Gyógyító fénykoncert a ködös napokra

Jeszenszky István nemrégiben tért haza Indiából, ahol egy filmet készített. „Egy tibeti mantrát énekeltem fel, és voltam egy fesztiválon, amelyet egy nyolc évente nyíló virág tiszteletére szerveztek. Oda hívtak meg, hogy a megnyitón zenéljek, ami nagy megtiszteltetés volt” – mesélte az előadó. Korábban Mexikóban töltött négy évet, előtte pedig Indiában tizenötöt, Csíkszeredában sem először jár.

Istvánt, aki a magyarországi Őrségben nőtt fel, a nagyszülei és szülei tanították énekelni, és megszerettették vele a muzsikálást. Citerázni kezdett, öt év alatt közel háromszáz népdalt tanult meg, 15 évesen különböző versenyeken számos elismerést kapott. Mint mondta, mindenféle zene érdekelte, és szerencséjére mindig voltak mesterei, „kézről kézre adták”.  Később Svájcban járt mesterkurzuson, majd Indiába ment, és ott sajátította el a sokszínű indiai zenét, de tanult ott filozófiát is, és tanulmányozta az ottani emberek életét, kultúráját, nyelvét. Jelenleg többek között a magyar népzenét, az indiait, a tibetit és az iránit ötvözi dalaiban.

A csíkszeredai koncertre elkísérte őt Pablo Arabello mexikói zongoraművész is. „Beviszem a zenét az emberi lélekbe, hogy tisztítson, gyógyítson. Erre jó a fénykoncert, főleg ebben a télben, mert a sok sötétség, nehézség, az emberekben levő depresszió könnyebben előjön. Az a tapasztalatunk – az egész világon –, hogy aki eljön egy ilyen szertartásra, koncertre, megváltozva, mosolyogva megy ki. Bevonjuk a hallgatókat is, jelenlétet hozunk létre. Egy pillanatra letisztul mindenki, elfelejti búját, baját. Nem érdekel, hogy ki honnan jött, hanem az érdekel, hogy mit tud megosztani a többiekkel, és ez a legfontosabb egy emberi közösségben. Amink van, próbáljuk meg elosztani és segíteni egymásnak. Mindenki egy nagy tűz köre kellene összeüljön, hogy fogjuk meg egymás kezét és hallgassunk együtt valami szépet” – véli az előadóművész, hozzátéve, reméli, gyógyító zenéje jókor jön a ködös csíki napok ellen.

A szombaton 19 órától kezdődő koncert sztárvendége Pablo Arellano (mexiói zongoraművész) és Tóth Eszter (citera, gitár, ének).