Csíkszék
Gyergyószék
Háromszék
Marosszék
Udvarhelyszék

Helyben termesztett magból lesz a híres szépvízi káposzta

Létai Tibor 2012. május 03., 16:10 utolsó módosítás: 2012. május 03., 19:05

A szépvízi kiskertekben nemrég elvetett káposztamagok látványos növekedésnek indultak a ragyogó tavaszi napsütésben. A községben nagy hagyománya van a káposztatermesztésnek, köszönhetően a különleges mikroklímával rendelkező Nád-dűlőnek. A tőzeglápon zamatos, vékony levelű, kissé laposabb formájú káposztafejek fejlődnek, ez együtt teszi jellegzetessé és nevezetessé a szépvízi káposztát.


A településen szinte minden negyedik család foglalkozik káposztatermesztéssel – tudtuk meg Bece Katalintól, kinek anyósához, Bece Erzsébethez látogattunk el, megnézni a növekvő palántákat. A káposztatermesztésről szóló beszélgetésbe László Veronka, Erzsébet testvére is bekapcsolódott.

Egy báránynak el kell férnie a palánták között

A helyi jellegzetes káposztát emberemlékezet óta termesztik a faluban. Évről évre a növény magját is begyűjtik, így a hosszú évek folyamán kialakult egy Szépvízre jellemző zöldségfajta. Mint megtudtuk, azért akadnak olyanok, akik üzletben vásárolt magot ültetnek, viszont a falu káposztáskertjének nevezett Nád-dűlő éghajlatának és talajának köszönhetően ezek is ugyanolyan zamatos fejeket hoznak, mint a helybéli magokból termesztettek.

Bece Katalin családjával 10 áron termeszt káposztát. A területen több mint ezer palánta fér el. Átlagosan 4-5 ezer kilogramm káposzta terem évente, nagyon jó évben akár 6 ezer kiló is. A jó terméshez esős, meleg időjárásra van szükség.

A helyi szokásoknak megfelelően, a káposztatermesztésnek pontosan meghatározott forgatókönyve van. A magokat Szent Antal második keddjén vetik. A palántázásra júniusban, Szent László hetében kerül sor. „Kosarakban, dobozokban, ládákban kiviszik a körülbelül 20 centis palántákat a Nádra, és ott 50-60 centi távolságra elültetik. Ahogy az öregek mondták, egy bárány el kell férjen köztük” – magyarázta Bece Katalin. Hozzáfűzte: ha közelebb kerülnek egymáshoz, kisebb fejek fejlődnek. A nyár folyamán kétszer kapálják, mindent kézi erővel végeznek, ugyanis nem nagy parcellákról van szó. Van, aki a nyár folyamán lapizza a káposztát, vagyis a lehajló leveleket, melyek nem a káposztafejre vezetik a vizet, letörik. A termés vágása késő ősszel, Gál napján, vagy a hozzá legközelebbi szombaton történik. Fontos, hogy a káposztát többször érje a hóharmat, az jót tesz a termésnek. Vágás után felszántják a földeket, tavasszal pedig újra, ráadásul palántázás előtt is, hogy laza legyen a talaj. A betakarítást és az ültetést is közösen végzi a falu népe, ami megtartó erejű, összefogásra sarkalló hagyománya a közösségnek.


A Nád-dűlőben az elmúlt napokban már megkezdték a munkát. Ott jártunkkor néhány gazda szekérrel hordta a trágyát a parcellájára. A termelők igyekeznek elkerülni a vegyszeres kezelést, a káposztabolha ellen is hamuval védekeznek.

A környék lakói szívesen vásárolják a szépvízi káposztát

Az ősszel betakarított káposzta egy részét a falu népe értékesíti. „Gyermekkorunkban nem is volt Csíkban máshol káposzta, csak Szépvízen. Akkoriban főleg a felcsíkiak és a gyimesiek jöttek szekerekkel vásárolni a termésből” – mesélte az idősödő Bece Erzsébet. „Manapság főleg a városból és a környező falvakból jönnek a felvásárlók” – fűzte hozzá Bece Katalin. Megjegyezte: a család számára szükséges káposztát hordókban savanyítják. Ami nem fér a hordóba, és eladásra sem kerül, azt ősszel behordják a kertbe, és egy rend szalmával betakarják a hó elől. A káposzta így tavaszig eláll, és frissen fel lehet használni. Pincében is teleltethető, de vannak olyanok helyek, ahol a fejek hamar kiszáradnak, ami a szabadban nem történik meg – magyarázták. Az asszonyok megjegyezték: számos ételféleség készül az szépvízi ízes zöldségből. A legfontosabb a töltött káposzta, viszont székely gulyás, káposztás laska, rakott káposzta és egyéb finomságok is készülnek belőle. Az emberi fogyasztásra fel nem használt zöldségeket az állatokkal etetik meg.

Káposztáskert a tőzeglápon

Az egyéni, családi káposztatermesztés a rendszerváltás után kezdődött újra, amikor az emberek visszakapták földjeiket. A területet azelőtt is használták zöldségtermesztésre, csak a kollektíva keretén belül. Bece Erzsébet kifejtette: „a szépvízi káposzta attól sajátos, hogy a magot is a gazdák termesztik, egy helyi jellegzetes fajta alakult ki, ami poronyós, de ehhez hozzájárul a talaj összetétele is, mert ugyan vannak, akik üzleti magot ültetnek, de az is ugyanolyan finom. A magtermesztés kacifántos. Az ősszel betakarított káposztából néhányat a pincében kiteleltetnek, majd kora tavasszal kiültetik a kertbe. A növény felmagzik, biztosítva a folyamatos termesztést.”

„Emberemlékezet óta termesztik Szépvízen a káposztát” – mesélte egy korábbi beszélgetés során Ferencz Tibor polgármester. Elmondta: dokumentumok szerint már a 17. században létezett káposztavásár. A Nád-dűlőben található tőzeglápnak kitűnő adottsága van a C-vitaminban gazdag zöldségféle termesztéséhez. Az elődök, a székely leleményességnek köszönhetően, rájöttek, hogy nem csak pityókából lehet pénzt szerezni, és ki is használták a lehetőséget. Régen cserekereskedtek a káposztával. A közeli vidékekről jöttek kádárok, kovácsok, csergekészítők, akik saját termékeiket cserélték el a szépvízi káposztáért. Szépvíz község káposztáskertje körülbelül 25 hektár, és közel 750 gazda műveli.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
Legnézettebb