Mit hozhatnak a konyhára a kis vágóhidak?

A Decean Kft. menedzsere szerint olcsóbb lehetne a hús a kis vágópontoknak köszönhetően

„Régóta várunk erre a pillanatra” - fogalmazott kérdésünkre Decean Emese Mária. A Decean Kft. menedzsere szerint a kis vágópontok újranyitása csakis jót jelenthet úgy a cég, mint a környező gazdák szempontjából. „A csíkszeredai régi nagy vágóhíd területén van egy 800 négyzetméteres épületünk, ami megfelelő erre a célra” - magyarázta a cégvezető. Elmondása szerint a mostani követelmények miatt túl nagy befektetésre lenne szükség egy vágóhíd létesítésére, így eddig nem is éltek ezzel a lehetőséggel. Ám ha elfogadják a törvénytervezetet, akkor máris új perspektívák adódnak. „Ez nekünk is és a gazdáknak is csak jót jelentene” - jelentette ki, hozzátéve, a gazdálkodónak értékesítési lehetősége adódna, ők maguk pedig közelebbről jutnának a feldolgozandó nyersanyaghoz. Mint kiderült, a cég az ország több pontjáról szállítja a nyers húst: a sertéshúst Temesvárról, a növendékhúst Botoşani megyéből, míg a szárnyashúst Déváról vásárolják.

Olcsóbb lehetne a hústermék?

„Kizárólag belföldi alapanyagból dolgozunk” - magyarázta Decean Emese. A vásárlói árban viszont a több száz kilométeres szállítás is megjelenik. Amennyiben megnyithatnák a vágópontot, az alapanyagot a környékről is fel tudnák vásárolni. „A polcra kerülő árú így akár húsz százalékkal is olcsóbb lehetne” - nyomatékosított a Decean Kft. menedzsere. Megjegyezte, a kis vágópontok bezárásáig nagyon jól működött ez a rendszer. A gazdáknak volt, amiért állatokat tartani, hiszen le tudták adni azokat, így pénzre is szert tehettek, a cégek pedig olcsóbban juthatnak a jó minőségű alapanyaghoz. Tehát így mindenki jól járt. „Reméljük sikerül gyakorlatba is ültetni az elképzelést, sajnos minden a politikumon múlik” - említette a vállalkozó.

Kétélű dologról van szó

„Nagyon nehéz egy ilyen vágópont működtetése” - tudtuk meg Csáka Lajostól. A Trans-Serv Kft. tulajdonosa kifejtette, ő maga is rendelkezett hasonlóval, ám az végig veszteséges volt. „Aki úgy érzi, fogjon bele, én biztos nem kezdem újra” - jelentette ki, kihangsúlyozva, csak közösségi összefogással, közbirtokosságok, önkormányzatok, vállalkozók társulásával volna értelme ilyenbe belevágni. Mindezek ellenére azonban valószínűnek tartotta, hogy a gazdák jól járnának.

A gazdák mindenképpen jól járnának a vágópontok létesítésével – magyarázta Csáka Lajos, a csíkszeredai Trans-Serv Kft. tulajdonosa

Ugyanakkor cége számára sem lenne elhanyagolandó tény, hogy közelebb jutnának a nyersanyaghoz, amit egyébként jelenleg Dâmboviţa megyéből vásárol, vigyázva arra, csak hazai terméket dolgozzon fel. A hústermékek piaci árának pozitív változásáról már nem volt meggyőződve a cégtulajdonos. Elmondása szerint az itteni piac az állat élősúly árát egyelőre nem bírja meg. Persze ez a kínálattól is függ – szögezte le.

Így elfogadható lenne

A jelenlegi formában elfogadható lenne a törvény – ezt már dr. Püsök László nyilatkozta. A Hargita Megyei Egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság aligazgatója szerint a megyében korábban létező vágópontok többségét, apró átalakítások eszközölésével újra lehetne indítani. Magáról a tervezetről viszont nem kívánt részletekbe menően nyilatkozni, mondván, meg kell várni annak végleges és elfogadott formáját, hiszen sok minden változhat még a következő időszakban.
A tervezetről röviden

A kis méretű vágóhidakat szabályozó törvénytervezet többek között meghatározza azt az állatlétszámot, amelyet egy hónapban le lehet vágni. Szarvasmarhák esetében például ez 20 egyed, sertés, juh és kecskéknél viszont 100 fő. A kettő kombinációjáként nem lehet meghaladni a 2,5 UVM-t naponta. A mértékegység meghatározásában minden állattípus bizonyos értékkel bír, ez 0,05 UVM és 1 UVM között váltakozik (UVM -unitate vită mare, azaz nagyállat egység - NE). Ezek mellett természetesen egy sor, a létesítmény elrendezésére vonatkozó, valamint higiéniai feltételek is tartalmaz a jogszabály tervezet.