„Sorsdöntő év a mostani, mi azt is mondjuk, hogy történelmi időkben kell történelmi választásokon részt vennie közösségünknek”
Fotó: RMDSZ
Székely Kriszta interjúja Csoma Botonddal, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjével.
2024. április 02., 10:002024. április 02., 10:00
– „Együtt győzni fogunk!” – ezzel a mottóval vág neki az RMDSZ az idei választási szuperévnek. Mire utal valójában ezzel?
– Tömören és nagyon pontosan arra, hogy
– Mindannyian tapasztaljuk, hogy Brüsszel messze van, és az elmúlt öt év sem igazán a közeledésről, a bizalom visszaállításáról szólt – különösen itt a végeken. Az emberek csüggedtek, feszültek, hogyan csapódhat ez le június 9-én?
– Sorsdöntő év a mostani, mi azt is mondjuk, hogy történelmi időkben kell történelmi választásokon részt vennie közösségünknek. Történelmi időket élünk, és ezt tapasztalják az emberek.
A koronavírus járvány, az ezt követő gazdasági válság, a háború, majd az ezt követő energiaválság és infláció mind kihatással voltak az emberek biztonságérzetére.
Az aláírásgyűjtés alkalmával többször is alkalmunk volt elbeszélgetni választóinkkal. A tapasztalat az, hogy az emberek, bár nagyon kritikusak az EU-val szemben, nem a szavazástól való távolmaradás, vagy Romániának az EU-ból való kilépése mellett foglalnak állást, és ez egy nagyon jó hír!
– Mennyire sikerült az elmúlt években hallatni hangunkat a brüsszeli politikai színtéren?
– Ki szembesítette volna Klaus Iohannist az Európai Parlamentben a „Jónapot, pészédé!”-történettel, ha nincsenek ott az erdélyi magyarok a strasbourgi plenárison? Vincze Loránt EP-képviselő volt az, aki számonkérte a plénumban Iohannis magyarokat sértő megnyilvánulását. Az elnök persze csak mosolygott, de ez jó alkalom volt arra, hogy az EP is tudomást szerezzen arról, milyen, amikor a hivatalban lévő „européer” államfő, a következményekkel nem számolva kijátssza a magyar kártyát, ha politikai érdekei éppen úgy kívánják.
„A mi több mint egymilliós közösségünk képviselőinek ott a helyük az európai döntéshozásban!”
Fotó: RMDSZ
Ami a Minority Safepack kisebbségvédelmi csomagot illeti, Winkler Gyulának és Vincze Lorántnak sikerült az ügy mellé partnereket találni és a több mint 700 fős Európai Parlamentet meggyőzni arról, hogy a kezdeményezést elfogadja. Ez komoly fegyvertény! Az más kérdés, hogy az Ursula von der Leyen által vezetett Európai Bizottság nem lépett tovább a jogalkotás útján. De nem mondunk le a kisebbségek jogainak európai szintű rendezéséről, a következő öt évben is folytatjuk a munkát!
– Magas román részvételt, és ezzel együtt a rendszerellenes, egyben szélsőségesen nacionalista pártok támogatottságának a növekedését jelzik előre a romániai felmérések (is). Ez mind az önkormányzati, mind az EP-választásokon nagy kockázatot jelent az erdélyi magyar képviselet számára…
– Nincs olyan opció, hogy ne legyünk ott az Európai Parlamentben, mert
Nem lesz senki, aki azt akarná, amit mi akarunk, hogy legyen erős hangja a romániai magyaroknak, legyen több pénz településeink fejlesztésére, iskoláink és kórházaink korszerűsítésére, gazdáink és vállalkozóink támogatására. A mi több mint egymilliós közösségünk képviselőinek ott a helyük az európai döntéshozásban!
Kormányzati támogatással olyan fejlesztéseket tudtunk elindítani, mint az elmúlt három évtizedben sosem. Június 9-e másik tétje az, hogy megőrizzük ezeket az eredményeket, és a munkát ne bízzuk azokra, akiknek nem fontos a mi közösségünk. Ezt is csak együtt, a magyarokkal közösen tudjuk elérni!
– Romániának 33 mandátum jár az EP-ben. A román pártok EP-listáit nézve elég érdekes csapat verődik majd össze: Mihai Tudose volt PSD-s miniszterelnök, aki a székely zászlót kitűző polgármestereket a zászlórúdon látta volna, a liberális alelnök Rareș Bogdan sovén kijelentéseitől is gyakran hangos a sajtó, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) listavezetője pedig senki más, mint Dan Tanasă, a magyar nemzeti szimbólumok esküdt ellensége…
– Nem tudom, hogy melyik párt mennyi mandátumot szerez majd meg, de azt biztosra veszem, hogy az AUR és Șoșoaca asszony pártja is ott lesz az EP-ben, és nem is kevés képviselővel. Ellenük csak mi fogunk tudni harcolni, ezért is mondom azt, hogy nincs mese:
(Fizetett tartalom)
Hódok, vidrák, környezetvédelmi civil szervezetek, és a bányakatasztrófa megelőzésének meghiúsítása – sok szóbeszéd terjed arról, hogy védett vadfajok óvása is hozzájárult a parajdi sóbányával történt tragédia bekövetkezéséhez. De mi az igazság?
Parajd térségében két műszakban dolgoznak a kotrógépek, hogy tartani lehessen a Korond-patak elterelésének július eleji határidejét – jelentette ki az ügyvivő gazdasági miniszter a szerdai kormányülés után.
A parajdi sóbánya helyzetét gyorsan rendezni kell, és a vétkeseket felelősségre vonják – jelentette ki a szerdai kormányülés után a környezetvédelmi miniszter.
Az Aquaserv és a marosvásárhelyi regionális vízügyi igazgatóság szerdán végzett méréseinek eredményei szerint a Kis-Küküllő mentén lévő 16 településen a vezetékes víz sókoncentrációja még mindig magas, emberi fogyasztásra alkalmatlan.
A Mikó-vár falai között nyílt meg Berecz András Szívverés a magasban című fotókiállítása, aki most képekben mesél. Nemcsak a harangokat mutatja be, hanem azt a lelki világot is, amelyet összekapcsolnak a Kárpát-medence magyarságában.
A Sepsiszéki Székely Tanács által a trianoni döntés évfordulójára idén 33. alkalommal megszervezett rendezvény neves vendégekkel zajlott szerdán Sepsiszentgyörgyön: tárlatnyitás és koncert is része volt.
A kormány úgy döntött, hogy a megduplázza a közmédia Összetartozunk - Összefogás Székelyföldért című egész napos adománygyűjtő műsorában befolyt felajánlásokat, tehát „minden felajánlott forint mellé odatesz még egyet”
Az élővilágot és az ivóvízellátást is veszélyezteti a bányaszerencsétlenség miatt megnövekedett sókoncentráció a folyóvizekben. A szakértők szerint a Korond-patak és a Kis-Küküllő vizének és élővilágának megfigyelésével mérsékelhetők az ökológiai károk.
Meg kell őrizzük a nemzetünket összetartó belső határainkat, amihez mindennapos cselekvésre van szükség – hangzott el szerdán, a Nemzeti Összetartozás napján Székelyudvarhelyen, a Millenniumi emlékműnél.
Ökölként csapott le a békediktátum az országa és szétszakította azt. De a lelki térképünkön közel érezzük magunkat ma is egymáshoz. Ma nem versengenünk kell, hanem segítenünk, szolgálnunk egymásnak.