjas, 6,9 százaléka háztartásbeli, a többi egyéb kategóriába esik.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
szóljon hozzá!