Betegek zarándoklata a csíksomlyói kegytemplomban

A Betegek Világnapját 22 évvel ezelőtt, 1992-ben II. János Pál pápa rendelte el, azzal a szándékkal, hogy a betegek és az egészségügyben dolgozók számára jó alkalom legyen az imára és arra, hogy felajánlják szenvedéseiket.

E napon több százan zarándokoltak a csíksomlyói kegytemplomba is, ahol Urbán Erik ferences templomigazgató celebrálta az ünnepi szentmisét.

„Ma úgy jöttünk el a csíksomlyói Szűzanyához, mint a betegek gyógyítójához. Az ő közbenjárását kérjük Lourdes-i Boldogasszony ünnepén, a Betegek Világnapján. Azt szeretnénk, hogy visszanyerjük testi-lelki egészségünket” – fogalmazott felajánlásában Erik testvér. Az összesereglett hívők imádkoztak önmagukért, beteg hozzátartozóikért, és mindazokért, akik a betegeket szolgálják, különösen az orvosokért és az ápolókért.

Szentbeszédében a templomigazgató kihangsúlyozta, hogy a pápai kisbazilikában mindenki otthon érezheti magát, ilyen alkalmakkor hazajövünk Égi Édesanyánkhoz, a csíksomlyói Szűzanyához. „Azért jöttünk ma imádkozni, hogy erőt merítsünk, és hazatérve abbahagyott feladatainkat, munkáinkat folytassuk. Vannak, akik azért jöttek, hogy a betegségben kérjenek erőt, és vigasztalást, mások azért jöttek, mert otthon beteget ápolnak és erő kell hozza, hogy szívvel-lélekkel gondját viseljék” – mutatott rá a ferences szerzetes.

Megítélése szerint, azok akik megtalálták a szenvedés értelmét, a tisztulás és az erény útjára léptek. Szenvedő gyermekeinknek nem a könnyeinket, hanem a mosolyunkat kell látnia, nem a gyötrelemtől eltorzult arcainkat, hanem a határozottságunkat, hiszen arra van szükségük, hogy mi felderítsük és örömre hangoljuk őket – hívta fel a hallgatóság figyelmét az igehirdető.

Beszéde végén hálát adott Istennek, hogy vannak olyan orvosaink, ápolóink, akik hivatástudattal fogadják és gyógyítják a betegeket, sokszor fáradságot nem ismerve teszik azt, amire az életüket áldozták. Imádkozzunk azért, hogy jó orvosaink, ápolóink legyenek. Ugyanakkor azokért is imádkozzunk, akik orvosi pályára készülnek, most végzik az egyetemi tanulmányaikat. Adja Isten, hogy ne menjenek el külföldre, hanem maradjanak itthon szülőföldjükön, és a mi népünket gyógyítsák. Bár sokszor úgy érezhetik, hogy nehéz itthon maradni, nehéz itthon a beteget ápolni, a jó Isten adjon nekik erőt, hogy bennünket gyógyítsanak – zárta elmélkedését Urbán Erik.

A szentmise végén a jelen lévő paptestvérekkel közösen kiszolgáltatták a betegek szentségét a csíksomlyói kegytemplomban. A kiszolgáltatás Szent Jakab-i módon történt, a pap a beteg fölé tette kezét, imádkozott érte az egyház hitében, majd a megáldott olajjal megkente annak homlokát és a kezét.