Esélyt adnának az őstermelőknek

Negatívuma és pozitívuma egyaránt van a jogszabálynak – jelentette ki portálunknak Tánczos Barna. Az RMDSZ szenátora elmondta, a probléma az, hogy a törvény nem tesz különbséget a kis-, közép-, illetve nagytermelő természetes személy között. „Egyik előnye viszont az, hogy javaslatomra bekerült egy egyértelmű tiltás, ami a viszonteladókra vonatkozik” – nyomatékosított a politikus. Azaz a törvény értelmében természetes személyként – tehát akinek nincs engedélyezett tevékenysége – tilos a termékek viszonteladása, aki pedig mégis ez utóbbival is foglalkozik, annak vállalkozói engedélyt kell kiváltania, vagy céget kell létesítenie.

Tánczos kiemelte, a jogszabály előírja, hogy a piaci standok 40 százalékát a működtetőnek fenn kell tartania az őstermelők, a természetes személyek számára, ennek a be nem tartását szigorúan bünteti. Így a piacon el lehetne különíteni az őstermelők standjait a viszonteladókétól, és lehetőséget lehet adni a helyi termelőknek, hogy a piacon értékesítsék termékeiket. A szenátor ugyanakkor meggyőződésének is hangot adott, hogy ezeket a standokat inkább a termelői egyesületeknek kellene kibérelniük, az egyének pedig ezeken keresztül értékesíthetnék az árut, így sokkal nagyobb eséllyel törhetnének be a piacokra az őstermelők.

A törvény értelmében egyébként a polgármesteri hivatalok által kibocsátott termelői engedélyeket mostantól ellenjegyzik a községi, megyei, országos szakmai szervezetek, egyesületek is, így kizárható lesz, hogy aki öt hektáron termel, ötven vagy ötszáz hektárnak megfelelő terménymennyiséget forgalmazzon. A jogszabály tervezetében szerepel, hogy a termelőnek az igazolvány mellett rendelkeznie kell egy termelői füzettel is, amely „elkíséri” az árut a szállítás egész ideje alatt, akár kis-, akár nagykereskedelmi hálózatban értékesítik. A tervezetet a képviselőháznak is el kell fogadnia.