Drámai költeményből táncszínházi előadás

Vörösmarty Mihály népmesékből ihletődő művét találó hagyományos elemekkel töltötték fel, a néptánc és a népszokások képezték a fő vázat. Kevés narrációval, a műfajnak megfelelően inkább mozgással és gesztusokkal játszották újra a történetet. Egyetlen beszélő szereplő az Éj asszonya, aki a helyzetnek megfelelően, hol Ősanya, hol papnő, hol öregasszony, hol örömanya. Ő köti össze a cselekményt, és bizonyos formában irányítja is a fejleményeket.

Ideális eszköz a népzene és néptánc segítségével kifejezni a párkapcsolati vonzásokat és választásokat: a társkeresést, a csalódást, az egymásra találást; illetve a baráti kapcsolatokat és a viszályt. Nagyon is tömör és könnyen érthető nyelvezet ez.

Az eredeti műben Mirigy varázserejével próbálja Csongort gátolni, a táncszínházi átiratban a mai világ bódító szereit veti be: a drogot, az alkoholt és a cigarettát, vagyis a tiszta szerelem helyett pótszereket kínál. A Török Viola rendező és dramaturg által színre vitt történetben mindvégig egymásnak feszül a hagyományos és a modern. Mirigy egy kocsmatulajdonos, ahol esténként diszkókat tartanak, a tiszta forrásból táplálkozó népzenével és néptánctudással felvértezett Csongort, noha egyszerű falusi legény, nem lehet egykönnyen a divathóbortokkal lekenyerezni. Természetesen a történetben, akárcsak a mesében – a fordulatok és próbatételek után –, a végén minden jóra fordul: Csongor és Tünde kalotaszegi esküvő során szentesítheti kapcsolatát. Sőt, Balga és Ilma is megkötheti a frigyet, csak az árnyékolja be a végkifejletet, hogy Mirigy a lakodalomban összegyűjtött pénzből új kocsmát nyithat.

A Bekecs Néptáncegyüttes előadásával igazolta, hogy a hivatásos együttesek útjára lépett, és hogy a mikházi Csűrszínházban a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulattal folytatott együttműködés (2011-ben Federico Garcia Lorca Vérnász című drámáját vitték közösen színre, Török Viola rendezővel) gyümölcsözőnek bizonyult. Erősíti az előadást a történethez jól illeszkedő, a Könczei Árpád által gyűjtött népzenei anyagot, illetve saját szerzeményeket felhasználó zenei válogatás.

Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (Táncszínházi előadás)

Rendező-dramaturg: Török Viola. Koreográfus: Benő Barna Zsolt. Zene: Könczei Árpád. Jelmez: Szélyes Andrea.

Szereposztás: Csongor: Móréh Zsolt, Tünde: Tőkés Imola, Balga: Siklódi Csaba, Ilma: Fülöp Eszter,
Mirigy: Móréh Boglárka, Éj: Ritziu Ilka Krisztina, Kalmár/ Kurrah: Benő Barna Zsolt, Fejedelem/ Berreh: Elek István, Tudós/ Duzzog: Mészáros Zoltán, Rókalány: Chiricuţa Péterfi Adrien, Ledér: Fórai Tünde, Kút leánya: Aszalos Kinga,Dimitri: Szabó Róbert.

Tánckar: Adorjáni Orsolya, Aszalos Attila, Balogh Kincső, Bányai Csilla, Benkő Klára, Borcsa Sándor Csaba, Csíki Zsuzsa, Fekete László, Kacsó Lehel, Nagy Keresztesi Tamás, Pál Alíz, Sikó Emőke, Szász Béla Pál, Szász Loránd.