Vitát eredményező jogszabály

„Egyik pozitívuma a törvénynek, hogy rendezi a szomszédokkal való viszonyt” – értékelt Lázár Tibor. A Hargita Megyei Méhészegyesület elnöke lapunknak elmondta, a jogszabály meghatározza, milyen körülmények között lehet tartani a méheket lakott területen. Így például a szomszéd kerítésétől legkevesebb öt méterre lehet méhkaptár, a kerítésnek pedig legalább két méter magasnak kell lennie. „Ezt eddig is tudtuk, hogy így a méhet felvezeti a magasba, amely ott veszi az irányt a mező felé. Ellenkező esetben a kaptártól egyből veszik a síkot, és megzavarják a lakókat. Ezt a szabályozást kimondottan jó dolognak tartom” – mondta az elnök.

Visszaélhetnek a helyzettel az önkormányzatok

„Van a törvénynek azonban olyan része is, amivel nem értünk egyet. A legelőknek az elosztását ugyanis rábízza a helyi önkormányzatokra. Ez nem a legjobb megoldás, mert teret enged a visszaéléseknek” – említette Lázár. Elmondása szerint előfordulhatnak olyan esetek is, hogy a döntéshozókra bizonyos személyek nagyobb befolyással bírnak, így más méhészeket kizárhatnak a településekhez közel eső területekről. Mindezek mellett félő, hogy az önkormányzatok korlátozni fogják a méhészetet a településekhez közel eső akácosokon, ami igencsak nagy érvágás lenne az érintetteknek. „Eddig központilag osztották el, hogy egy településnek mennyi méhészetre alkalmas területe van, oda hány család mehet. Most pedig bírságolási jogot is adtak az önkormányzatoknak, ezek alkalmazottai pedig visszaélhetnek ezzel a helyzettel” – fogalmazta meg aggodalmait az egyesületi vezető, aki szerint sajnos a törvényalkotók sok kérdésben mellőzték a szakmabeliek meglátásait, ezért nem minden esetben döntöttek úgy, ahogy kellett volna.

Veszteség érheti a méhészeket

Lázár Tibor egy érdekes helyzetre is rávilágított. Mint fogalmazott, a méhészettel foglalkozók számára a fő termelést az akác, hárs, napraforgó és a repce adja. Akácerdők zömében Olténiában, valamint Medgyes és Segesvár környékén vannak, ezeket a területeket a Hargita megyeiek is szokták használni. „Ha most például a medgyesiek vagy segesváriak nem írják alá az engedélyt, a megyénkbeli méhészek az alföldről hazajövet nem fognak tudni megállni az említett részeken. Így eleshetnek pár napos hordástól, amivel pótolni tudnák az addig kieső mennyiséget. Az országos egyesület vezetősége sem ért egyet az eljárással, még sok vita lesz ezzel kapcsolatban„ – véli az elnök.

Keveseket érintő adókedvezmény

Az új jogszabály tartalmazza azt az előírást is, miszerint a saját meghajtású méhészpavilonok adómentességet élveznek. „Ez megint olyan kedvezmény, amely nagyon kevés embert érint” – említette Lázár. Hangsúlyozta, a vontatott utánfutókra ez nem érvényes, illetve azokra a pavilonokra sem, amelyekről le lehet szedni a kaptárokat. „Most legalább van egy törvény, amibe kapaszkodhatunk. De nagyon sok vitás kérdést rendezni kell még” – zárta mondandóját az egyesületi elnök.

A törvényről röviden

Az új méhészeti törvénnyel kapcsolatos tudnivalókat a 7határ.ro mezőgazdasági internetes szakportál foglalta össze. Ebből szemléztünk.

A jogszabály leírja, a helyi önkormányzatokhoz benyújtott kérvény alapján a helyi közigazgatási hatóságoknak, illetve a mezőgazdaságok, erdőgazdaságok ügykezelőinek biztosítania kell a méhkaptárok állandó vagy ideiglenes elhelyezéséhez szükséges földterületeket. Ezek lehetnek a méhész lakhelye szerinti megyében vagy más megyében. A földterületeket bérmentesen kell rendelkezésre bocsátani.

A méhészeknek, a kihelyezéshez szükséges területek megszerzése céljából, közvetlenül vagy a szakmai társulaton keresztül kérvényt kell benyújtaniuk a helyi önkormányzatokhoz, vagy a mező- és erdőgazdaságok ügyvezetőihez. Ezek, miután nyilvántartásba veszik az igényléseket, kiosztják a földterületeket elsősorban a helybéli méhészeknek, és ha marad, más helységben, megyében lakó személyeknek.

A méhcsaládokat el lehet helyezni természetes vagy jogi személyek saját vagy bérelt földterületein is a törvényben előírt feltételek betartásával. Ez esetben ezek nem lehetnek 5 méternél kisebb távolságra a vasúti pályától, közutaktól, szomszédok köz- vagy magántulajdonától, függetlenül attól, hogy a kaptárakat bel- vagy külterületen helyezték el.

Amennyiben a fentiekben felsorolt létesítményekkel szembeni távolság kisebb, mint 5 méter, a méhcsaládokat a föld szintjétől legkevesebb 2 méter magas kerítéssel, hálóval kell elválasztani oly módon, hogy a méhek ne tudjanak átrepülni rajtuk. Az elválasztó kerítést a méhkaptárok szélétől számított legkevesebb 2 méteres távolságra kell meghosszabbítani.

Az elhelyezendő méhcsaládok száma nem korlátozott. A méhészek kötelesek betartani a kaptárok és a virágpor begyűjtésére szolgáló helyek közötti távolságot. Ez erdő esetében legkevesebb 100 méter, növénytermelő földekkel szemben legkevesebb 300 méter.