Sógor Ákos: nem szeretek a más levesében főni

– Miként, mikor döntött úgy, hogy modellkedni fog? Korábban is érdekelte a divat világa?

– Első estémen, Budapesten, miután felvettek építészet szakra a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemre, kimentem találkozni a barátaimmal. A társaságban volt egy, az egyetemen tanuló divatfotós, aki felkért egy fotózásra. Kíváncsiságból igent mondtam. Előtte nem nagyon foglalkoztatott a divat, inkább a képzőművészet és az építészet érdekelt.

– Hogyan fogadta döntését a környezete, családja?

–  A szüleim sosem szóltak bele a dolgaimba, minden döntésemben támogatnak, ezzel rám ruházva az ezzel járó felelősséget, amiért nagyon hálás vagyok nekik. A lehető legjobb nevelésben részesültem általuk szerintem. A környezetem nem nagyon tudta, miről szól ez az egész modell dolog, ahogyan én sem.

–  Székelyföldről indulva mi volt a segítségére, hogy a világ leghíresebb kifutóira kerülhetett?

– Ez az iparág a külsőségekről szól. Minden kliens a válogatásokon megkérdezi, honnan jöttem. Nagy lelkesedéssel fogadják, amikor azt válaszolom, hogy Transilvania. Mindig mindenki emlékszik rám, ami a legfontosabb dolog a munka megszerzésénél. Természetesen Drakula jön legtöbbször szóba, de ilyenkor elmagyarázom, hogy Erdély nem erről szól.

– Melyek azok a tulajdonságok, amelyekkel rendelkeznie kell egy modellnek ahhoz, hogy sikeres, keresett legyen?

– Jól kell kinéznie, bele kell illenie a márkák arculatába. A személyiség nagyon fontos. A munkát nehéz megkapni, de annál nehezebb megtartani a klienst, aki következőben is téged választ.

– Mennyiben jelent ez más életet, mire kell figyelni, gondolok itt táplálkozásra, pihenésre, edzésekre, viselkedésre?

– Mindig frissnek, üdének és minél fiatalabbnak kell kinézni. Fiúknál nem olyan szigorú a mérce, mint a lányoknál. Bele kell férni a ruhákba...

– Mi jelenti a legnagyobb nehézséget ebben a szakmában?

– Türelmesnek és higgadtnak kell maradni mindig. Figyelni kell a fizetésre, nagyon sokat kell harcolni azért, hogy időben kifizessék az embert, és ne verjék át. A sok utazás miatt párkapcsolatot fenntartani nagyon nehéz, de lehet.

– Mire a legbüszkébb szakmai és más téren?

– Nem nagyon vagyok büszke erre. Nem szeretek a más levesében főni, jobb szeretem a magamét főzni. Inkább pénzkeresési forrásként kezelem. Ettől függetlenül mindent beleadok, hogy a maximumot nyújtsam. Amit sikernek könyvelnék el, inkább az, hogy a világ különböző pontjain vettem részt művészeti projektekben. Felvettek Magyarországon és Európában az egyik legelismertebb művészeti egyetemre. Mindent, amit eddig alkottam, elismeréssel koronázták.

– Mennyire foglalják le idejét a fotózások?

– Szezonban jóformán aludni sincs időm rendesen. A modellkedés csak átmeneti időszak mindenkinek. Már 15 évesen az építészet foglalkoztatott a leginkább, ez a végső cél.

–  Mennyire erős a kötődése szülőföldjéhez, el tudja képzelni, hogy egyszer itthon fog élni?

– Mindenhol jó, de a legjobb otthon. Erdélyben akarok meghalni. Egyelőre még nem tervezek hazaköltözni, tapasztalni akarok, tanulni. Aztán mindezt hazavinni.