Csökkenőben a mezőgazdasági területek Hargita megyében

„Nem állunk a települések fejlődésének útjába, de a törvény előírásait be kell tartani, és lehetőleg ne a legjobb mezőgazdasági területek kerüljenek ki használatból” – mondta Török Jenő, az igazgatóság vezetője. Tájékoztatása szerint az elmúlt nyolc esztendőben felgyorsult a fentebb említett folyamat, ugyanakkor a gazdasági válság következtében történt némi visszaesés, ugyanis 2011-ben tizenkét hektárt, míg 2010-ben 21 hektár földterületet vettek ki a mezőgazdasági művelésből.

Megtudtuk, hogy Hargita megyében a legutolsó, 2010-es adat szerint 396 539 hektár mezőgazdasági terület van, melyből 91 715 hektár szántóterület. Gyakorta megtörténik, hogy azon művelés alatt álló területek, amelyekre építkezni szeretnének, megyei szinten jó minőségűnek számítanak. Mivel kevés a megyében található jó termőföld, meg kellene óvni azt, ugyanakkor a rossz területek elfoglalása településfejlesztés céljából nem okoz problémát – nyomatékosította Török.

Elhangzott: a belterületek és külterületek esetében is bonyolult az építkezési engedélyeztetés, ugyanakkor drágák az illetékek, ezért a törvényeket kijátszva próbálkoznak egyesek a mezőgazdasági használatból kivetetni a telkeket. A Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság illetékesei felkérik a polgármesteri hivatalokat, hogy fokozottabban ellenőrizzék ezt a folyamatot, és ne adjanak építkezési engedélyt a jó minőségű területekre. A polgármesteri hivatalok a belterületekre, míg a külterületekre a megyei önkormányzat adhat ki építkezési engedélyt. A mezőgazdasági területeket ideiglenesen is ki lehet venni használatból, maximum kétéves időtartamra. Ebben az esetben szükséges garanciát fizetni. Miután a terület visszakerül mezőgazdasági használatba – visszaállítva ugyanolyan minőségbe, mint azelőtt – a garancia visszaigényelhető. Mezőgazdasági terület végleges és ideiglenes kivétele esetén is szükséges a talajjavító hatóság jóváhagyása.