Jócskán megnőttek az erdészeti kihágásokért kiróható bírságok

Az idei 51-es számú sürgősségi kormányrendelet, amely a korábbi, 2010-ben elfogadott 171-es számú törvényt módosítja, szerdán lépett hatályba, jelentősen megnövelve az erdészeti kihágásokért a hatóságok által kiróható bírságok összegét. A szaktárca szerint nemzetbiztonsági kérdés a törvénytelen fakitermelés megállítása, de a módosítások más változásokat is eredményeznek.

Cătălin Mutică, a Hargita Megyei Erdészeti Igazgatóság vezetője szerint az erdőtulajdonos magánszemélyeket is kötelezi a törvény, hogy kössenek szerződést az őrzésre és adminisztrálásra az erdészeti hivatalokkal, de ehhez rendelkezniük kell a tulajdonjogot igazoló hivatalos iratokkal. „Egy erdészeti hivatal nem vehet ügykezelésbe olyan területet, amelynek tulajdonosa nem rendelkezik megfelelő dokumentumokkal, nincs kijelölve a terület határa, ha nem él a tulajdonos és nincs lefolytatva a hagyatéki tárgyalás – sok ilyen eset van, a helyzet elég bonyolult” – vázolta az igazgató. Szerinte, mivel a törvény által kilátásba helyezett bírságok mintegy 30 százaléka az erdészekre vonatkozik, az országos átlagbér alatti fizetésekkel rendelkező alkalmazottaknak egy-két ilyen bírság után el kell adniuk valamit otthonról, hogy ki tudják ezeket fizetni.

„Sok és nagy összegű bírság érinti őket, mintha ők lennének az erdők ellenségei. Reméljük, ezek miatt nem hagyják ott állásaikat az erdészek” – értékelt Mutică, hozzátéve, nem a bírságoktól való félelem, hanem a mentalitás változása lenne szükséges ahhoz, hogy az emberek ne lopjanak fát az erdőkből.

A Csíki Magánerdészet esetében több mint ezer olyan szerződés válik semmissé, amelyeket magánszemélyekkel kötöttek korábban különböző kisebb területek őrzésére – ezt Májer Emese, a hivatal vezetője közölte kérdésünkre. „Azóta sokan meghaltak, eladták, volt olyan is, hogy valaki kézzel írott meghatalmazást adott arról, hogy az apja volt a tulajdonos. A hagyatéki eljárásokat nem folytatták le, lehetetlen helyzet áll elő” – érzékeltette a törvénymódosítás hatását. A szakember szerint túlzottak az erdészeket érintő bírságok, és azt sem értik a szakma képviselői, hogy miért volt szükség ezeket a változásokat sürgősségi kormányrendelettel, az erdészek képviselőivel történő megfelelő egyeztetés nélkül elfogadni. Májer Emese úgy látja, a kisebb lopásokat elkövetők, ha kicsi a pénzbírság, ha nagy, úgysem tudják ezt kifizetni, így esetükben a bírságok közmunkává alakítása történik ezután is.

Az életbe lépő törvénymódosítás szerint az erdészeti kihágások miatt alkalmazott bírságok összege jelentősen emelkedik, a területek törvényes tulajdonosait 1000-től 5000 lejig terjedő bírsággal sújthatják, ha nem biztosítják az őrzést, vagy nem jelölik ki a területek határait. Több, 1000-től akár 5000 lejig terjedő összegű szankció vonatkozik az erdészeti személyzetre is különböző kihágások esetén. 1000 és 12 000 lej közötti bírság jár mindazoknak, akik törvénytelenül vágnak ki fát, facsemetét vagy karácsonyfának valót lopnak, amennyiben a kár értéke nem haladja meg az adott fafajta „lábon álló” köbméterenkénti átlagértékének ötszörösét. Öt- és tízezer lej közötti büntetéssel, illetve a faanyag elkobzásával sújthatók azok, akik eredetet és törvényes kitermelést igazoló dokumentum nélkül szállítják, átveszik, tárolják vagy feldolgozzák a faanyagot – beleértve a karácsonyfának szánt fenyőt is. 3000–6000 lejt fizet az is, aki lejárt érvényességű kísérőlevéllel szállít fát. A törvénytelen szállításra használt járműveket elkobozhatják, ugyanakkor a csendőrség is bírságolhat.